Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Bonta Imre: Századunk nagy árvizei meteorológus szemmel

[34 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. 1. ábra. A vonuló mediterrán ciklon típus, a centrum típusú időjárási helyzet és a West peremháborgású időjárási helyzet közepes talaj menti nyomásmezeje (a), és a közepes 500 hPa-os nyomásmezeje (b). Az 1987. évi áprilisi dunai árhullám (Ronta). Az 1987. évi augusztusi zalai árhullám (Takács, Bon­ta). Az 1989. évi májusi tiszai árhullám (Bonta, Molnár, Vadkerti). Az 1991. évi augusztusi dunai árhullám. Az 1995. évi decemberi tiszai árhullám (Bonta). 4. Az árhullámok szinoptikai feltételei A 60-as években az USA-ban végzett kutatások alap­ján az árhullámok szinoptikus feltételei a következők: - meleg, nedves levegő beáramlása a vízgyűjtő fölé - a frontok erős hőmérsékleti kontrasztja a vízgyűjtő fölött - a meleg levegő instabilitása a térség fölött. nultak délnyugat felől északkelet felé. A nagy mennyiségű csapadékhoz az Északkeleti-Kárpátokban és a Bihar­hegységben az orografikus feláramlás is hozzájárult a nagy mennyiségű csapadékhoz Az alábbiakban az elmúlt 25 év néhány nevezetesebb árhullámait soroljuk fel. Zárójelbe tettük azoknak a szer­zőknek a nevét, akik az árhullámok meteorológiai feltéte­leit vizsgálták: Az 1974 évi nyári árhullám a Tiszán és mellékfolyóin (Bodolainé). Az 1978. évi decemberi árhullám a Tiszán (Bariha­Bartháné). Az 1980. évi júliusi tiszai árhullám (Takács, Homoki­né, Makainé). Az 1982. évi októberi, nyugat-dunántúli folyókon le­vonult árhullám (Bonta). A hazai kutatásokkal kapcsolatban mindenekelőtt Bo­dolainé Jakus Emma. "Árhullámok szinoptikai feltételei a Duna és Tisza vízgyűjtő területén" c munkáját kell kie­melnünk Ebben a szerző árhullámot kiváltó időjárási helyzeteket csoportosította. A talaj közeli és magassági térképeknek olyan elem együttesét kereste meg, amely időben stabilis, és nem csupán egy adott napra jellemzi a makro-Iéptékű folyamatokat Hét típust különített el. Ezek a következők: West (W), West-peremháborgási (Wp), vonuló mediterrán (M), centrum (C), hideg lég­csepp (H), nyugati ciklon (Cw), és az un. típus nélküli (Tn). Az 1. ábrán a vonuló mediterrán, a centrum tipusú és a West-peremháborgási időjárási helyzetek átlagos talaj és magassági (500 hPa) áramlás mezejét mutatjuk be A vonuló mediterrán típusra jellemző, hogy a magas­ban erőteljes a délnyugati áramlás, a talaj közelben pedig délnyugat felől a Kárpát-medencén keresztül ciklon vonul északkeleti irányba Ez a típus különösen a Kárpát­medencében okoz gyakran árhullámot A centrum típusú, viszonylag ritkán előforduló időjárási helyzetet az jellem­zi, hogy mind a magasban, mind a talaj közelben a ciklon közepe a Kárpát-medence felett található. Ennél a típus­nál leggyakrabban a Kárpát-medence keleti felén fordul elő árhullám. A West-peremháborgási időjárási helyzetet erős délnyugati, nyugati irányú magassági áramlás, a talaj közelben nyugatról kelet felé vonuló ciklonális hullám, és az ahhoz kapcsolódó hidegfront jellemzi Ez a típus első­sorban az Alpokban és a Kárpát-medence északkeleti ré­szén okoz nagy mennyiségű csapadékot A szerző a típusok parametrizálására cirkulációs inde­xeket használt .Az árhullámot kialakító csapadékmennyi­ségek térbeli és időbeli eloszlásának tanulmányozása cél­jából pedig minden egyes árhullám csapadékos idő­szakának terület, magasság, időtartam analízisét is el-

Next

/
Thumbnails
Contents