Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

220 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. Ö3QD3. ábra: Az 5. fürdőmedence áramlási rendszere (a) és egy részletén az aljzat kiválásos képződményeinek morfológiai térképe (b). Jelmagyarázat: 1. fürdőmedence fala, 2. ülőpad, 3. ülőpad vízből kiálló párkánya, 4. túlfolyó, 5. kiválásos aljzaton bontással kialakított perem, 6. képződmény határ, 7. fodrok és kúpsorok csapásának iránya, 8. kúpok dőlésének iránya, 9. vízáramlás iránya csak vízbetáplálásnál, 10. vízáramlás irányának akadály miatti megváltozása, 11. szelvény helye, 12. részletesen térképezett terület, 13. kiválás, 14. nem folytonosan kifejlődött kiválás, 1. aszimmetrikus (áramlás felöli oldalon lankás oldalú) rövid fodrok, 11. aszimmetrikus (áramlás felöli oldalon lankás) hosszú fodrok, III. szimmetrikus és aszimmetrikus változó hosszúságú fodrok, IV. dőlt kúpok, V. megnyúlt kúpok, VI. függőleges kúpok, VII. csonka kúpok, VIII. kisméretű kúpok, IX. csatornák, X. széles peremű medencék, XI. sík aljzat, XII. kiválás mentes felület, XIII. teraszok, XIV a. a gallér felső felülete teraszokkal, XIV b. a gallér alsó felülete, XV. szimmetrikus keresztfodrok, XVI. szimmetrikus hosszanti fodrok, XVII. áramlás felöli oldalon lankás oldalú keresztfodrok, XVIII. áramlás felöli oldalon lankás oldalú vízszintes fodrok, XIX. áramlás felőli oldalon lankás oldalú keresztfodrok 12. kép. Ferde tengelyű kúpok az 5. fürdőmedence aljzatán Jelmagyarázat: 1. vízáramlási irány A fürdőmedence középső részén néhány mm-es magasságú kisméretű kúpos formák is előfordulnak. A kisméretű kúpok rövid sorokat képezve a fodrokhoz hasonló szeszélyes vonulatokat alkotnak. A medence ülőpárkányokkal nem megosztott részének középtáján, kis foltban, olyan csonka kúpok fejlődtek ki, amelyek tetején egy kisméretű (néhány mm-es) kúp foglal helyet. A kúpok és fodrok, sőt a különböző típusú kúpok közti határ is, többnyire a fürdőmedence falának irányával megegyező. A vízszintes fodrok, de a kúpok között is különböző kiteijedésű, kivált anyagból kialakult sík térszínek a jellemzőek (10. kép). Ezek különösen a fodorcsoportok között akár több dm-es kiteijedésűek is lehetnek. A fürdőmedence aljzatának kiválásos formái valószínűleg különböző áramlási sebességek mellett képződnek (5. ábra). Ezért a különböző fodrok és kúpok egyetlen forma-együttest képeznek. Növekvő áramlás esetén a medencealjzaton az alábbi formák képződnek: csonka kúp, függőleges helyzetű kúp, ferdetengelyű kúp, szimmetrikus fodor, aszimmetrikus fodor. Az áramlási térkép, valamint a fodrok és kúpok elterjedésének összeve-