Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Péntek Kálmán–Szunyogh Gábor–Veress Márton: A keveredési korrózió egyenleteinek algebrai megoldása

238 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF.-f- SZ. A karsztforrások közelében megfigyelhetők olyan, rendszerint kisméretű forráskürtők is. melyeknek az a része ahol a víz előbukkan vakon végződik (Veress M., Futó J., 1994). Kialakulásuk azzal magyarázható, hogy a feltörő víz keveredik a felszíni, vagy a felszínről származó. réteglapok mentén beszivárgó, eltérő koncentrációjú vizekkel. Q bed ^ •• EZ]- í7Z& ö dl" Eli c=h> E3- [SJ'CU' EhEZh 5. ó6ra Keveredési korrózióval létrejövő karsztos formakincs leggyakoribb változatai Jelmagyarázat: 1. karbonátos kőzet, 2. nem karsztos vízzáró kőzet, 3. nem karsztos vízáteresztő kőzet, 4. törmelék, 5. talaj, 6. réteglap, 7. törés. vető. 8. felszíni vízfolyás, 9. vizszivárgás, 10. lamináris áramlás, 11. turbulens áramlás. 12. áramlás a mélykarsztban. 13. csepegő víz, 14. karsztvízszint. 15. barlangi patak. 16. forrás, 17. keveredési korrózió, 18. folyóvölgy, 19. karrvályú, 20. dolina, 21. üregrendszer, 22. barlang, 23. cseppkő d. Melegvizes forrásbarlangok kialakulása. Termálvizet (is) szállító karsztokban (pl. a Budai-hegységben) kialakulhat egy . keveredési korróziót lehetővé tevő kettős áramlási rendszer (Alföldi L., Lorberer A. 1976, Kovács J., Müller P. 1980). Az egy ik a leszálló és az áramló karsztvíz zónájára kiterjedő, viszonylag kis mélységig lehatoló hidegvizes-, a másik a nagy mélységbe leszivárgó. és ott felmelegedő, majd felszálló termálvizes áramlási rendszer. A két rendszer kapcsolódásánál (elsősorban a forrásoknál) oldódást eredményező keveredés játszódhat le. Bár a melegvizes forrásbarlangok kialakulásának más magyarázatával is próbálkoztak (Pá\>ai-Vajna E. 1930, Jakucs L. 1948, 1994), de véleményünk szerint (Müller P. 1974) az üregesedést az eltérő koncentrációjú és hőmérsékletű vizek keveredése okozza. Ha u.i. a szóban forgó barlangok kizárólag a felszálló termálvízben oldott savak hatására keletkeztek volna, akkor járataik nem keskenyednének el lefelé nézve. Másfelől a tisztán hidegvizes eredet is kétségbe vonható, hiszen a melegvizű karsztok barlangjainak formakincse (elsősorban vertikális jellegű, függőleges irányba gy akran szétágazó és vakkürtővel záruló járatrendszeriik miatt) jelentősen eltér a hidegvizes barlangokétól. Fejlődésük valószínűleg nem állandóan termikus eredetű keveredési korrózióval, hanem a termikus szakaszokat megszakító koncentrációkülönbségre visszavezethető keveredési korrózióval zajlik. e. Fedett karsztok átöröklődéses völgyeiből nyíló maradvány-barlangok. Keveredési korrózióra vezethető vissza a fedett karsztok átöröklődéses (epigenetikus) völgyeinek oldalaiban feltáruló u.n. maradványbarlangok kialakulása is (Veress M. 1980). E barlangokat a lineáris erózió nyitotta fel, miután a bemélyülő völgytalp elérte az egykori karsztvízszintet. Mármost a szóban forgó üregek úgy keletkezhettek, hogy a völgytalpon elszivárgó vizek az áramló karsztvíz-öv eltérő koncentrációjú vizével keveredve oldó hatást tudott kifejteni (3.c ábra) Befejezésül említünk néhány példát a keveredési korróziós karsztformák másik csoportjából, melyek esetében a keveredési korrózió szerepe nem kizárólagos, de valószínűsíthető. a. Keveredési korrózió karsztfelszínek törmelékes zónájában. A karsztos kőzetfelszínre hulló majd szénsavassá váló csapadékvíz a mélybe szivárogva a kőzetet oldja, repedéseit hasadékokká tágítja, és egy aprózódott, törmelékes zónát hoz létre (Veress M., Péntek K. 1990). A törmelékdarabok között lefolyó, különböző mértékben telítődött vizek keveredése már az elsődleges oldási zónában (vagy annak közelében) keveredési korróziót végezhet (3.b ábra). b. Cseppkövek visszaoldódása. Barlangjainkban megfigyelhető a cseppkövek korrodálódása, visszaoldódása. E folyamatot Jakucs L. (1986) a savas esőkkel magyarázta. Patakos barlangjaink állócseppköveinek pusztulását azonban a keveredési korrózió is előidézheti (Veress M. 1990), amennyiben a vízben álló sztalagmitok környékén a barlangi patakok vize a szóban forgó cseppkőre hulló, a patakétól eltérő koncentrációjú karsztvízzel keveredik (3.d. ábra). c. Karrcsatornák bővülése Karrosodott mészkő felsznek karrcsatornái gyakran egymásba kapcsolódnak. A csatlakozási pontok közelében keveredési korrózió működhet. ha az egyes csatornákban eltérő koncentrációjú oldatok folynak (3.a. ábra). Irodalom Alföldi, L.-Lorberer, A. (1976): A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásainak vizsgálata kútadatok alapján - Hidrológiai Közlöny 56. évf. 10. f. p. 433-443. Balázs, D. (1965): A karsztkorrózió általános kémiai vonatkozásai. Karszt és Barlang II. p. 51-61 Balázs, D. (1966): A keveredési korrózió szerepe a karsztosodásban Hidrológiai Közlöny IV. p. 179-185