Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Vető István–Klopp Ágnes–Horváth István–Kárpáti Zoltán–Tóth György: A szervesanyag éréstermékei az alföldi termálvizekben – Előzetes értékelés

240 A szervesanyag éréstermékei az alföldi hévizekben (Előzetes értékelés) Vető István, Horváth István , Tóth György. Magyar Állami Földtani Intézet, 1143. Budapest, Stefánia út 14. Klopp Ágnes, Kárpáti Zoltán, Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet, 1097 Budapest, Gyáli út 2-6 Kivonat: Az Allold déli és középső részének neogói-negvedidőszaki tároló kőzeteiben lévő hévíz oldott komponenseinek mennyiségét és eloszlását 450 vízminta összetétele alapján a szervesanyag bakteriális degradációja és érése, ill. a lerakó közeg (elsősorban a Pannóniai tó vize) sótartalma szabja meg a legnagyobb mértékben. Az érésnek a betemetődéssel párhuzamos előrehaladása a CO

:-uek. a vízben oldható szerves komponenseknek, az ammónium, jodid és bromidnak a szervesanyagból történő felszabadulásával jár. Ezeknek az éréstermékeknek egy része belekerül a felszín alatti vízbe. A szervesanyag azonos érettsége esetén a jódban és brómban gazdagabb, csökkent sótartalmú vízből lerakódott üledékekből 1-2 nagyságrenddel több jodid és bromid kerül a felszín alatti vízbe, mint az édesvízi üledékekből. Kulcsszavak: hévíz, szervesauyag. érés. Pannóniai tó. 1. Bevezetés A baktériumok működése majd a betemetődéssel együttjáró hőmérséklet növekedés okozta érés során az íiledékekbe bezárt szervesanyag (továbbiakban: szervesanyag) tömegének jelentős része C0

2-vé majd a felszín alatti vízben feloldódva bikarbonáttá alakul. A szervesanyag bakteriális bontása ill. korai érése során szénhidrogén gázok és egyéb viszonylag vízoldható szerves molekulák ill. a szervesanyaghoz kapcsolódó egyéb komponensek (ammónium, jodid, bromid) is keletkeznek; ezek egy hányada szintén belekerül a mélységi vizekbe 1. ábra. Vízmintavételi térkép