Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel

[34 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. 1. ábra. A vonuló mediterrán ciklon típus, a centrum típusú időjárási helyzet és a West peremháborgású időjárási helyzet közepes talaj menti nyomásmezeje (a), és a közepes 500 hPa-os nyomásmezeje (b). Az 1987. évi áprilisi dunai árhullám (Ronta). Az 1987. évi augusztusi zalai árhullám (Takács, Bonta). Az 1989. évi májusi tiszai árhullám (Bonta, Molnár, Vadkerti). Az 1991. évi augusztusi dunai árhullám. Az 1995. évi decemberi tiszai árhullám (Bonta). 4. Az árhullámok szinoptikai feltételei A 60-as években az USA-ban végzett kutatások alapján az árhullámok szinoptikus feltételei a következők: - meleg, nedves levegő beáramlása a vízgyűjtő fölé - a frontok erős hőmérsékleti kontrasztja a vízgyűjtő fölött - a meleg levegő instabilitása a térség fölött. nultak délnyugat felől északkelet felé. A nagy mennyiségű csapadékhoz az Északkeleti-Kárpátokban és a Biharhegységben az orografikus feláramlás is hozzájárult a nagy mennyiségű csapadékhoz Az alábbiakban az elmúlt 25 év néhány nevezetesebb árhullámait soroljuk fel. Zárójelbe tettük azoknak a szerzőknek a nevét, akik az árhullámok meteorológiai feltételeit vizsgálták: Az 1974 évi nyári árhullám a Tiszán és mellékfolyóin (Bodolainé). Az 1978. évi decemberi árhullám a Tiszán (BarihaBartháné). Az 1980. évi júliusi tiszai árhullám (Takács, Homokiné, Makainé). Az 1982. évi októberi, nyugat-dunántúli folyókon levonult árhullám (Bonta). A hazai kutatásokkal kapcsolatban mindenekelőtt Bodolainé Jakus Emma. "Árhullámok szinoptikai feltételei a Duna és Tisza vízgyűjtő területén" c munkáját kell kiemelnünk Ebben a szerző árhullámot kiváltó időjárási helyzeteket csoportosította. A talaj közeli és magassági térképeknek olyan elem együttesét kereste meg, amely időben stabilis, és nem csupán egy adott napra jellemzi a makro-Iéptékű folyamatokat Hét típust különített el. Ezek a következők: West (W), West-peremháborgási (Wp), vonuló mediterrán (M), centrum (C), hideg légcsepp (H), nyugati ciklon (Cw), és az un. típus nélküli (Tn). Az 1. ábrán a vonuló mediterrán, a centrum tipusú és a West-peremháborgási időjárási helyzetek átlagos talaj és magassági (500 hPa) áramlás mezejét mutatjuk be A vonuló mediterrán típusra jellemző, hogy a magasban erőteljes a délnyugati áramlás, a talaj közelben pedig délnyugat felől a Kárpát-medencén keresztül ciklon vonul északkeleti irányba Ez a típus különösen a Kárpátmedencében okoz gyakran árhullámot A centrum típusú, viszonylag ritkán előforduló időjárási helyzetet az jellemzi, hogy mind a magasban, mind a talaj közelben a ciklon közepe a Kárpát-medence felett található. Ennél a típusnál leggyakrabban a Kárpát-medence keleti felén fordul elő árhullám. A West-peremháborgási időjárási helyzetet erős délnyugati, nyugati irányú magassági áramlás, a talaj közelben nyugatról kelet felé vonuló ciklonális hullám, és az ahhoz kapcsolódó hidegfront jellemzi Ez a típus elsősorban az Alpokban és a Kárpát-medence északkeleti részén okoz nagy mennyiségű csapadékot A szerző a típusok parametrizálására cirkulációs indexeket használt .Az árhullámot kialakító csapadékmennyiségek térbeli és időbeli eloszlásának tanulmányozása céljából pedig minden egyes árhullám csapadékos időszakának terület, magasság, időtartam analízisét is el-