Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

324 Az élőhely tápanyagban gazdag, a tenyészidőszak jelentősebb hányadában az üledék/víz határán anaerob körülmények között történik a szerves anyagok lebontása. Ilyen feltételek mellett az üledékfauna visszaszorul a partközeli retugiumokra (menedékhelyekre), azonban azonnal visszahódítja, benépesíti a területet, amint a lehetőség ehhez adott. A holtág, mint élőhely tehát nem halott térség, hanem egy sajátos, nagyon alkalmazkodóképes élőlény csoport élőhelye. I I t ftI I I < ' ! ' 1 í < 1 1 1 1 1 ' lb lk Íj 2b 2k 2j 3b 3k 3] 4b 4k 4j 5b 5k 5j 6b6k 6j 7b 7k 7j 2. ábra. Az élőhely vizsgált részeinek minősítése a fajok alapján I. táblázat. Az üledékfauna biomasszájának szezonális ingadozása Mvhely) Biomassza (száraz tömegben, mim'

2 Június 26. Oligo. Chiro Gastr. Egyéb Ephem. Odona. Lamelli Tricho. 2 balp 0,00 33,73 20,93 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 jbbp. 0,00 0,00 35,21 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 jbbp 0,00 19,21 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 közép 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Augusztus 27. Oligo. Chiro. Gastr. Egvéb Ephem Odona. Lamelli Tricho. 1 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1 jbbp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 balp. 0,00 48,93 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 jbbp. 0,00 0,00 23,852 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3 jbbp. 141,39 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 4 közép 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 jbbp. 0,00 42,97 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 balp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 jbbp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Október 11. Oligo. Chiro Gastr. Egyéb Ephem Odona. Lamelli Tricho. 1 jbbp. 0,00 15,92 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 balp 0,00 15,20 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 2 jbbp. 0,00 444,40 44,41 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3 balp. 0,00 110,74 0,00 0,00 340,34 22,98 0,00 0,00 3 jbbp. 0,00 109,75 0,00 0,00 0,00 0,00 8,20 0,00 5 balp 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 jbbp. 0,00 19,36 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5 közép 0,00 52,78 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6 balp 0,00 22,52 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6 jbbp. 313,70 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 jbbp. 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7 közép 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 vaszúnyog fajoknak évente 3-4 nemzedékük van. Ez teszi lehetővé, hogy a kedvezővé vált élőhelyeket rövid időn belül benépesítsék, ott megjelenjenek. A partok közelében ugyanis minden élőhelyen vannak olyan refugiumok, ahol a fajok többsége átvészeli a számára kedvezőtlen időszakokat. A benépesülés, az újratelepülés az ilyen helyekről történhet meg. A Branchiura sowerbyi és a Tubifex tubifex nevű féreg faj előfordulása megmutatta, hogy az állatok az élőhelyen jelen vannak, s ha az. üledék feletti vízrétegben van számukra elegendő oldott oxigén, akkor az élőhely benépesítése a partvidéröl meg is történik. Az olyan árvaszúnyog fajok, mint a Chironomus annularius, Endochironomustendens, Micropsectra praecox és a Cladotanytarsus mancus nagy egyedsürűségei az üledéklakó más fajok megtelepedési lehetőségeit is mutatják. Jelenlétük és tömeges elszaporodásuk tehát nem az élőhely feltételrendszerének a szűkülését, hanem éppen a korábban kedvezőtlen feltételek kedvező irányú változásának folyamatát mutatták. A középvonalban lévő mintavételi helyek többségén egyetlen fajt sem találtunk. Ennek oka a környezeti tényezők kedvezőtlen alakulása következtében az ott élő állatok elmenekülése, vagy - ami inkább gyakoribbnak tekinthető - ezek elpusztulása. Találtunk azonban néhány olyan középvonalban lévő helyet, ahol előfordult néhány faj. Éppen ez a jelenség mutatja az élőhely