Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Péntek Kálmán–Szunyogh Gábor–Veress Márton: A keveredési korrózió egyenleteinek algebrai megoldása

PÉN TEK K. - SZUNYOG1I G. - VERESS M.: A keveredési korrózió 239 Balázs, D. (1969): Kísérletek a talaj alatti karsztos korrózióról - Karszt és Barlang II. p. 57-60. Bögli, A. (1963): Adalok a karsztbarlangok keletkezéséhez - Karszt és Barlang 11. p. 83-86. Dreybrot, IV. (1988): l'rocesses in Karst Systems. - .Springer Verlag. Berlin. Ernst, L. (1965): A keveredési korrózió kérdéséhez. - Karszt és Barlang II. p. 61-63 Jakncs, L. (1948): A hévforrásos barlangkeletkezés - Hidrológiai Közlöny, 28. évf. p. 53-58. Jakncs, L. (1971): A karsztok morfogenetikája - Akadémiai Kiadó, Budapest. Jakucs, L. (1986): A savas esók (ülepedések) hatásának nyomai a barlangi cseppkövek visszaoldódásában - Karszt és Barlang I. p. 15-22. Jakncs, 1.. (1994): A Budai-hegység hidrotermális karsztja - Földrajzi Értesítő, XLIII. évf. 3-4. p. 235-246. Kovács, J. - Millter, P. (1980): A Budai-hegyek hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai - Karszt és Barlang II. 93-98. Miiller, 1'. (1974): A melegforrás barlangok és gömbfülkék keletkezéséről -Karszt és Barlang 1. p. 7-10. Pávai Vajna, E. (1930): A forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésben - Hidrológiai Közlöny 21. évf. p. 115-122. Szunyogh, G. (1982): A hévizes eredetű gömbfiilkék kioldódásának elméleti vizsgálata - Karszt és Barlang II. p. 83-88. Szunyogh, G. (1995): A keveredési korrózió általános egyenletrendszere Kutatási jelentés. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely. 15.p. Veress, M. (1980): A Csesznek környéki völgyoldalak barlangtorzóinak vizsgálata - Karszt és Barlang II. p. 65-70. Veress, M. (1990): Hozzászólás a cseppkődegradációhoz - Karszt és Barlang I. p. 19-27. Veress, M.- Péntek, K. (1990): Kísérlet a karsztos felszínek denudációjának kvantitatív leírására - Karszt és Barlang I. p. 19-28. Veress, M- Péntek, K.- Horváth E.T. (1992): Evolulion of Corrosion Cavems: Ördög-lik Cave, Bakony, Hungary - Cave Science. Vol. 19. No 2 p. 41-49. Veress, M. - Futó, J. (1994): A tapolcafői Forrás-tó feletti forrás csoport kürtőinek előzetes vizsgálata - Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei (megjelenés alatt) A kézirat beárlezett: 1998. január 30. PÉNTEK KÁLMÁN doktor. mateniiUika-fizika szakos tanár, főiskolai docens. Szakterülete egyrészt a geometria, ezen belül a gyűrűkkel koordinátázott projektív síkok elméletének kutatása, másrészt a természetben, elsősorban a karsztokban lejátszódó folyamatok malemalikai modellezése. A differenciálegyenletek elméletének alkalmazásával a fizikai-kémia és a hidrodinamika eredményeire támaszkodva kidolgozta a karsztos felszínek denudációjának, valamint a felszíni vertikális karsztosodásnak leírására szolgáló matematikai elméleteket. Foglalkozott a karsztos keveredési korrózió algebrai leírásával, a gömbüstök képződésének matematikájával, valamint a korróziós barlangok kioldódásának elméleti vizsgálatával is. SZUNYOGH GÁBOR doktor, oki. bányamérnök, főiskolai tanár. Tudományos tevékenysége elsősorban a földkéregben lezajló folyamatok matematikai modellezésére irányul: kezdetben a villámok becsapási helye és a talaj geológiai szerkezete közötti kvantitatív kapcsolat feltárásán munkálkodott. Később érdeklődési köre a fold alatt bekövetkező váratlan omlások in situ megfigyelésére, műszeres vizsgálatára és valószínűségelméleti modellezésére irányult, különös tekintettel a vetők által keltett feszültség-anomáliák hatására. Jelenleg a karsztosodási folyamatok elméleti-fizikai megközelítése (a mészkő oldódásával járó formakincs kialakulásának kvantitatív leírása) alkotja kutatásainak központi részét, melyet barlangtérképezési és állékonyságvizsgálati munkákkal egészít ki. VERESS MÁRTON doktor, biológia-földrajz szakos tanár, főiskolai tanár. Szakterülete a kőzetmorfológia, ezen belül a karsztmorfológia és karsztgenetika. Elsősorban a fedett karsztosodást (fedett karsztos formák tipizálása, kialakulása, völgyfejlődés és karsztos üregesedés kapcsolata) és a karros formákat vizsgálta. Több, a karsztos folyamatok matematikai modellezéséhez alapul szolgáló genetikai elméletet is megalkotott. Kutatási területei elsősorban a Bakony, a Bükk, a Mecsek, a Kőszegi-hegység, az Erdélyi-Szigetliegység, valamint több magashegység (Totes Gebirge, Durmitor, Júliai-Alpok). Equations of the mixture corrosion of algebraic solution Péntek, K. - Szunyogh, G. - Veress, M. Abstract: The exact solving of equations written the process of mixture corrosion, played great part in forming karst fcatures are given in the paper.First the chemical process of hydrocarbonate dissolution of limestone is summarized, aflcrwards the system of generál equalions belonging to mixture corrosion are shown by algebraic methods. AAer this there is an examination lo find the mixing scale of the most effective process in mixture corrosion at the time of concurrence of two saturated solution. Finally the karst phenomenon are shown with examples which originated with mixture corrosion. Key-words: cavernous dissolution, mixture corrosion, most effective mixing scale