Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

333 A stabilizációs tóban 1996-1997-ben a Daphnia pulex-Brachionus rtibcns dominancia volt jellemző. A halastóban 1996-ban a Cyclopoida sp. adult-Daphnia sp. - Moina sp., 1997-ben Bosmina sp. - Cyclopoida sp. - Daphnia sp. dominancia voltjellemző. 1996-ban a stabilizációs tóban összesen 6, a halastóban 13, míg a kontroll tóban 29 zooplankton-fajt mutattunk ki, míg a második kísérleti évben a stabilizációs tóban 8, a halastóban 19, a kontroll tóban 22 fajt találtunk (2. táblázat) A zooplankton csoportonkénti egyedszám és biomassza változását az 1-4. ábrákon mutatjuk be. A stabilizációs tóban mindkét kísérleti évben a vegetációs időszak első szakaszában (júniusjúlius végéig) a Brachionus rubens volt domináns, majd a vegetációs időszak végéig a Daphnia pulex vált uralkodó fajjá. A stabilizációs tóban és kísérleti halastóban az alfa vagy alfa-béta-mezoszaprob, mig a kontroll tóban a béta-mezoszaprob fajok voltak jellemzők (Kolkwitz és Marsson. 1909, Sladeccek, 1983). 4. táblázat!. .A zooplankton biomassza (B) és egyedszám (E) százalékos Rotatoria Cladoccra Copcpoda B | E B | E B | E 1996 Stabilizációs tó 3.3 90.6 96.5 9.1 0.2 0.3 Kísérleti halastó 1.0 18.9 16.6 14.5 82.4 66.6 1997 Stabilizációs tó 7.5 93.4 92.1 4.5 0.4 2.1 Kísérleti halastó 0.3 26.7 76.5 29.9 23.2 43.4 A két év vizsgálatai szerint a népesítési szerkezet, sűrűség és halkorosztály jelentős mertekben befolyásolta a zooplankton összetételét és populáció-dinamizmusát. Ezt mutatja pl a halasított tóban a zooplankton biomassza változása és százalékos összetételének alakulása (4. táblázat). Az első kísérleti évben a Copepodák (82,4 %), addig a másodikban a Cladocerák (76,5 %) jelentősége a legnagyobb Ennek valószínű oka a pontyivadék monokultura és az alulnépesítés. A vízkémiai és vizbiológiai vizsgálatok alapján a népesítési sűrűség növelése célszerű. A természetes táplálékkészlet jobb kihasználása és az alga túl szaporodás megakadályozása miatt elsősorban a fehérbusa részarányának növelése javasolt Irodalom BANCSI, I. 1986 A kerekcsférgek (Rotatoria) Kishatározója I (A guide for the ídentification of rotifers (Rotatoria) in Hungary 1.) - In. Felfbldy, L. (Editor), Vízügyi Hidrobiol. 15. VIZDOK, Budapest, 171 pp. BANCSI, I. 1988. A kerekesférgek (Rotatoria) Kishatározója II (A guide for the ídentification of rotifers (Rotatoria) in Hungary I.) - In. Felföldy.L. (Editor), Vízügyi Hidrobiol. 17. VIZDOK, Budapest, 578 pp. BALOGH, L., KOZMA, L„ MOSONYI, G. 1975. Halastavi pecsenyekacsa. (Table duck production in fish ponds.) Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 210 pp. BOTTRELI,, H. II , DUNCAN, A., GLIWICZ, Z. M , GRYGIEREK, E., HERZIG, A., HILLBRICIIT-ILKOWSKA, A., KURASAWA, H„ LARSSON, P„ WEGLENSKA, T 1976 A review of somé problems in zooplankton production studies. Norw. J. Zool 24: 419-456. DÉVAI, I. 1977. Az evezölábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) alrendjeinek Kishatározója. (A guide for the Ídentification of copepods /Calanoida and Cyclopoida/ in Hungary In: Felföldy.L. (Editor): Vízügyi Hidrobiológia 5. VIZDOK, Budapest, 222 pp. ESTEKY, A. A., OLÁH, J„ NEZAMI-BALOUCHI, A., PÉKÁR, F„ 1995.a. Hie elfect of high stocking density of fish and duck on pond commumty structure. Aquaculture, 129: 391-392. ESTEKY, A. A., OLÁH, J., PÉKÁR, F., NEZAMI-BALOUCHI, S. A., SZABÓ, P., 1995b. Fish stressor environment in high-stocked fishcum-duck ponds. Aquaculture, 129:392-393. FELFÖLDY, L. 1987. A biológiai vízminösítés. (Biological methods of water quality control.) In: Felföldy.L. (Editor) Vízügyi Hidrobiológia 16. VIZDOK, Budapest 258. pp. GULYÁS, P. 1974 Az. ágascsápú rákok (Cladoccra) Kishatározója. (A guide for the ídentification of cladocerans /Cladocera/ in I lungary) In: Felföldy.L. (Editor), Vízü. Hidrobiol. 2. VIZDOK, Budapest, 248 PP KOLKWITZ, R. and MARSSON, M. 1909. Ökologie der tienschen Saprobien. Int. Rev. Ges. Hydrobiol, 2: 126-152. KÖRMENDI, S. 1995. A hígfázisú mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása halasított vízi rendszerekben. (Liquid manure usage in fishpond system) INTACT95. International Action for Environmental Congress and Fair 21-24.03.1995, Budapest, pp. 157-164 M. HORVÁTH, E. 1989. Baromfi a kisgazdaságokban 3. I.úd, kacsa, mulardkacsa. (Poultry in the small farms. No 3. Goose, duck, mulard duck, Mezőgazdasági Kiadó, Budapestm, 168 pp RUTTNER-KOLISKO, A. 1977 Suggestions for biomass calculation of plankton rotifers. Arch. Hydrobiol. Beih. Ergebn Limnol, 8: 71-76. SLADECEK, V 1983. Rotifers as indicators of water quality. Hydrobíologia, 100: 169-201. SVOBODOVÁ, Z., LLOYD, R„ MÁCHOVÁ, J., VYKUSOVÁ, B. 1993. Water quality and fish health. FAO-EIFAC Technical Paper 54. Roma, 60 pp. WOYNAROVICH, E. and KÜHNHOLD, W. W. 1979. Report of Consultancy to Penang, Malaysia, Regarding Animál Waste Management Problem. South China Sea Fish. Development and Coord. Programme, Manila. 59 pp. Investigation of Zooplankton in a stabilisadon pond-fish pond system S. Körmendi. Pannon Agricultural Universily Faculty of Animál Science. Kaposvár H-7401 Kaposvár, P.O.BOX 16 Abstract: In this study an integrated duck-fish farming system was evaluated at the Balaton Fishing Co. Ltd The liquid manure produccd by the duck farm was utilized in a diversion stabilisation pond-fish pond system. During the investigation penod samples were collccted weekly and in every two weeks to determine the water chemical status ofthe ponds, the quantitative and quahtative composition of the zooplankton and the fish vields.In the stabilisation pond the Daphnia pulex-Brachionus rubens, and in the fish pond the Cyclopoida sp adult-Daphnia sp.-Moina sp. (19%) and Bosmina sp.-Cyclopoida sp.-Daphnia sp. (1997) dominance was charactenstic from the point of view of both the number of individuals and biomass. In the fish pond the totál yield of the carp, silver carp, grass carp and wells polyculture was 947 kg/ha, of which 73% was natural yield (1996). Keywds: integrated duck-fish farming system, water quality, zooplankton, fish yield Paraméter Mérték egység Stabilizációs tó Kísérleti halastó Paraméter Mérték egység min. [ átlag | max. min 1 átlag [ max. 1996 pH 7,1 7,5 7,7 8,0 8,5 9,0 Vezetőképesség fiS 684,3 793,1 913,3 417,4 496,4 532,9 NIU'-NH-rN mg/dm 9,3 22,3 40,8 0,1 0,2 0,4 NO

