Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

322 A 4. ábra adataiból ellenben látszik, hogy a Macropelopia nebulosa aránya az egyes térségekben változó, de mindenhol domináns volt. Környezeti igényét ismerve megállapítható az is, hogy tápanyagban közepesen gazdag élőhelyek jellemző faja. Táplálkozás-biológiáját ismerve tudjuk, hogy ragadozó, minden nála kisebb élőlényt elfogyaszt, de fö táplálékforrásai az Oligochaeták. A Microchironomus tener szubdomináns, a mintavételi helyek többségében őrzi a második helyét. Fitofág és detritusz fogyasztó. Táplálék konkurensei csak az Oligochaeták (4. b ábra). A Chironomus nem fajai, a Ch. balatonicus és a Ch. plumosus csak a tó nyugati felében-harmadában volt kimutatható. Részarányuk K-i irányban csökken. Környezeti igényük alapján tudjuk, hogy a tápanyagban dús, agyagos-iszapos helyek jellemző fajai. Tűrőképességük miatt szélsőséges körülményeket is képesek elviselni. Alga- és detritusz fogyasztók, a M. tener és az Oligochaeták táplálék konkurensei. A nyíltvíz partközeli térségeiben a részarányuk magasabb volt, mint a hossztengelyben, ami a beömlő vízfolyások által szállított tápanyag mennyiség következménye (4. c, d ábra). A Tanypus punctipennis jelenléte a tó teljes nyíltvízi térségében kimutatható volt. Aránya keleti irányba haladva nőtt, a tápanyagban dúsabb nyugati területeken viszont feltűnően alacsony (4. e ábra). A domináns Macropelopia nebulosa faj táplálék konkurense. Az eredményekről és feladatokról Az elmúlt 50 év adósságaiból alig dolgoztunk le valamit. Csányi (1996) csupán a kisvízfolyásokkal kapcsolatos kutatások egy részét említi. Ennek alapján látható, hogy a Balatonba ömlő patakok élővilágának a kutatása is csupán elkezdődött, majd abba is maradt. A Nemzetközi Limnológiai Társaságnak több mint 50 éve adósai vagyunk a szikesvizek és sekély tavak élővilágának feltárásával. A Duna-kutatás sem kapott jelentőségéhez méltó anyagi támogatást, így számos élőlénycsoport máig feltáratlan maradt a hazai folyószakaszon. A Fertő tó és a Velencei tó üledékfaunájáról is csak szórványos adataink vannak, de a Kis-Balaton területéről az utóbbi évekig hiányoztak az erre az állatcsoportra vonatkozó faj-szintű ismereteink. Jelentőségük tudományos megítélését jól minősíti, hogy még a Balaton árvaszúnyog faunájáról is csak mozaikos adataink vannak csupán, amelyek elsősorban a parti övre vonatkoznak, de a nyíltvízi térség üledékfaunájának feltárása csak most kezdődött. A Tisza kutatása nagyrészt szakmai társadalmi mozgalom révén 50 éven át jelentős tudományos értékű ismeretet halmozott fel többek között az üledéklakó életközösségekről és folyamatosan regisztrálta a változásokat is (Szító, 1996). A politikai rendszer változással összefüggő gazdasági szerkezet átalakulása, az ezzel kapcsolatos ipari- és mezőgazdasági termelés visszaesése a vizeink tápanyagterhelésén is mérhető. Most érezzük azoknak a felméréseknek a hiányát, amelyet a vízi élőhelyeink faunisztikai feltárásában az elmúlt 50 évben elhanyagoltunk. Nincs viszonyítási alapunk, hogyan változott az üledékfauna faji összetétele és az egyes fajok aránya, mely fajok jelentek meg, és tűntek el (akár örökre). Hiányzik az alapleltár, a fauna fajszintű meghatározása. Furcsa ellentmondás van a hazai tudományos törekvésekben. Elvileg ugyan elfogadott az a vitathatatlan tény, hogy a valóban használható minősítő módszerek alkalmazásához szükséges a vizsgált állatközösség fajszintű ismerete. A szaprobiológiai minősítő rendszereknek is a fajok által közvetített ismeretek képezik az alapját, az élőhelyek minősítésében ezért válhatnak gyakorlattá. Mivel a faj hordozza az információt, így ez semmilyen más modern bűvészkedéssel, - például bonyolult matematikai modellek kitalálásával - nem pótolható. A faj-szinten feldolgozott vizsgálati anyag korszerű értékelésében viszont a matematikai modellezés olyan eszköz és módszer, amelynek alkalmazásával az adott élőhelyről több ismeretet kapunk, mint nélküle. A hazai tudományos élet ugyanakkor zavarban van. Az elmaradásokat gyorsan igyekszik pótolni, hogy a nemzetközi tudományos élet színvonalához felzárkózzunk, ezért improvizál. Átgondolt elképzelések helyett nagyrészt divatos, a gondjainkra megoldásnak látszó, ám valójában zsákutcába vezető kísérletezéseknek vagyunk tanúi. A vízügyi laboratóriumok a tevékenységük megítélésében a korábbi jelentőséget elvesztették. A környezetvédelmi biológiai laboratóriumok feladata megsokszorozódott. A helyenként korszerűnek mondható technikai háttérhez viszont hiányzik a szükséges képzettségű és létszámú specialista, akik képesek lennének az élőhelyek üledékfaunájára vonatkozó faj-szintű információs hiányt fokozatosan ledolgozni. Az üledékfauna tudományos igényű vizsgálatára is akkreditált vízügyi- és környezetvédelmi laboratóriumok többségéből is hiányzik a specialista. A faj kategória alatti szintekkel történő minősítési módszerek elfogadtatására tett erőfeszítések hátterében nem nehéz felfedezni a fajra történő határozás kiküszöbölésére irányuló szándékot. Ez a törekvés a feladatok megoldása helyett azok megkerüléséhez és elodázásához vezet. Gondjaink megoldása csak egy távlati elképzeléseket is magábafoglaló terv következetes végrehajtásával és a hozzárendelt személyi-, pézügyi-, és technikai háttér biztosításával érhető el. Irodalom Anonymus, (1985): Water quality - Methods of biological sampling Guidance on handnet sampling of aquatic benthic macroinvertebrates. ISO, 7828-1985 (E), 1-6 Csányi, B., (1996): Vízfolyások hidrobiológiái vizsgálatának módszertani lehetőségei. Vízügyi Közlemények, LXXVIII. 4: 370-385. Szító, A., (1966): A Tisza üledéklakó életközösségének változása az első adatoktól napjainkig. Hidrológiai Közlöny 76, 1: 19-37. Macroinvertebrates, species, ecosystem qualification Szító, A. Abstract The revelation ofthe zoocoenose was pressed in both the running-and standing water ecosystems. The saprobiological methods and the collected material determination to species level were suggested for the qualification of the water ecosystems. The author's point of view was justified by own results of his investigations in running waters and in the shallow Lake Balaton (Fig. 1-4). The scientific cognition of the present situation need personal-, technical-, and financial conditions beside the long-range plan. Kcywords: methods, species, ecosystem qualification.