Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
321 határozást, s miért tartom elengedhetetlennek, ha a környezet állapotát, minőségének változásait akarom bemutatni, vagyis monitorozás a célom. Régóta ismert az élőlényeknek a környezetükkel szemben támasztott igénye, ahol több tényező együttes hatása alatt álnak. Ezek a tényezők folyton változnak, amelyekhez folyamatosan alkalmazkodniok kell. Ha erre nem képesek, akkor végül az adott helyről - ha tehetik - elvándorolnak, ha ez nem lehetséges, akkor elpusztulnak. A fajok nem csupán külső bélyegek alapján különböznek egymástól, hanem az egyes környezeti tényezőkkel szemben tanúsított tűrőképességükben is. A környezet minőségének változását éppen ezért képesek számunkra jelezni, de csak akkor, ha ismeijük az adott fajnak a környezeti tényezőkkel szemben támasztott igényét, tudjuk, mit kedvel, s milyen hatások azok, amelyeket nem képes elviselni. A faj jelenléte tehát, vagy hiánya ott, ahol jelen kellene lennie, a specialista számára egyaránt fontos ismeretközlés. t!W te •SUD tll—. *tt •T* »1 1 • di - JL.IL. , 1 1 1 li, ! ! 1 ' í ' i I f « i I i I 1 » i i1 i m * í \ | ; A X 1. ábra. Oligochaeta fajok, mint a tiszta élőhely jelzőia Szamosban (1993. szept.) A folyóvizek forrásvidékén Oligochaetákat csak elvétve lehet találni, mert képtelenek a köves, kavicsos üledékben élni. Megjelennek azonban az olyan szakaszokon, ahol a partszakaszok öbleiben a víz megcsendesedik, és finom hordalékot rak le. Egyedsűrűségük mindig alacsony, s tiszta vízre jellemző fajokat találunk. Ezek a következők: Eisenia buchholzi, Tubifex lacustris, T. haringeanus. Látható az is, hogy Kolozsvár előtt a tiszta vízre jellemző fajok vannak jelen, egyedsűrüségük alacsony. A Tubifex nevaensis a Potamothnx vejdovskyi nevű fajjal együtt alacsony szerves anyag tartalmú, a mi esetünkben megfelelően öntisztult folyószakaszt mutat és csak áramló vizekben találjuk (/. ábra). Kolozsvár nagyrészt tisztítatlan szennyvize három új faj megjelenését és több, mint 20 km-es folyószakaszon vöröslő "gyep" létrejöttét eredményezte. Domináns a Limnodrilus hoffmeisteri, amely a legtürőképesebb féreg faj, de a Psammorictides moravicus és a Tubifex ignotus is meghaladta négyzetméterenként az 1000 egyedet (2. ábra). ra> sooo VD ^sm I™ &4D3 u 3m ím KID í 1 í . .KI > Cl S „0 B H 4 Is « a* i^s o 0 1 Oftnnrc lUbgi 2. ábra. Az erősen szennyezett folyószakaszt jelző Oligochaeta fajok a Szamosban (1993. szept.) Az elmondottakból következik, hogy egy élőhely minőségi jellemzéséhez nem lehet elegendő, ha megállapítjuk, hogy ott vannak-e Oligochaeták, vagy hiányoznak. A jelenlétet éppen úgy tudnunk kell indokolni, mint azt, ha hiányoznak, vagy éppen tömeget alkotnak. A puhatestűekkel történő monitorozás laboratóriumi szinten igen széleskörű. Közöttük is van egy faj, azAncylus fluviatilis, amely csak a tiszta vizű folyószakaszokon található meg. A kommunális szennyezésekre is érzékeny, ezért a Marosban például már csak a hegyvidéki szakaszon található meg. Az állóvizeket pedig számos mocsári csigafaj jellemzi. btkid.i RRKWfcSKRsHHaWWhlR 1 600 1 1 ... j.i i - t M 3. ábra. Az egyes Tisza-szakaszok élőhely minőségét mutató gyakoribb árvaszúnyog fajok (1990.) Az árvaszúnyog fajok hasonló módon felhasználhatók egy adott vízi élőhely minősítésében. A síkvidéki folyóvizek durva homokos szakaszaira a Beckidia zabolotzkyi, a finom homokos üledékü részekre pedig a Paratendipes intermedius, Paratendipes connectens és a Polypedilum nubeculosum jellemző (3. ábra). Színező elemként a tápanyagban dús, iszapos folyószakaszokon megjelennek az állóvizet és a lassú áramlást egyaránt kedvelő Chironomus fajok: a Ch. plumosus, Ch. thummi, Ch. riparius. A Balaton nyíltvízi térségeiből, keresztszelvényekben, egy tenyészidöszak során vett mintákban talált árvaszúnyog lárvák alapján, fajra határozás nélkül az élőhely minősítése nem volna lehetséges. Kétséges ez főleg akkor, ha csupán egyetlen mintavétel ismeretei birtokában vagyunk a) Macropelopia nebulosa 100 c 50 -i | 0 aflJ Hl H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 0 D-i partközei • Tengely • É-i partközei Microchironomus tener c -cd I n| wnmf li Eh ii »f ll Hl H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 ED-i partközei • Tengely OÉ-i partközei Chironomus balatonicus 40 B 20 •o) n < 1 —i—i—,—i—i— Hl H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 13 D-i partközei • Tengely DE-i partközei Chironomus plumosus t 20 10 I 0 JLt —M-M 1 ) t> Hl H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 E3 D-i partközcl • Tengely • É-i partközei Tanypus punctipennis # 10 & 5 | 0 ... —.1i.ja B ,Jfl Jlan-tálftfl, J1 Hl H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 • D-i partközcl • Tengely • É-i partközei 4. ábra. Árvaszúnyog fajok dominancia viszonyai a Balaton nyíltvízi térségeiben (1996.)