rN mg/dm 0 0,3 0,7 0 0 0,1 NO,-N mg/dm

3 0 1,5 2,4 0,5 1,0 1,7 PO.,-P mg/dm

3 7,4 10,5 14,5 0,7 1,3 1,9 koi

s

M„ mg/dm

3 29,2 51,6 76,3 23,7 30,0 41,9 Oldott 0

2 mg/dm 0,2 0,7 1,4 4,7 9,1 11,6 Klorofil-a mg/m

3 0 17,3 34,8 49,6 190,6 249,3 Secchi átlátsz. cm 14 17 20 Vízhőmérséklet °C 12,0 1 22,1 | 27,1 15 21,6 26 1997 pH 6.7 7.3 7.7 7.8 8.4 9.0 Vezetőképesség H

s 943 1221.6 1316 682 849.6 921 NHT-NHrN mg/dm

3 16.1 22.7 32 1 0.5 0.95 1.9 NO

rN mg/dm

3 0 0 0 0 0 0 NOj-N mg/dm

3 0.0 0.15 1.2 0.2 0.7 2.1 PO4-P mg/dm

3 12.1 16.4 21.0 0.8 1.3 1.9 KOI,

M

n mg/dm

3 74.1 87.5 109.6 15.1 27.3 38.8 Oldott 0

2 mg/dm

3 0 0.2 0.8 3.1 3.3 4.2 Klorofil-a mg/m

3 0 0 0 29.8 73.7 121 Secchi átlátsz. cm 15 38.7 90 Vízhőmérséklet °C 12.5 | 19.1 | 22.8 11.5 19.5 25.7 A stabilizációs tóban megtermelődő Daphnia populáció kitermelésével más, elsősorban ivadéknevelő halastavak természetes táplálék-utánpótlása, másrészt tisztítási hatásfoka is növelhető Az egész tenyészidöszak alatt a halfajok populációi számára a zooplankton folyamatosan felvehető mérettartományu táplálékforrást biztosított. Ebből következik, hogy 1996-ban a polikultúrás népesítésü szennyvizes halastó összes halhozamának közel 73 %-a, 688,6 kg/ha volt a természetes hozam, 1997ben a lehalászási adatok még nem állnak rendelkezésre (3. táblázat).