Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

323 A Cibakházi Holt-Tisza környezeti állapota az üledékfauna alapján Szító András Haltenyésztési Kutató Intézet, 5541. Szarvas, Pf. 47. Kivonat: A holtág 7 szelvényében a balpart (b), a jobbpart (j) közelében és a középvonalból (k) júniusban, augusztusban és októberben vettük a mintákat. Egy erősen eutrof Tisza-holtág üledékéből és hinár növényzetéről 57 fajt mutattunk ki, amelyből 46 árvaszúnyog faj volt. A szélsőséges környezeti viszonyokhoz néhány fajuk igen jól alkalmazkodott. Az Oligocaheta faunát 4 faj alkotta, 1 csiga, 2 kérész, 1 szitakötő, 1 tegzes faj s 1 csípőszúnyog faj fordult elő (fajlista). A biomassza jelentős hányadát az árvaszúnyogok tették ki, mely főleg ősszel nőtt meg. Az élőhelyre az állandó, dinamikus változás voltjellemző, melyet főleg az árvaszúnyog fajok követtek és mutattak legjobban. A fajok 80 %át az árvaszúnyogok alkották Az élőhely vizsgált részeinek diverzitása erősen eltérő volt, és nagy szezonális ingadozásokat mutatott. Az árvaszúnyogok dominanciája, gyakorisága és az imágók mozgékonysága miatt alkalmasak arra, hogy az élőhely minőségének változásait jelenlétük, vagy hiányuk alapján is kimutassuk, környezeti igényük ismeretében pedig értelmezzük (monitorozás) Kulcssz.: holtág, bentosz, monitorozás Bevezetés A környezetvédelemmel kapcsolatos gondok és feladatok megoldhatatlanok állapotfelmérések nélkül (Fekete, 1994). Az élőviláguk részletes feltárása alapján épp az állapotukra kaphatnánk alapvető ismereteket. E célt szolgálja néhány korábbi munkánk s a jelenlegi is (Szító 1995a, b). Anyag és módszerek A vizsgálatra kiválasztott 7 keresztszelvényben a partközeiben, a partszéltől 4-6 m-re és a középvonalban - összesen 21 helyről júniusban, augusztusban és októberben Ekman-Birge féle mintavevővel 15x15 cmes felüleltről üledékmintákat vettünk (/. ábra). A szelvényeket kódok jelölik, amelyekben a szám a szelvény sorszámát, a "b" = a balparti részt, a "k"= középvonalat, a "j"= jpbb partvidéket jelöl. A három üledékminta minden alkalommal 675 cm felületről származott. A biomassza becsléshez az állatokat szárítószekrényben 105 °C-on 12 órán át tömegállandóra szárítottuk, ezt követően Sartonus Micro XM 100P típusú analitikai mérlegen 1 pg pontossággal mértük. Az állatok faji szintre történő határozásához a hazai és külföldi szerzők rendszertani munkáit használtuk (Bíró 1981, Brinkhurst és Wetzel 1984. Brinkhurst 1963, Brinkhurst és Jamieson 1971, Ferencz 1979, Hirvenoja 1973, Pinder és Reiss 1983). A munkát a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Szolnok) megbízása alapján végeztük. Eredmények A mintavételi helyeken a fajok száma 0-17 volt. Többségük csak színező elemként szerepelt. A fajok számát tekintve viszonylag gazdagnak tekinthető volt a 2j, 3b, 3j, 5b, 5j, és a 7j mintavételi hely. Voltak mintavételi helyek, ahol a tenyészidőszak nagy részérc kiteijedő mintázás során egyetlen fajt sem találtunk. Ezek a következők voltak, lk, 2k, 3k, 4j, 6k, egy kivételével tehát középvonalban lévő mintavételi helyek tartoztak ide. Az üledékfauna számára legkedvezőbb életfeltételek a 2j, 3b, 3j, 5b, 5j, és 7j helyeken voltak. A holtág fajainak 15 %-át az árvaszúnyog fajok alkották Az Oligochaeták 4, a tegzesek egy, a szitakötők és a kérészek két-két fa

ja csak esetenként fordult elő alacsony egyedszámban A talált fajok a következők voltak: 1. ábra. Mintavételi helyek a Cibakházi Holt-Tiszán Az egyes állatcsoportok biomasszája A Chironomidák biomasszája a 2. szelv. bal partja közelében 33,73 mg, az 5. szelv. jobb partja mentén pedig 19,21 mg/m

2 volt száraz tömegben. A csigák biomasszája a 2. szelv. bal partja közelében 20,9 mgnak, míg e szelvény a jobb partja közelében 35,2 mg-nak adódott A többi mintav.helyen értékelhető mennyiségű élőlény tömeget nem találtunk Augusztusban a 3. szelv. jobb partja közelében 141,4 mg volt a biomassza értéke. Több szelvényben nem találtunk mérhető tömegben ezt az állatcsoportot. Az árvaszúnyog (Chironomidae) csoport biomasszája a 2. szel. bal partja közelében 48,93 mg, az 5. szelvény jobb partjánál pedig 42,97 mg A csigák a 2. szelv. jobb part közelében 23,85 mg biomasszát alkottak m

