Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Zsuffa András: A művészet és a vízi létesítmények

HIDROUXilAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 1. SZ. Verancsics-féle malom, feliil csapott vízikerékkel (1616) A kor kiemelkedő embere volt a molnármester. Értenie kellett sok mindenhez, a kézművesség főleg az ácsmesterség minden formájahoz. A molnár egy személyben mestere volt a vízkezelésnek, gátat épített, a víz medrét szabályozta, ácsmesterként hajót épített, ö építette nemcsak a malom szerkezetét, hanem az épületet is, és még folytathatnánk 40. kép Tumler Henrik "hidraulikus" családi címere (1791) Ügy, találomra kiválasztunk egy molnár családot, amelynél ez a mesterség apáról fiúra száll, generációkon keresztül. Nemet eredetű a Veszprémben letelepedett Tumlerek családja. György, az apa, molnár létére elkezdte az ivóvíz felvezetését a veszprémi várba A munkát a fia, Henrik fejezte be. Látván a fiú ügyességét, rátermettségét, az akkori veszprémi püspök Becsbe küldte egy é\Te tanulni. A fiú valóban sokra vitte, mert Budán is foglalkozott nagy sikerrel a várhegy vízellátásával. A család végezetül odáig jutott, hogy 1791 -ben magyar nemességet kért és kapott. A javasolt címer pajzsán Henrik azt a diszkutat ábrázolta, amelyet a budai várhegven kívánt elhelyezni Mellesleg, tehát még a kőfaragás művészi formálásához is értett Ezek az emberek apa és fia is, a szó szoros értelmében túró-faragó ezermesterek voltak Ez a kézügyesség azonban agyafúrtsággal, fiirfangossággal is párosult. Tumler Henrik aláírása mellé szépen odakanyarította foglalkozását is: hidraulikus. Ezek a kézműves ezermesterek voltak a később kialakult mérnökszakma előfutárai Az egyedülálló polihisztor Verancsics Fausztusz mellett most bemutattunk egy ezermestert is a sok közül 41. kép Verancsics-féle kétpontonos, kettős hajómalom 42. kép l erancsics-féle egxpontonos, kettős hajómalom Menjünk azonban vissza a malmokhoz, mégpedig a bennünket leginkább érdeklő hajómalmokhoz. Ezekből a "Machinae Novae" kétfélét (41. és 42. kép) mutat be. Az egyik (41. kép), olyan hajómalom, amely széles kerekének vízszintes tengelye két oldalt egy-egy hajóra támaszkodik. Az ismertetésnél a szerző itt hivatkozik arra, hogy ilyen malmok sora működik Magyarországon, és még azt is hozzá teszi, hogy ezek nem vaslánccal vannak a folyó sodrában rögzitve, hanem a rögzítő huzalt fűzfavesszőből fonják. Ennél a malomnál is javasol a szerző változást, jobbítást, mert, amíg általában ezeknél a hajómalmoknál csak az egyik, a nagyobbik hajón helyezkedik el a malomszerkezet, ő mindkét hajóra egy-egy őrlő-rendszert javasol elhelyezni Ezáltal mindkét hajó azonos méretű kell, hogy legyen. Ezt a kétpontonos hajót alkalmazza a feltaláló egy további ötletének bemutatásával (-/.'. kép) A két hajó közé kotrószerkezetet konstruál, amelynek markoló része a legkorszerűbb mai megoldásokra emlékeztet. Itt kell megjegyezni, hogy kotrógéppel Leonardo da Vinci is foglalkozott. Megállapítható azonban, hogy I erancsics megoldása nem mutatja, hogy hasonlóság, összefüggés lenne, a megoldások teljesen különbözőek. Rögzítenünk lehet azt is, hogy a Machinae S'ovae alkotója nem ismerhette Leonardo da Vinci rajzait, mert azok még örökösének A/efc/nek lakásában a padláson lappangtak. A kotrógéphez a polihisztor olyan hajót, uszályt is konstruált, amely a kikotort anyagot egy ideig tárolja, majd kijelölt helyre vontatva, a mélyvízben kiüríti. Ez a kiürítési megoldás egyike a feltaláló legszellemesebb gondolatának, találmányának A kikotort rakomány ugyanis nem közvetlenül a hajó fenekére zúdul. hanem egy tölcsérszerűen kialakított raktérbe kerül. A tölcsér leszűkült vége vizzáróan átvezet az uszály fenekén Ezen tölcsér szájának egy szerű megnyitásával a rakománv alul azonnal kiürül Biztonságos, gyors, emberi munkát nem igénylő művelet az eredmény. Szerzőnk még arra is gondol, hogy amikor a kotróhajó állo vízben dolgozik, a hajtókerék nem víz-hajtással, hanem taposókerékkel működhet. 43. kép Verancsics-féle kétpontonos kotró Ezeket az összeépített kettős hajókat, amelyeket mai szóval katamaránnak lehet nevezni, más célokra is lehetett használni. Ilyen egységek kapcsolata hozta létre a pesti, a szegedi, a pozsonyi stb. hajóhidakat, de mint átkelő kompot is lehetett használni ezeket