Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

301 ind. cm" 2) és kovaalgák tekintetében fajgazdag algakö­zösséget találtunk a nádon. Az azonosított 90 algataxon­ból Cyanophyta 2, Chlorophyta 2, Heterocontophyta, Bacillariophyceae, Centrales 9, Pennales 77 taxon volt. A nádbevonat alga-egyedszáma és biomasszája a 20-25 cm-es szakaszon volt legnagyobb (7. ábra), azután töb­bé-kevésbé egyenletesen csökkent a mederfenék felé ha­ladva. A biomassza 0,19 - 0,8 mg cm" 2, az egyedszám 0,22 - 1,47.10 6 ind. cm" 2 között változott. A klorofill-a értékek alakulásáról Barreto és munkatársai (megjele­nés alatt) cikkében számolunk be. _ m egyedszám biomassza 0-5 1.5 1 0.5 O 0.5 1.5 1. ábra. A nádbevonat alga-egyedszáma és algabiomasszája az egyes szárszakaszokon. (0-10 cm: jégborítás miatt nincs adat). Fig. 1. The algal abundance and biomass of reed-periphyton on the fragments of reed-stems. (0-10 cm: no data because ofice covering). A mintákban 10 domináns faj volt (relatív egyedszá­ma legalább egy mintában meghaladta az 5 %-ot): Ach­nanthes minutissima, Amphora inariensis, A. pediculus, Cocconeis placentula, Navicula minima, N. minima var. perminuta, N. tripunctata, Nitzschia frustulum, Rhoicos­phaenia abbreviata Pennales rendbe tartozó kovaalgák ACHMIN COCPLA 0 5 10 0 10 10-15 és egy Oedogonium faj (Chlorophyta). Ezek közül a C. placentula (COCPLA), a R. abbreviata (RHOABB) és az Oedogonium faj (OEDSP.) relatív egyedszáma nőtt a mederfenék felé haladva, az A. minutissimáé (ACHMIN) pedig csökkent (2. ábra). Hasonló ered­ményt kapott Buczkó és Ács (megjelenés alatt) a Velen­cei-tóban illetve Fertőben elvégzett vizsgálatai során, így feltehetően az utóbbi faj fény, a másik három árnyé­kadaptált. Müller (1995), valamint Jónsson (1987) u­gyancsak a mélyebb rétegekben találta dominánsnak a C. placentula-1, utóbbi szerző a Rh. abbreviata-i is. Ro­binson és Rushforth (1987) árnyék-adaptált fajként kate­gorizálta a C. placentula-1. A többi domináns faj eseté­ben nem találtunk egyértelmű összefüggést. Nemzetség szinten vizsgálva a relatív egyedszámok alakulását, azt tapasztaltuk, hogy az Achnanthes, Am­phora és Navicula fajok relatív egyedszáma egyértelmű csökkenést mutatott a mederfenék irányában (3. ábra). A nádfelület a kémiai minta-előkészítés során erős kimosódásnak van kitéve, így az elektronmikroszkópos tanulmányozáskor csak az erősen rögzült élőlények fi­gyelhetők meg. A nádhoz legerősebben rögzült kovaalga a Rhoicosphaenia abbreviata volt, amelyet csak úgy tudtunk lemosni a nádszárról, hogy az ecsetes lemosás után lándzsatűvel kapartuk a nádszárat. Ez a faj gyep­szerűen vonta be az alzatot, a sejtek szorosan egymás­hoz lapultak, s a tavi vizsgálatok során többször tapasz­talt virágcsokor-szerűen elágazó nyél (Ács és munkatár­sai 1991) helyett itt rövid, el nem ágazó kocsonyanyéllel rögzült. Minden mintában ennek a fajnak volt a legtöbb a re­latív egyedszáma (29,7 - 44,5 %) és abszolút értékben is ez a faj volt a legnagyobb egyedszámú (max. 493000 ind. cm" 2) és biomasszájú (max. 0,31 mg cm' 2). RHOABB 0 25 OEDSP. 5 10 2. ábra. Néhány domináns alga relatív egyedszámának (vízszintes tengely, %-ban) alakulása a nádszáron (rövidítés magyarázata a szövegben). Fig. 2. The relatíve abundance ofsome dominant species on reed stems (horizontal axis in percentage, see abbreviations in text). A kovaalgák és egyéb fonalas algák felszínére tapadt latok során figyeltünk meg a glutáraldehiddel fixált és pálcika, szabálytalan pálcika, coccus, fonalas baktériu- kritikus ponton szárított nádszár mintákban) az algák mok (melyeket a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgá-

Next

/
Thumbnails
Contents