Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Boda János–Kőrösmezey László: Hosszú felkészülés után: érdemi tisztítás a Győr városi szennyvíztisztító telepen

[32 I liDKULÖGIAl KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. - Parshall mérőcsatorna II., a fertőtlenítőbe vezetett vízmennyiség mérésére. - Vegyszerbekeverő medence 260 m

3 térfogattal, 4 perces tartózkodási idővel. FLYGT gyártmányú 200 mm átmérőjű keverővel, FLYGT BS 2101 HT típusú injektor működtető szivattyúval. - Fertőtlenítő medence 2400 m

3 térfogattal, 20 perces tartózkodási idővel, FLYGT gyártmányú 4410.011 típusú, 2500 mm átmérőjű keverővel. - Klórozó épület lefejtő, raktár és adagoló helyiséggel, 4 db 10 kg/Cyh teljesítményű ADVANCE 286 típusú klórgázadagoló berendezéssel, 8 db 1 t-ás klórhordóval, vészzuhanyzóval, szellőzető berendezéssel, klórgáz érzékelő fejekkel, klórgáz ömlést elhárító berendezéssel, láncos emelővel. - Két iszapsűrítő 16 m átmérővel, 2x700 m

3 térfogattal, 3860 m

3/d friss kevert iszap sűrítésére. - Iszapvíztelenítő és szárítógépház 1000 m'/d menynyiségű sűrített iszapot adagoló szivattyúval, 3+1 db KHD-HUMBOLDT gyártmányú, CP 3-01 típusú iszapvíztelenítő centriíugával, vegyszeroldó és adagoló berendezéssel, ANDRITZ TCW STA 30 típusú iszapszáritóval, a szárított, granulált iszapot ömlesztve, illetve zsákolva rakodó berendezéssel. - Iszapgranulátum tárolók, granulátum mozgató és elhelyező gépekkel. 7. Az üzemindításkor felmerUlt nehézségek, ezek okai és leküzdésük A rendszerváltás és következményei a tisztítótelep életébe is jelentősen beleszóltak. Az ipar jelentős visszaesése és a lakossági vízfogyasztás nagymértékű csökkenése megváltoztatta az évekkel korábban tervezett tisztítótelep terhelési alapadatait A megépült létesítményeknek ezekhez az adatokhoz kell alkalmazkodniuk - ami nem jár minden nehézség nélkül. A részleges szennyvíz és iszapkezelés berendezéseinek 1995. júniusában indult próbaüzemét a tervezéskoritól eltérő mennyiségű és minőségű szennyvíz, az iszap magas szálasanyag tartalma, a szennyvíz és az iszap berolhadása, a lebegöanvagoknak a tisztítótelepre vezető nyomócsőben való kiülepedése, valamint az egyes technológiai egységek öszszehangolatlan működése miatt nem lehetett befejezni A problémák feltárása során bizonyossá vált, hogy a nyolcvanas években kialakított szennyvíztisztítási koncepció néhány eleme módosításra, illetve kiegészítésre szorul A felülvizsgálat megállapításai szerint a szennyvíztisztítási vonalon az elölevegőztető medencék oxigén-beviteli kapacitását meg kellett növelni. A keverési viszonyok javítására egy-egy újabb propeller keverőt kellett beépíteni. A megváltozott szennyvízmennyiségi adatok miatt a nádorvárosi átemelőben lévő szivattyúk üzemét módosítani kellett, a recirkulációs szivattyúkat pedig kisebb tel jesítményűekre kellett cserélni Az iszapkezelésnél meg kellett oldani a minél egyenletesebb nyersiszap feldolgozást, a rövid idejű sűrítést, az iszap pH-jának mésztej adagolással történő szabályozását, valamint a szálasanyagoknak az eltávolítását. A meszezés, az iszapszűrés és homogenizálás berendezéseit olyan kombinált műtárgyba telepítette a tervezés, amelynek hármas funkciója van. A műtárgy gépház részében került elhelyezésre az iszapszűrő berendezés és a sűrítőkből az iszapszűrőre feladó szivattyú. Az iszapszűrő a kifogott szálasanyagokat préseken juttatja egy konténerbe, amely sínen mozgatható a gépházban. Ugyancsak a gépházi részben található a mésztej készítő és adagoló berendezés a mészhidrát tároló silóval együtt. A gépház mellé települ a fedett, változó vízszintű homogenizáló-kiegyenlítő medence, amely Flygt ejektoros levegőztetőkkel van ellátva a szaghatás csökkentésére A gépházban előállított 6-7 %-os mésztejet körvezeték szállítja a T2 jelű tolózáraknába, ahol az összekeveredik a recirkulációs gépházból érkező iszappal, így a sűrítőben már mésztejjel kevert iszap fázisszétválasztása folyik. A fölösiszap átemelése időprogram szerint, illetve a levegőztető medencék oxigénszintjéről vezérelve történik az egyik vagy másik sürítőbe. A sűrítőből a vízfázis a körbukón átbukva az iszapvíz átemelőbe folyik, amiből azt a levegőztető medencékbe szivattyúzzák. Az iszapvíz pH-jának ellenőrzésére az iszapvízátemelőbe telepített pH mérő szolgál. A sűrített iszap átemelése idöprogram szerint történik a homogenizáló-kiegyenlítő medencébe, egyidejű pH és sűrűségmérés mellett. A sűrített iszap átemelése a szűrőberendezésen való átáramoltatással egyben a szálasanyag eltávolítását is megoldja. A 250 m

3-es homogenizálóból az iszap útja változatlan a korábbiakhoz képest (szárítógépházban lévő iszapfeladó szivattyúk víztelenítő centrifugák - TCW iszapszárító berendezés). A kiegészítő létesítményeket az időközben tönkrement, felszámolt DUVIÉP Kft helyébe lépett DÉLVIÉP Kft építette meg. A próbaüzem újraindítására 1997. júniusában került sor. A próbaüzem első három hónapjának tapasztalatai szerint a tisztítótelepet száraz időben mintegy 40 ezer nrVd szennyvíz terhelte. Csapadékos időszakban a kevert víz mennyisége elérte a napi 100 ezer m

3 értéket. A nyers szennyvíz dikromátos oxigénigényben mért átlagos szennyezettsége szárazidőben 800 g/m

3, csapadék idején 600 g/m

3 volt. Az ammónia koncentráció 20-25, a lebegőanyag-tartalom pedig 300-400 g/m

3 között ingadozott. A biológiai résztisztítás berendezései a várt hatásfokkal üzemelnek. A KOI koncentráció 50-55 %-kal csökken, az elfolyó víz lebegőanyag tartalma 100 g/m

3 körüli, ammónia koncentrációja 5 g/m

3-rel kisebb a befolyónál. Az iszap-víztelenítés és a szárítás gépei is a várt paraméterekkel üzemelnek. Az iszap minősítéséig a szárított, granulált iszapot átmeneti tárolóba, a víztelenített iszapot pedig a városi szemét telepre szállítják A szennyvízfeladástól, az iszapkoncentrációtól, a recirkulációtól és a fölösiszap-elvételtől függő oldott oxigén koncentráció megfelelő értéken tartása, az iszapkeletkezés és az iszapfeldolgozás közötti összhang biztosítása az átlagosnál nagyobb üzemeltetési figyelmet kíván. Ezért törekedni kell a még hiányzó létesítmények, a rothasztók és a második biológiai lépcső mielőbbi megépítésére. Irodalom: Győri szennyvíztisztító telep próbaüzeme. Közbenső próbaüzemi jelentés. BME Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék 1997. 08.1 A kézirat beérkezett: 1997. szeptember 24.