fajainak azt a lényeges dinamizmusát, hogy nem csupán a kényszerű elnéptelenedés, hanem az élőhely visszafoglalása, a visszatelepülés, a benépesülés is folyamatos. Az üledékfauna biomasszája nagyon alacsony értékeken mozgott. Az esetek többségében a mennyiségi mintákban olyan kevés állat volt, amelyeknek alapján a biomassza nem volt, illetve alul volt becsülhető Az élőhely a legváltozatosabb állatközösség kialakulására az 5. szelvényben nyújtott lehetőséget. Ettől rosszabb feltételek voltak a 3. és a 7. szelvényben. Az 1-2. szelv. átmenetel mutatott a legrosszabb feltételek kialakulása felé, ami az egyes holtág-részek elnéptelenedését jelentette Az üledékfauna alapján az élőhely minősítése a Shannon-Weaver diverzitás index felhasználásával a következő: a holtág 3., 5. és 7. szelvénye a leginkább alkalmas az üledékfauna fajgazdagságának kialakulására. Az 1. és 2. szelv. átmenet a rossz és a megfelelő körülményeket nyújtó élőhelyek között Az lk, 2k, 3k,4b, 4k, 4j, 6k, 6j, - összesen 8 mintavételi hely - a vizsgált évben a legrosszabb állapotot mutatta, ahol egyetlen fajt sem találtunk, vagy legjobb esetben egyetlen előfordulását. A diverzitás index ugyanis az egy faj előfordulását ugyanúgy értelmezi, mintha a vizsgált területen egyetlen faj sem lett volna található. Irodalom Bíró, A'., (1981: Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója. In: Felföldy (szerk.; Vízü. Hidrobiológia. VÍZDOK, Bp.. II: 1-230). Brinkhurst, R.O. and Jamieson, B. G. M., (1971): Aquatic Oligochaeta ofthe World. Olivér and Boyd, Edinburgh, 1-860. Fekete, E., (1994): A Tisza menti holtágak környezeti állapotfelmérésének tapasztalatai. III. Magyar Ökológus Kongresszus, Szeged, Abstract vol. 44. Ferencz, M., (1979: A vízi kevéssertéjü gyüriisférgek(Oligochaeta) kishatározója. In: Felföldy (ed.) Vü. Hidrobiol. VÍZDOK, Bp., 7. 1167. Hirvenoja, M., (1973): Revisíon der Gattung Cricotopus van der Wulp und ihrer Vervandten (Diptera: Chironomidae). Ann. Zool. Fenn., 10: 1-163. Pinder, L. C. V. <£ Reiss, F., (1983): 10. The larvae of Chironominae (Diptera: Chironomidae) of the Holoarctic Region. - K.eys and diagnoses Ent. Scand. Suppl. 19: 293-435. Szító, A., (1995a): A Szamos folyórendszer, mint élőhely. Minősítése az Oligochaeta és Chironomida fauna alapján. XXXVII. Hidrobiológus Napok, Tihany, Biomonitorozás - Biodiverzitás, 75-78. Szító, A., (1995b): Az üledékfauna szerepe a biomonitorozásban. - A Berettyón levonult olajszennyezés hatása. XXXVII. Hidrobiológus Napok, Tihany, Biomonitorozás - Biodiverzitás, 119-122. Az állandó, dinamikus változás jellemzi az élőhelyet, amelyet a fajok megjelenése, eltűnése, egyedszám változásai jól visszatükröztek. Az árThe environmental stage in the hackwater of the River Tisza by the macrozoobentos near Cibakháza Szító, A. Abstract: One of the backwaters ofthe River Tisza was investigated near Cibakháza in 7 cross sections: near left bank (b, balp.), near right bank (j, jobbp.) and m the former main current (k, közép). Samples were collected in Juny, August and October (Fig. /). The investigated ecosystem was hard eutrophic. The macrozoobenthos and the reed grass (Ceratophyllum demersum) fauna were sampled 57 species were found in which 46 species were chironomids. This chironomid species were tolerant to environmental factors existing here (low oxygen saturation in Summer). The species number were as follows: Oligochaete: 4, Gastropods: 1, Ephemeroptera: 2, Odonata. 1, Trichoptera: 1, and Culicid: 1. The big part of the biomass was given by chironomids, which was the highest in October (Table I). The diversity was very different between sampling places and showed hard seasonal changes (Fig. 2). The dynamic change was typical for the ecosystem, which was well followed and demonstrated by chironomids, and that was 80 per cent of the fauna living here. By the presence, absence, dominance, the abundance, and the rapid reaction of the chironomids to the environmental changes were important in the monitoring system Keywds: backwater, benthos, monitoring