Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

300 Jég alatti algavizsgálatok a Soroksári-Dunán Barreto Sára, Ács Éva, Kiss Keve Tihamér, Makk Judit ELTE Mikrobiológia Tanszék, MTA Magyar Dunakutató Állomás, 1088. Budapest, Múzeum krt. 4/a 2131. Göd, Jávorka S. u. 14. Kivonat: 1997 januárjában algavizsgálatokat végeztünk ajéggel fedett Soroksári-Dunaágban. Vizsgáltuk a nádas bevonatának vertikális rétegzettségét, valamint a fitoplankton összetételét, egyedszámát és klorofill-a koncentrációját. Kovaalgák tekintetében a bevonat fajgazdag volt. 86 diatóma taxont azonosítottunk. A fitoplankton klorofill-a koncentrációja alapján a SoroksáriDuna vízminősége ekkor eutrofikus volt, s a bőséges tápanyagkínálat, valamint a nagy átlátszóság miatt az alacsony vízhőmérséklet ellenére nagy egyedszámú fitoplankton és perifiton közösséget találtunk. Kulcsszavak fitoplankton mennyisége és összetétele, perifiton mélységi tagozódása, klorofill-a koncentráció, biomassza Bevezetés A Soroksági-Dunaág a főváros közelsége miatt kedvelt pihenési, üdülési régió, emellett döntő szerepe van a térség mezőgazdasági és ipari használatú vízmennyiségének biztosításában, valamint a belvizek elvezetésében és Budapest tisztított szennyvizei 50 %-ának befogadásában (Gráczer 1995). Az ág algológiai vizsgálatai a húszas évekre nyúlnak vissza. Először Cholnoky (1922) vizsgálta a Soroksári-Duna kovamoszatait. Halász (1936, 1937) 1934-35-ben az ág 9 km-es szakaszán, 10 különböző helyről összesen 57 gyűjtést végzett. Vizsgálta a pszammont, epilitont, nádbevonatot és a planktont. Vizsgalatai során összesen 223 taxont azonosított, melyből 141 kovaalga volt. Palik (1961) a Soroksári-Dunaág betonépítményeinek algavegetációját tanulmányozta. Fitoplankton vizsgálatokat a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság, majd a Környezetvédelmi Felügyelőség végez az ágban, több, mint 20 éve, kéthetenkénti gyakoriságú mintavételek során. Kiss 1981 és 1988 között vizsgálta az ág fitoplanktonját kéthetenkénti gyakorisággal (Kiss és Genkal 1993, Bothár és Kiss 1984). 1996 novemberében kezdtük el az ágban a nádbevonat mélységi tagozódásának vizsgálatát, kiegészítve azt fitoplankton és vízkémiai vizsgálatokkal is. Jelen cikkünkben a téli mintavétel algológiai eredményéről számolunk be. Anyag és módszer Vizsgálati hely: A Soroksári-Duna a magyar Dunaszakasz második legnagyobb mellékága. Vízgyűjtő területe 1800 km

2, túlnyomóan síkvidéki jellegű, vízfelülete 14 km

2, hossza 58 km, vízszintjének esése 10-30 cm, áramlási sebessége 0,1 m s"

1, gyakorlatilag tehát állóvíznek tekinthető. A főágból származó lebegőanyag itt többnyire kiülepszik, a víz átlátszósága nagy, gyakran fenékig átlátszó. A víztömeg kicserélődése az öntözési idényben 1,5-2,5 hét, azon kívül 3-5 hét. A mellékág a Duna vízállásától függetlenül szabályozott vízszintű, alsó és felső végénél zsilipekkel lezárt. A vízutánpótlás a Duna főágából a Kvassay zsilipen át történik. A vízbetáplálás folyamatos, mennyisége maximum 50 m

3 s

1 (Gráczer 1995). Mintavételi pontunk az ág középső szakaszán Taksony és Dunaharaszti határában a 39 fkm-nél volt, ahol kiteijedt nádasok szegélyezik a partot. Módszerek: A gyűjtést 1997 január 23-án végeztük, amikor az ágat 15 cm vastag jég borította, így a mintákat jég alól vettük, léket vágva abba. A fitoplankton vizsgálatokhoz felszín-közeiből merítettük a mintát, a perifiton vizsgálatokhoz a mederfenéken és a vízfelszínen átvágott nád szárát gyűjtöttük be 5-szörös ismétlésben. A nádszárat 5-5 cm-es darabokra vágtuk, majd a rajtuk lévő bevonatot ismert térfogatú vízbe mostuk. Mindegyik mintából 50 ml-t kivettünk klorofill tartalom meghatározása céljából, a maradékból pedig fordított mikroszkóppal, Utermöhl (1958) módszerével, Lund és munkatársai (1958) statisztikai előírásainak megfelelően számoltuk az algákat. Ezután a mintákból H

20

2-os roncsolás után tartós preparátumokat készítettünk és a kovamoszatokat abból határoztuk, annyi sejtet határozva meg, amennyit a fordított mikroszkópos feldolgozás során 400 egyedből találtunk. A biomasszát Németh és Vörös (1986), a klorofill koncentrációt Felföldy (1987) útmutatásai szerint mértük. A nádfelület mikrobaközösségeinek felszíni tanulmányozását kémiai minta-előkészítés után scanning elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálattal végeztük. A nád szárát 0,5 cm

3-es kockákra vágtuk, és 5 %-os glutáraldehid oldatot használtunk rögzítéshez 3 órán keresztül. Foszfát-pufferes mosás után a víztelenítés aceton hígítási sorozatban történt (20 %, 30 %, 50 %, 70 %, 90 %-os oldatban egyszer, 100 %-os oldatban kétszer, 10-15 percig). A minták kritikus ponton történő szárításához folyékony C0

2-t használtunk az amylacetátos átitatást követően. A kiszárított mintákat a SEM vizsgálat előtt arannyal gőzöltük. Eredmények és értékelésük A fitoplankton egyedszáma 11680 ind. ml

1 volt. Ennek 67 %-át a Centrales fajok alkották, melyek közül a Stephanodiscus hantzschii, S. invisitatus és S. minutulus volt a leggyakoribb. A Pennales fajok egyedszáma meghaladta az 1000 ind. ml"

1 értéket, ezeken kívül még a Chroomonas acuta (Cryptophyta), Chlamydomonas reinhardtii, Chlorogonium intermedium és egy Chlorella faj (mindhárom Chlorophyta) ért el jelentős számot. A Soroksári-Dunában a fitoplankton egyedszáma a Duna téli algaszámához (a mintavétel napján Gödnél a főágban az egyedszám 1110 ind. ml"

1 volt) képest kiugróan nagy volt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a Soroksári-Duna növényi tápanyag kínálata bőséges, lebegőanyag tartalma kicsi, átlátszósága nagy, emiatt néhány hidegtűrő algafaj jelentős tömegben szaporodhat el. Korábban téli mintákban hasonló nagy algatömeget találtak itt Dunaharasztinál, illetve gödi és bajai mellékágakban is (Kiss és Genkal 1993, Schmidt, megjelenés alatt). A klorofill-a koncentráció értéke 39,2 pg I

1 volt, ami eutrofikus vízminőségre utal. A fitoplankton fajösszetétele a főbb rendszertani csoportok tekintetében a következőképpen alakult: Eugenlophyta 1, Chrysophyceae 9, Bacillariophyceae 18, Cryptophyta 4, Chlorophyta 9. A jégborítottság és a hideg vízhőmérséklet ellenére meglepően nagy egyedszámú (maximálisan 1,47.10

6