Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
274 1000 7. o 800 'to 600 • O 400 200 y = 309*ln(x)+ I81.5I R 2 = 0.8172 1 1 1 1— 4 6 8 Oxíeén koncentrációk Imgl' 1) 10 12 2. ábra. A tegzes bolharák oxigén felvételi rátája. Az állatok műanyag csövekben voltak a respirométer kamrájában. A tegzes bolharák oxigén felvétele csökken a csökkenő oxigén tartalom hatására. (/. és 2. ábrák) Az oxigén felvételi ráta függése az oxigén koncentrációtól hatványkitevős egyenlettel írható le. Kritikus oxigén koncentrációt (Zeuthen 1955, Micherdzinski 1958, Herreid 1980, Sutcliffe 1984, Reves et al. 1990) nem lehet megállapítani az egyenlet alapján. Ez azt jelenti, hogy a C. curvispinum nem tudja teljesen szabályozni az oxigén felvételét magasabb oxigén koncentrációk mellett, sem nem teljesen konformer alacsonyabb oxigén koncentrációk mellett; ez az állat nem tolerálja az alacsony oxigén tartalmat a vízben Micherdzinski (1958) és Reyes és munkatársai (1990) szerint azok a rákok, amelyek oxigénben gazdag vizekben élnek, nem mutatnak bifázisis metabolikus rátát csökkenő oxigén tartalom mellett. A C. curvispinum eredetileg brakvízben él, ott euryoxibionta. Európában az édesvizekben is elteijedt (Jazdzewski 1980 és az ott citált irodalom, Bortkevich 1982, 1988, Wouters 1985, Harris 1991, Van den Brink et al. ,1991, Muskó 1994). Mordukhai-Boltovskoi (1960) szerint, ha egy euryoxibionta gerinctelen állat, amely tengerből, vagy brakvízből származik, s ott a bentoszban él, édesvízbe kerül, ott oxigénben gazdag élőhelyet foglal el és oxibiontává változik. C. curvispinum az édesvizekben oxigénben gazdag élőhelyeket foglal cl, ami visszatükröződik a csökkenő oxigén tartalom melletti viselkedésében. Az állatok több oxigént fogyasztottak, hogyha mesterséges lakócsövekkel együtt helyeztük a mérőkamrába (7. ábra), mint, ha szabadon mozogtak (2. ábra). A lakócsövekben élö állatoknak ventillálni kell a csöveiket, hogy elegendő oxigénhez jussanak, miközben le kell küzdeniük csövek ellenállását (Gamble 1970), ezért van szükségük több oxigénre, mint azoknak az állatoknak, amelyek szabadon voltak a respirométer mérőkamrájában. Ezt a tényt figyelembe kell venni, ha a C. curvispinum légzési energia veszteségét becsüljük a Balatonban. A C. curvispinum ugyanakkor nem úszkál a mérókamrában, mint pl. a Gammarus fossarum, amely állandóan menekülni igyekszik (Muskó és mis. 1995). 1. táblázat:Az ANOVA-teszt eredménye Csőben lévő rákok Szabadon levő rákok x = 686,78 n =20 S = 221,55 x = 355,57 n = 72 S = 184,83 2. táblázal. A csöveket elhagyó rákok %-os aránya A kísérlet Oxigén koncentráció A csöveket elhagyó rákok %időtartama (mg o, r') os aránva (átlag ± S.D) 30 perc 2,17 20,0 ± 8,16, n = 3 1,22 20,0 ± 8,16, n = 3 1,18 27,5 ± 8,29, n = 4 0,75 63,3 ± 4,71, n = 3 1 óra 2,01 3,3 +4,71, n = 3 1,28 30,0 + 0,0, n = 2 (Megjegyzés: Az egyik kísérletben egy állat elpusztult) A féltelítési koncentráció (HSC), vagyis az az oxigén koncentráció, amely mellett az állatok a 100 %-os telítettség melletti koncentráció esetén fogyasztott oxigén mennyiség felét fogyasztják (Sutcliffe 1984), 2,31 mgl-1 volt, amikor az állatok csövekben voltak, és 3,61, amikor szabadon voltak a respirométer