Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel

33 Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel Bonta Imre Országos Meteorológiai Szolgálat 1024. Budapest, Kitaibel Pál u. 1. Kivonat Hazánk árvízi veszélyeztetettsége Európában egyedül 1 lollandiához mérhető Különösen nagy az árvíz veszélyeztetettség a Felső Tiszán és a Körösökön, ahol 24-36 órán belül akár löbb métert emelkedhet a folyók vízszintje A Dunán és a Tisza középső és alsó szakaszán kialakuló árhullámokhoz az árhullámot kiváltó időjárási helyzeteknek több napon keresztül való halmozódása, illetve ismétlődése szükséges A kisebb vízgyűjtő területeken, mint pl. a Rába, a Bodrog, a Körösök, vagv a Felső-Tisza vízgyűjtőjén ugyanakkor már egy nagy csapadékot adó mezo-léptékű rendszer is okozhat árhullámot, amclvnek a fennmaradása gyakran csak 12-24 óra. A kisebb folyókon, illetve a patakokon már a néhány óráig tartó lokális, heves csapadék tevékenység is kiválthat árhullámot. A tanulmány vázlatosan bemutatja az elmúlt 160 év néhány nevezetesebb hazai árvizének meteorológiai feltételeit, az árhullámok kialakulásának szinoptikus feltételeit, majd részletesebben is foglalkozik az. 1995. decemberi Felső Tiszán és a Körösökön keletkezett árhullám csapadék-viszonyaival Kulcsszavak: csapadék, árvíz, meteorológia, hidrológia 1. Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Magyarország területének 23 %-a árvizek által dönthető térség. Ez 700 települést, 2,5 millió embert érint. Ezen a területen található a megművelhető terület egyharmada, 2400 Ft milliárd nemzeti vagyon, a vasutak 23 %a, és több, mint 2000 ipari üzem. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége ennek következtében Európában egyedül Hollandiához mérhető. Különösen nagy az árvíz veszélyeztetettség a Felső Tiszán és a Körösökön, ahol 24-36 órán belül akár több métert emelkedhet a folyók vízszintje. 2. Az árhullámok csoportosítása Az árhullámokat aszerint csoportosíthatjuk, hogy azokat hóolvadás, nagy csapadék, vagy mindkettő okozta. Megkülönböztethetünk jeges és jégmentes árvizeket. Az árhullámok jellegét döntően meghatározza az is, hogy azok milyen nagyságú vízgyűjtőn keletkeznek. A Dunán és a Tisza középső és alsó szakaszán kialakuló árhullámokhoz az árhullámot kiváltó időjárási helyzeteknek több napon keresztül való halmozódása illetve ismétlődése szükséges A kisebb vízgyűjtő területeken, mint pl. a Rába, a Bodrog, a Körösök, vagy a Felső-Tisza vízgyűjtőjén már egy nagy csapadékot adó mezo-léptékű rendszer is okozhat árhullámot, amelynek a fennmaradása gyakran csak 12-24 óra. A kisebb folyókon, mint például a Zagyván, illetve a patakokon már a néhány óráig tartó lokális, heves csapadéktevékenység is kiválthat árhullámot. 3. Az elmúlt 160 év nevezetesebb árvizei Az 1838 évi dunai jeges árvíz Pesten 1029 cm magassággal tetőzött, azóta sem figyeltek meg ekkora vízállást a fővárosban. Az árvíz következtében 3178 ház dőlt öszsze, 153 ember halt meg Az árvíz meteorológiai feltételeiről viszonylag keveset tudunk. Az biztos, hogy a hirtelen bekövetkezett erős melegedés, és a tél folyamán felhalmozódott a nagy mennyiségű hónak jelentős szerepe volt az árhullám kialakulásában Az 1879 évi szegedi árvíz kb 150 emberéletet követelt, a város 6350 háza közül kereken 6000 dőlt romba, 60 000 ember vált hajléktalanná, a város egyes részeit hónapokig 3-4 m mély víz bontotta. Az árvíz kialakulásában szerepet játszott, hogy novemberben és decemberben a Kárpátokban nagy mennyiségű hó halmozódott fel, majd februárban, márciusban a sokévi átlagnál jóval enyhébb, csapadékos időjárás következett. A hosszan tartó árhullám átáztatta a töltéseket, ami március 5-én Szeged fölött a fö védelmi vonal, 12-én pedig a várost még átmenetileg védő vasúti töltés átszakadásához vezetett. A fokozódó árvízhelyzet miatt a tragédia bekövetkezte előtt egy héttel a város vezetői a képviselőháztól kértek segítséget, de az, sürgősebbnek ítélt ügyek tárgyalása miatt a kérést elnapolta Ezek után következett be a tragédia. Időben nagyot ugorva az 1954. évi dunai árvízről kell megemlékeznünk, amely a nagy szigetközi elöntéseket okozta. Az árhullám a fővárosban 805 cm-rel tetőzött. Az árvíz meteorológiai feltételeiről Kallós (1955) írt esettanulmányt. Az okok között elsősorban a mediterrán ciklonok halmozódását emeli ki. Az 1965. évi dunai árvíz mind magasság, mind tartósság tekintetében meghaladta az addigi legnagyobb nyári dunai árhullámot, az 1954. évit. Meteorológiai okairól Adámy (1965) írt tanulmányt Véleménye szerint az árvíz kialakulásában szerepet játszott az igen enyhe, csapadékos január, amelynek következtében a hegyekben nagy mennyiségű hó halmozódott fel. Abban az évben az áprilistól júniusig terjedő időszakot a ciklonális időjárási helyzetek túlsúlya jellemezte, elsősorban a mediterrán ciklonok voltak aktívak. A nagy nyári árhullám közvetlen kiváltó oka egy stacioner időjárási front volt, amely napokig az Alpok felett húzódott. A front hatására München térségében például 77 mm csapadék hullott 24 óra alatt. Az 1970. évi nagy tiszai árvíz meteorológiai feltételeiről Bodolainé-Body (1971) irt összefoglalót. Az okok között említik mindenek előtt az erősen csapadékos téli és tavaszi időjárást. Ezt az időszakot a regionális és a mediterrán ciklonok túlsúlya jellemezte. Ennek következtében a májusi, júniusi heves árhullámok magas alapszintről indultak Az árhullám közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Cseh-medence felett lévő ciklon meleg szektorában a Kárpát-medence fölé igen nedves, labilis rétegződésű levegő áramlott, amelyben intenzív instabilitási vonalak alakultak ki. Ennek mentén heves zivatarok vo-