Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

335 nősen tavasszal- igen hasonló. Nyár végén, illetve kora ősszel Nyirölapos és Pentezug víztereiben (a tőményedés hatására) megnőtt a magasabb sókoncentrációt is elviselő fajok száma. Ilyenkor ezekben a vizekben a Vorticella sp. és az Epistylis sp. genuszok fajai válnak dominánssá. A Darvas tóban ezt nem tapasztaltuk, mivel itt nem történt meg a teljes betöményedés (a kiszáradás). Ennek eredményeként a Ciliata fauna, illetve a kialakult csillós állományok csak kisebb átalakuláson mentek keresztül, mint a többi (Nyirölapos, Pentezug) morfológiailag a kiszáradásra inkább hajlamos biotópban. A csillós faunában több olyan faj van, amely egész évben közösségalkotó, illetve éppen az említett változások (tőményedés) miatt eltűnik az állományból. A közölt fajlista az aspektuális változások elkülönítését is segíti, melynek kialakulásában a tőményedés természetesen fontos, szerintünk elsődleges szerepet játszik. Nyirölapos-Nyárijárás Március: pH: 6.9-7.2 , 7.9-9.2 oldott 0

2 mg/l, 450-560 nS/cm, 1.8 °C. Holophrya simplex, Holphrya simplex, Coleps hirtus, Dysteria fluviatilis, Trachelophyllum sigmoides, Askenaia volvox, Litonotus fasciola, Colpoda cucullulus, Paramecium caudatum, Vorticella microstoma, Epistylis lacustris, Blapharisma lateritium, Codonella lacustris, Aspidisca costata, Euplotes novemcarinatus Július: pH: 7.4-8.4, 7.3-8.5 oldott 0

2 mg/1, 683 831 ^S/cm, 18 -19.3 °C. Urotricha saprophila, Didinium balbianii, Platyophrya spumacola, Nassula aurea, Stylonychia paralella, Vorticella campanula, Epistylis lacustris, Holosticha violacea, Psillotricha bicaudata, Euplotes affinis Augusztus: pH: 8.2-9.3, 3.5-7.1 oldott 0

2 mg/l, 510-1258 pS/cm, 17-20.7 "C. Prorodon marinus, Mycterotrix ovata, Vorticella halophila, Epistylis salina, Uroleptus piscis Szeptember: pH: 8.8-9.5, 1.8-3.8 oldott 0

2 mg/l, 927-1700 fxS/cm, 15.4 °C. Prorodon marinus, Didinium balbianii, Hemiophris íusidens, Mycterotrix ovata, Mycterotrix taumatuensis, Vorticella campanella, Vorticella difFicilis, Epistylis microdiscum, Epistylis salina. Pcntezug-Kincses-Polturás laposok Március: pH: 6.2-6.8, 8.2-9.4 oldott 0

2 mg/l, 378-410 (xS/cm, 2.8 °C. Holophrya nigricans, Coleps hirtus, Trachelophyllum sigmoides, Dileptus anser, Askenasia volvox, Colpoda cucullus, Loxophyllum meleagris, Cyrtolophosis elongata, Epistylis lacustris, Vaginicola cristalina, Systillis hoffi, Blepharisma lateritium, Spirostomum ambiguum, Codonella lacustris, Urostyla viridis, Aspidisca costata Július: pH: 7.1-8.0, 1.5-9.3 oldott 0

2 mg/l, 400-682 (iS/cm, 18.5-24.5 °C. Bryophyllum tegularum, Spathidium procerum, Spathidium amphoriforme, Loxophyllum meleagris, Calyptotricha pleuronemoides, Vorticella nebulifera, V. convallaria, Balladinopsis spaericus. Augusztus: pH: 7.2-7.8, 1.2-7.7 oldott 0

2 mg/I, 620-780 nS/cm, 16.7-21.7 °C. Urotricha farcta, Spathidium amphoriforme, Hemiophrys procera, Woodruffia rostrata, Leptopharynx sphagnetorum, Hypotrichidium tisiae, Holosticha violacea, Szeptember: pH: 7.7-8.3, 5.2 6.2 oldott 0

2 mg/l, 670-830 pS/cm, 13.2 °C. Hemiophrys fusidens, Hastatella aesculenta, Epistylis halophyla, Epistylis microdiscum, Uronema marinum, Hypotrichidium tisiae, Keronopsis, muscicola Október: pH: 7.9-8.2, 4.1-4.5 oldott 0

2 mg/l, 845 1200 nS/cm, 8.6-9.2 °C. Prorodon marinus, Lacrymaria olor, Hemiophrys fusidens, Mycterotrix ovata, Vorticella difificilis, Epistylis halophila, Epistylis salina, Psillotricha bicaudata, Tachisoma pellionella. Március: pH: 6.8-7.3, 10.1-11.5 oldott 0

2 mg/l, 400-489 (xS/cm, 5.4 °C. Holophria nigricans, Coleps bicuspis, Spathidium spthula, Askenasia volvox, Platyophrya lata, Nassula brunea, Epistylis lacustris, E, ovum, Spirostomum ambiguum, Codonella lacustris. Július: pH: 8.2-9.1,3.8-6.9 oldott 0

2 mg/I, 730-790 pS/cm, 21.322.4 °C. Placus luciae, Hemiophrys fusidens, Mycterotrix ovata, Microthorax hungaricus, Uronema marinum, Oxytricha fallax. Szeptember-Október: pH: 7.8-8.6, 3.5-3.7 oldott 0

