Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Boda János–Kőrösmezey László: Hosszú felkészülés után: érdemi tisztítás a Győr városi szennyvíztisztító telepen

BODA J. - KÖRÖSMliZF.Y I. livőr városi s/cnnvM/tiszliUis 31 het még tisztított vizet gravitációsan a befogadóba engedni, vagy megfordítva mennyire korlátozza a befogadó vízállása a telep egyes tisztítási fázisainak működését. El lehet-e tekinteni az árvízi átemelő alkalmazásától - ami a tervezésnek mindig is célja volt, és milyen áron? 20 év vízjárási adatait tekintettük át - köztük az eddig észlelt legmagasabb vízállás is szerepelt. A vizsgálat eredményei a következő módon összegezhetők: A tisztított szennyvíz gravitációs bevezetését a Mosoni-Dunába 20 év időhorizontot tekintve - biológiai résztisztítás után, de fertőtlenítés nélkül, semmilyen vízállás nem akadályozza, - ugyanez fertőtlenítéssel 20 év alatt 2 alkalommal, 28 nap tartóssággal nem tehető meg, - a teljes biológiai tisztítás után - fertőtlenítés nélkül 20 év alatt 4 alkalommal, 45 nap tartóssággal nem használható a gravitációs vízelvezetés, - végül teljes biológiai tisztítás és fertötlenités gravitációs vízelvezetés mellett 20 év alatt 4 alkalommal nem működtethető kb. 72 nap tartóssággal A végátemelő elhagyhatóságát az alábbiak indokolják: A vizsgálat döntő módon bizonyítja, hogy a tisztítás részleges elmaradása, tehát a 90 %-os tisztítás 60-70 %ra csökkenése csak nagyon ritkán, statisztikus valószínűséggel, átlag 5 évenként egyszer fordul elő, 20 év alatt mintegy 45 nap tartóssággal. Mindez akkor következik be, amikor a befogadó rendkívül magas vízállású, tehát a bevezetett tisztított viz hígulása sokszorosa az átlagos vízállás mellett bekövetkező hígulásnak A fertőtlenítés szükségessége eleve időszakos, csak akkor végzendő, ha az illetékes hatóság elrendeli. Nagy valószínűséggel nem árvíz idején, hanem inkább árvíz után merülhet fel a fertőtlenítési igény. A minden áron szükséges fertőtlenítésnek - mérlegelhető, hogy inkább részleges tisztítást, vagy fertőtlenítést kell-e esetleg alkalmazni - átlag mindössze 10 évenként egyszer fordul elő korlátozottsága - 20 év alatt összesen 28 nap valószínű tartóssággal Egyértelmű, hogy ilyen kis mértékű korlátozottság, szemben az árvizi átemelő nagyon nagy - több 10 milliós - költségével és állandó karbantartásával, amikor esetleg évekig nincs is rá szükség, egyértelműen indokolja elhagy hatóságát. 5. Iszapkezelés és iszapelhelyezés Az első elképzelések szerint a tisztítótelep iszapját folyékony állapotban csővezetéken kívánta a tervezés eljuttatni a Győrszentiván közelében lévő kezelőhelyre, ahol sűrítés, víztelenítés és érlelés után mezőgazdasági felhasználás várta. Az iszap elhelyezésének ez a módja később is megmaradt volna, amikor a tisztítótelepen megépülnek a rothasztók és a kezelőhelyre a már kirothadt iszap került volna A kezelőhely Győrszentiván környékére, tehát a Szigetközön kívüli elhelyezésére a szigorú közegészségügyi előírások miatt volt szükség. Ott ugyanis az ivóvízbázis védelme tiltja a trágyafelhasználást. Ezt a megoldást a Város és a Vízmű a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos bizonytalanságok miatt elvetette. Az új koncepció szerint az iszapkezelés minden létesítménye a tisztítótelep területén fog megépülni. Elsőként az iszapsűrítés, az iszap-víztelenítés, a szárítás és az iszapelhelyezés létesítményeit valósították meg. Ezeket is versenytárgyalás útján adták a DUVlEP-nek vállalkozásba. Megépítésük, készre szerelésük 1995. júliusában fejeződött be Az 1. ütem I/B szakasza az anaerob iszapkezelés és a biogáz hasznosítás létesítményeinek a megépítésével zárul le Ezekre elsősorban az üzemeltetési költségek csökkentése miatt van szükség. A rothasztással a továbbkezelendő iszap mennyisége jelentősen mérsékelhető, a keletkező biogáz pedig a száritóban hasznosítható. Végül az I. építési ütem az I/C szakaszban megépítendő második biológiai lépcső levegőztető és ülepítő medencéinek, recirkulációs szivattyúházának megépítésével fejeződik be. A II ütem a tisztító telepnek a vízmennyiség növekedéstől függő bővítését tartalmazza. 6. A tisztítótelep megvalósult létesítményeinek részletes ismertetése A szennyvíztisztító telepnek az I/A ütemben megépült létesítményeit a mellékelt légifotó szemlélteti A megépült létesítmények legfontosabb műszaki adatai a következőkben foglalhatók össze: - Mérőakna indukciós mennyiségmérővel az érkező szennyvíz mérésére. - Rács-homokfogó-osztómű, háromrekeszes műtárgy 3 db HR 200 Z tipusú 20 mm pálcaközű, 2000 mm széles VÍZGÉP gyártmányú fogasléces síkráccsal, 1 db GEIGER gyártmányú rácsszemétpréssel, 1350 nr-es légbefúvásos homok és zsírfogó térrel, 15-20 perces tartózkodási idővel, 3 db egyedi kialakítású szivattyús homokkiemelő kotróberendezéssel, homokmosó tartállyal, futómacskára függesztett pneumatikus működtetésű zsírkiemelő markolóval, AERZENER forgódugattyús fúvóval történő iégbefúvással. .- Két csatornamedencés előlevegőztető műtárgy 2660 m összes térfogattal, 0,67 óra tartózkodási idővel, egy-egy FLYGT gyártmányú 2500 mm-es kényszer-áramoltató propeller keverővel, 4x398 db AIRAM KKI 215 típusú gumimembrános levegőztető elemmel, oldott oxigén és szárazanyag-tartalom mérőkkel. - Recirkulációs szivattyúház 4 db FLYGT CP 3000 180 LT típusú recirkulációs, és 2 db FLYGT CP 3127 180 LT tipusú fölösiszap szivattyúval, indukciós mennyiségmérőkkel - Két közbenső ülepítő, 40 m átmérővel, egyenként 1100 m

2 hasznos felülettel és 3000 m

3 ülepitőtérrel, VOEST-ALPINE típusú átmenő hidas forgókotróval, iszapszint méréssel. - Fúvógépház 4 db KA 5 S/Ga 200 típusú HV-TURBO fúvóval, 0,525 bar nyomású, 4000-8500 m

3/h sűrített levegő előállítására. - Parshall mérőcsatorna JL, vízmennyiségmérővel. - Nyomó és árvízi zsilipakna sodorvonali vízbevezetéssel.