mérőkamrájában. Ez az érték az állatok rezisztenciáját mutatja az alacsony oxigén tartalommal szemben. Az állatok rezisztensebbek voltak a csökkenő oxigén tartalommal szemben, ha lakócsövekben voltak, mint, ha szabadon voltak a respirométer kamrában. Az eredményeket ANOVA teszt segítségével (Single Factor) teszteltük. Az állatok oxigén felvételi rátája szignifikánsan (p < 0,001) magasabb volt, ha azok csövekben voltak a mérőkamrában, mint ha szabadon mozogtak (F = 28,96, D. F. 1,90) (/. táblázat). A C.curvispinum elhagyja a csöveket alacsony oxigén koncentráció mellett (< 2,5 mg 0 2 l" 1), már a kísérletek első harminc percében (2. táblázat). A kísérlet időtartamának egy órára való meghosszabbítása nem befolyásolja a csőből kijövő állatok %-os arányát (2. táblázat). Ez a viselkedés lehetővé teszi az állatoknak, hogy optimális élőhelyet keressenek, ha a lakócsövekben csökken az oxigén tartalom, egyúttal ahhoz is vezethet, hogy szabadon úszva könnyebben válnak a ragadozó állatok prédáivá (Muus 1967, Moore 1981, Shillaker c£ Moore 1987). Schellenberg (1942) szerint 2 mgf 1 0 : koncentráció elegendő ahhoz, hogy a C. curvispinum lélegezzen. A mi rövid ideig tartó kísérleteinkben (maximum egy óra) a C. curvispinum 0,75 mg l" 1 0 2 koncentrációt is túlélt. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak a következő anyagi támogatásokért OTKA No 1882, No E 012562 és No. T019782, Roval Society, Nagybritannia, CEU/RSS No. 1173/91-92 és No. 999/93 és a Miniszterelnöki Hivatal Balaton Projektje. Köszönetet mondanak P. Klein Tünde és M. Andrew technikai segítségéért. Irodalom Allee, IV. C., Oestring, R. 1984. Acritical examination of Winkler's method for determining dissolved oxygen in respiration studies with aquatic animals. Physiol. Zool., 7, 509-541. Bortkevich, L. ('. 1982. Corophiids in the benthos ofthe Ingulets river lovverreaches Gidrobiol. Zh. 18: 97-99. (InRussian) Bortkevich, L. V. 1988. Corophiidae (Crustacea: Amphipoda) of the Dniester liman (Ukrainian SSR. Vestnik Zool 65-68. Van den Brink, F. ÍV. B., G. Van der Ve Ide and A. Bij de late 1991. Amphipod invasion on the Rhine. - Nature 352: 576. Carpenter, J. H. 1965. The accuracy of the Wmkler method for dissolved oxygen analysis. Eimnol Oceanogr. 10, 135-145. Carritt, D. E„ Carpenter, J. H. 1966. Comparison and evaluation of currently employed modifications of the Winkler method for determining dissolved oxygen in seavvater. A. NASCO report. J. Mar Res., 24, 286-318 Dedvu, 1.1. 1980. Amfipody presnykh I solonovatykh vod Yugo-zapada SSSR.. Szerk.: Starobogatov, Ya. I Kishinev, Shiintsa Publishers, 1220. Felföldy, L. 1974. A biológiai vízminösítés. Vízügyi Hidrobiológia 3., VIZDOK. Gamble J. C. 1970. Effect of lovv dissolved oxy gen concentrations on the ventilation rh)thm of three tubicolous crustaceans, with special reference to the phenomenon of intermittent ventilation Marine Biologv 6, 121-127. Harris R. R. 1991. Amphipod alsó invades Britain. Nature 354, 194. Herreid, C. F. 1980. Hypoxia in invertebrates. Comp. Biochem. Physiol. 67A, 311-320. Jazdzewski K. 1980. Rangé extensions of somé gammaridean species in European inland waters caused by humán activity. Crustaceana Suppl.6, 84-107.