2-enként. Más szelvényben nem találtuk ezeket az állatokat. Kevcssertéjü gyűrűsférgek (Oligochaeta): 1. Branchiura sowerbyi, 2. Potamothrix vejdovskyi, 3. Stylaria lacustris, 4. Tubifex tubifex, Kcrcszek (Ephemcroptcra): 5. Caenis macrura, 6. Cloeon dipterum, Tegzesek (Tirchoptcra): 7. Hydropsyche bulgaromanorum. Szitakötők (Odonata): 8. Ischnura elegáns, 9. Platicnemis pennipes, Kétszárnyúak (Diptcra): Culicidae: 10. Chaoborus crystallinus, Chironomidae: 11. Ablabesmyia longistyla, 12. Acricotopus lucens, 13. Allochironomus crassiforceps, 14. Polypedilum aberrans, 15. Camptochironomus tentans, 16. Chironomus annularius, 17. Cladotanytarsus mancus, 18. Corynoeura celeripes, 19. Cricotopus algarum, 20. Cricotopus bicinctus, 21.Cricotopus Juscus, 22. Dicrotendipes nervosus, 23. Dicrotendipes notatus, 24. Dicrotendipes tritomus, 25. Dicrotendipes pulsus, 26. Einfeldia pectoralis, 27. Endochironomus dispar, 28. Endochironomus tendens, 29. Eukiefferiella tshernowskii, 30. Glyptotendipes caulicola, 31. Glyptotendipes cauliginellus, 32. Glyptotendipes pallens, 33. Glyptotendipes paripes, 34. Kiefferulus tendipediformis, 35. Limnodrilus hoffineisteri, 36. Lithoglyphus naticoides, 3 7. Macropelopia nebulosa, 38. Microchironomus tener, 39. Micropsectra praecox, 40. Microtendipes conjugens, 41. Monopelopia tenuicalcar, 42. Nanocladius bicolor, 43. Parachironomus monochrom., 44. Parakiefferiella coronata, 45. Paratanytarsus lauterborni, 46. Pentapedilum sordens, 47. Pentapedylum tritum, 48. Polypedilum convictum, 49. Polypedilum laetum, 50. Polypedilum nubeculosum, 51. Psectrocladius psilopterus, 52. Psectrocladius simulans, 53. Pseudorthocladius curtistylus, 54. Tanytarsus curticornis, 55. Tanytarsus curtistylus, 56. Thienemannimyia northumbr.. Csigák (Gastropoda): 57. Lithoglyphus naticoides Októberben a 6. szelv. jobb partjánál 313,7 mg volt az Oligochaeta biomassza becsült értéke A Chironomidák az 1. szelv. jobb partja közelében 15,92 mg„ a 2. szelv. bal partjánál 15,2 mg, a 2. szelv. jobb partjánál 444,4 mg biomasszáját találtuk A 3. szelv. bal paija közelében 110 mg, a jobb part mellett pedig 109,7 mg. Az 5. szelv. jobb partja közelében 19,36 mg, középen 52,7 mg, a 6. szelv. bal partja közelében 22.52 mg volt a biomszza értéke. Csigát csak a 2. jobbp. közelében, kérészeket 34034 mg értékben. Szitakötök a 3. szelv. bal partja vidékén kerültek elő 22,98 mg tömegben. Kagyló (Dreissena) a 3. szelv. jobb partja közelében volt 8,2 mgm"

2, száraz tömegben. Ebben a szelvényben Tegzes lárvát nem találtunk (/. táblázat). A diverzitás értékek az élőhely szezonális változásait jól mutatták (2. ábra). Összefoglalás Az élőhelyen a tenyészidő során összesen 57 faj jelenlétét mutattuk ki. Az üledékfaunát alkotó életközösség fajait az árvaszúnyogok (Chironomidae) uralják. Szám szerint 46 fajukat találtuk, ami a hazánkban jelenleg ismert fajok 15 %-a. Az Oligochaetákat 4 faj képviselte, 1 csiga, 2 kérész és szitakötő, 1 Culicida (szúnyog) és 1 tegzes faj fordult még elő. Csak a környezeti tényezők változásait jól viselő fajok élhetnek meg ezen az élőhelyen. Ennek ellenére a talált fajok száma alapján megállapítható, hogy az üledékfauna - elsősorban az ezt uraló, meghatározó árvaszúnyogok miatt - változatos és fajgazdag volt. A holtágban több, indikátorként jól felhasználható fajt találtunk.