2 mg/l, 8201000 ^/cm, 14.2 °C. Urotricha saprophila, Bryophyllum tegularum, Ascenasia volvox, Plagyopyla nasuta, Spathidium amphoriforme, Spirostomum intermedium, Caenomorpha sapropelica, Uroleptus piscis. Irodalom AX, P. und AX, R. (196): Esperimentelle Untersuchungen über Ciliaten aus dem Brackwasscr und Süsswasser. Biol. Zbl. 79: 7-31. CHATTON, E. et TELLIER, L. (1927): Sur les Limites de résistance de quelques infüsoires d'eau douce aux solutions des chlorures. Compt. rend. Soc. Biol. Paris 97: 285-288. BICK, H.(1964): Die Populationsdynamik von Süpwasserciliaten in Versuchen mit marinen Brackwassern und binnenlandischen Natronwassern. Verh. Int. Verein. Limnol. 15: 847-852. DVIHALLY, ZS. (1960): Szikes tóvizek kémiai összetételének évszakos változása. Hidrol Közi. 4: 316-323. FINLEY, H. E. (1930): Toleration of fresh water Protozoa to increased salinity. Ecology 11: 337-347. GELEI, J. (1929): Ein neuer Typ der hypotrichen Infusorien aus der Umgebung von Szeged. Arch. Protistenk. 65:165-182. GELEI, J. (1944): Sonderbare planctonische Hypotrichen in den temporáren Gewassern. Muzeumi Füzetek. Kolozsvár. 2:137-157. GELEI, J.(1950): Die Marynidae der Sodagewásserr in der Náhe von Szeged. Hydrol. Közi. 3:107-118. HORVÁTH, Egy uj Hymenostomata véglény Szeged környékéről. Doktori értekezés. Szeged.1-85. KAHL, A (1928): Die Infusorien (Ciliata) der oldesloer Salzwasserstellen. Arch. Hydrobiol. 19: 50-123; 189-246. OBERTHÜR, K. (1937): Untersuchungen an Frontonia marina FabreDom aus einer Binnenland-Salzquelle unter besonderer Berücksichtigung der pulsierenden Vakuole. Arch. Protistenk. 88: 387-420. RUTTKAY, A (1964): Szikes tavak iondinamizmusáról. OMMI. Évk. 6: 271-287. STILLER, J. (1941): Einige Gewasser der Umgebung von Szeged und ihre Peritrichen fauna. Arch. Hydrobiol. 48: 603-612. SZABÓ, A és WILBERT, N. (1987): Adatok a Laurentiella acuminata Fedriani et al. 1976. magyarországi előfordulásához és ökológiájához. DATE. Tud. Közi. 27: 439-451. SZABÓ, A és NŐSEK J. (1990): The evaluation of protozoological examination in different water biotopes of HNP with the help Cluster analysis. Tessedi S. Agric. Sci. Days East ofthe Tisza. 14. SZABÓ, A (1992): Csillós állományok (Protozoa, Ciliata) összetétele és létviszonyaik a HNP különböző élőhelyein. Kandidátusi ért. SZABÓ, A and WILBERT, N. (1995): A redescription ofthe morphology of Onychodromus grandis Stein 1859 and the Systematic implications of its mprphogenesis. J. Euk. Microbiol. 42(1): 50-60. YOCOM, H. B. (1934): Observations on the experimentál adaptation of certain freshwater ciliates to sea water. Biol. Bull. Marine Biol. I^abor. Woods Hole 67: 273-276. Nagyiván - Darvas tó The effect of changing ion composition and salt concentration on Ciliata communities in small alkaline water bodies {András Szabó, Department ofPedology and Microbiology, Agriculíural University of Debrecen) Abstract: Our studies were carried out in the Hortobágy National Park and Kiskunsági National Park. Sampling sites were established tn three corc areas of the park, namely Nyirölapos: Nyárijárás, Kincses and Polturás swamps of Pentezu

g and the Darvas swamp near Nagyiván and in the small alkaline water bodies of Kiskunsági National Park. Ecological changes influencing the Ciliata fauna of the HNP are related to the astatic, semistatic character ofthe small water-bodies - the increasing concentration of water and to their characteristic feature of drying up. This change was the most remarkable in the sampling sites of Nyirölapos, with the highest concentration. In the studied water bodies of Pentezug concentration is slower and not so remarkable, partly because of the deeper water, partly because of the presence of macrovegetation.The Darvas-tó near Nagyiván has the largest stability (because ofthe large amount of water in it), so changes in the Ciliata fauna are not so expressed here. Remarkable difference was only detected in vicinity of a Nymphaea alba population in a closed inlet.Characteristic changes realized in the composition of the fauna according to the species and higher taxonomical groups are related to the changes in the concentration of the water. Parallel with the concentration process (B-mesohalobic salinized water) he number of species and individuals is decreasing. Among species Peritricha dominance is increasing. The appearing halophilous species are Prorodon marinus, Didinium balbianii, Mycterotrhix tuamotuensis, Vorticella difficilis, V. halophila, V. incia, Epistylis halophyla, E. microdiscum, E. salina, Psillotricha bicaudata. In the case of the small water-bodies of the HNP and KNP concentration conditions, and the related changes in ecological factors, the astatic and semistatic character were identified as the most important features influencing the Ciliata On the basis of the species composition and structure of Ciliata communities we can state the "SALINIZED" adjective can be used completely only to the soils of the HNP studied, because wetland areas appearing or existing on the area are of a durably thin (B-a oligohalobic, Na-HCOj iondominance) salinized character becoming really salinized by the process of concentration and drying up. Keywords: alkaline water, ion composition, salt concentration, Ciliata communities