Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

VERESS M.: Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformái 219 peznek. Előfordulhatnak azonban együtt is, mintegy egymáson kifejlődve. Ekkor közöttük az áramlási irányba megnyúlt, téglalap alakú, vagy kissé ovális medencék fejlődnek ki (8. kép). Néhány helyen (pl. a 4. fürdőmedence vízlevezető árkának külső falán) az 1 cm-nél kisebb magasságú fodrok igen nagy gyakorisággal fordulhatnak elő. Ezen meredek oldalú, esetleg hullámos lefutású fodrok többnyire téglalap alakú, meredek oldalú medencéket fognak közre. Ezek a formák átmenetet képeznek a fecskefészkek és a lépcsős medencék között. A lankás oldalú, alaprajzban egyenes, keresztmetszetben szimmetrikus fodrok pl. a 7. fürdőmedence oldalfalán igen változatos helyzetűek is lehetnek. Az ilyen fodrok sokszög alakú, maximum 2 cm átmérőjű, lankás oldalú medencéket fognak közre. Megfigyelhető, hogy lefelé az aljzat irányába a fodrok mérete csökken. A változatos helyzetű fodrok valószínűleg ott alakulnak ki, ahol a vízáramlás kis sebességű és változó irányú. 2.1.2.1.2. Vízszintes helyzetű kúpok A fodrokat felfelé éles határ nélkül kúpok váltják fel. Az 5. fürdőmedence D-i oldalfalán a kúpok az oldalfalon azon helyeken teijednek ki lefelé, ahol az áramlási sebesség lecsökken. így pl. a lépcsők feletti falszakaszokon a teljes oldalfalat elborítják. Az ilyen helyeken a kúpok sűrűsége igen nagy (a szomszédos kúpok töveiknél érintkeznek). 2.1.2.2. Az aljzat kiválásos formái Ezek a formák az 5. fürdőmedence aljzatán fejlődtek ki, ahol a különböző formák jelentős kiteijedésben fordulnak elő. A különböző formák kifejlődési területe folytonos. 2.1.2.2.1. Vízszintes helyzetű fodrok 10. kép. Vízszintes helyzetű fodrok az 5. fürdőmedencéből. Jelmagyarázat: 1. egyenes-, 2. íves-, 3. hajladozó fodor, 4. sík térszín, 5. áramlási irány A vízszintes helyzetű fodrok maximum néhány cm-es magasságú, az áramlási irányra merőleges formái az aljzatnak (70. kép). Keresztmetszetük szerint szimmetrikus és aszimmetrikus változataik különíthető el. A szimmetrikus fodrok alaprajzban többnyire egyenesek és ritkán alkotnak önálló zónát (ahol az ülőpad miatt a vízáramlás íves, ott a fodrok is ívesek). Többnyire aszimmetrikus egyenes fodrokkal keverten fordulnak elő. A fürdőmedencének azon a részén a jellemzőek (az oldalfalak közelében), ahol az áramlási sebesség lecsökken. Nagyobb áramlási sebességnél aszimmetrikus, vízszintes helyzetű fodrok képződnek, amelyeknek az áramlás felőli oldala a lankásabb. Az aszimmetrikus fodrok lehelnek rövidek (maximum 1-2 dm-es kiteijedésűek), vagy hosszúak (ezek hossza a több dm-t is meghaladhatja). A hosszú és rövid fodrok között a határ (bár ez általában nem éles) a fürdőmedence falának irányával többnyire megegyező. A hosszú fodrok viszonylag a nagyobb (pl. közvetlenül a fürdőmedence falánál), míg a rövid fodrok a kisebb áramlási helyeken (így uralkodnak az ülőpadok közti részeken) fordulnak elő (3. ábra). A hosszú fodrok többnyire egyenesek, de lehetnek hajladozók is. A rövid fodrok gyakran az áramlási irányba ívesen megnyúltak (a lankás oldal domború, a meredek oldal homorú). A meredekebb oldalak tövénél rövid (1-2 cm hosszúságú) hasadékszerű mélyedés is előfordulhat. E helyeken a fodrokon még akkor is íves hajlatok fejlődnek ki, ha azoknak egyébként a gerince egyenes lefutású. Különösen a rövid fodrok fodorsorokat, fodorcsoportokat (itt a fodor sűrűség nagyobb, mint két fodorcsoport között) képeznek. A fodorsorok az áramlási irányra merőleges irányúak, a fodorcsoportok szabálytalan kiterjedésű foltok. 2.1.2.2.1. Kúpok A kúpok a kiválások által kialakult sík térszínekből kiemelkedő néhány cm-es magasságú képződmények. A kúpok oldalnézetben függőleges (11. kép), vagy ferde tengelyűek (12. kép), felülnézetben kör, illetve kissé megnyúlt alaprajzúak lehetnek. (Utóbbiak hosszabbik tengelye az áramlási irányra merőleges.) A ferde kúpok tengelye mindig az áramlási irányba dől. (A dőltség részben látszólagos, ilyenkor az áramlás felőli oldal a lankásabb.) A viszonylag jelentősebb vízáramlású helyeken dőlt, a kisebb vízáramlású helyeken függőleges tengelyű kúpok fejlődnek ki. 11. kép. Függőleges tengelyű kúpok az 5. fürdőmedence aljzatán Jelmagyarázat: 1. vízáramlási irány