Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

216 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. lyedésekben gyakoriak - főleg az aláhajló oldal közelében - a gömbös kifejlődésű kiválások. Nagyság és képződési hely szerint három változatuk különíthető el. Az 1. fürdőmedence belseje felől a párkányon a kb. 14-24 cm közötti sávban 1-2 cm-es szélességű, és 2-5 cm hosszúságú, sík peremű medencék a jellemzők (7. kép). A második változatot azok a medencék képviselik, amelyek a párkány külső peremén 1-2 cm szélességű sávban és a vízelvezető árok belső falán fentről számítva mintegy 4 cm mélységig teijedő sávban sorakoznak. Utóbbiak oldalirányú kiterjedése az 1 cm-t nem haladja meg. A harmadik változatot azok a medencék adják, amelyek a félmedencék zónájában a kiválások tetőin csoportos kifejlődésben fordulnak elő. Ezek oldalirányú kiteijedése a néhány mm-t sem haladja meg. A foltos kiválások, a félmedencék és a sík peremű medencék az 1. fürdőmedencét övező párkányon együtt fordulnak elő, bár a foltos kiválások zónája helyenként hiányzik (2. ábra). Valószínűleg hasonló viszonyok mellett képződnek, és egyetlen formaegyüttesbe sorolhatók. Kialakulásuk azokon a vízszintes felületeken történhet, ahol a vízelborítás időszakos, a vízmélység kicsi, az áramlási sebesség nem jelentős, és iránya talán ellentétesen váltakozik. © 0 , ® , fl © © c s :>-•"'--".•.]J&s FT 0 10cm AA SA* ÜI^ E3

5 DD' CEI

S 2. ábra. Az 1. fürdőmedence vízlevezető árkának kiválásos formái Jelmagyarázat: 1. ülőpad, 2. párkány, 3. vízlevezető árok, 4. lefolyó, S. fürdőmedence felszíne, 6. kivált anyag, 7. nem folytonosan kifejlődött kiválás, 8. kiválás mentes felület, I. kiválásfoltok (felszínükön kisméretű sík peremű medencékkel), II. félmedencék, III. nagyméretű sík peremű medencék, IV. közepes méretű sík peremű medencék, V. sima felszínű kiválási felület, VI. fecskefészek, VII. kisméretű keskeny peremű medence, VIII. közepes méretű keskeny peremű medence, IX. nagyméretű keskeny peremű medence, X. kivált anyagban képződött meder, XI. kiválás mentes felület, XII. kiválás mentes felület (elszórva mm-es vastagságú kiválás bevonatok előfordulhatnak) 2.1.1.3. Fecskefészkek Az 1. fürdőmedencét övező vízlevezető árok belső falán (7. kép) alulról-felfelé kb. 10 cm sávban fejlődnek ki. Előfordulnak továbbá a 4. medence vízlevezető árkában, az 5. fürdőmedencében (2. kép) a vízbelépési hely környezetében (foltszerű kifejlődésben), valamint a 7. fürdőmedencében az oldalfalakon és a lépcsőoldalakon (6. kép) az uralkodó vízszint felett. A fecskefészek keresztmetszetben olyan aszimmetrikus medence, amelyeket egyik oldalról a függőleges és vízszintes irányba egyaránt íves kifejlődésű kiválási anyagból létrejött fal határol, másik oldalról az a falrészlet, amelyen a kivált anyag képződése végbement. A fecskefészkek függőleges irányok mentén párhuzamos sorokba rendeződnek. Méretük egyetlen irány mentén sem haladja meg az 1 cm-t. Belsejüket teljesen kitöltik a mm-es átmérőjű gömbös kiválások. A függőleges felületeken lecsorgó, nem folytonos kifejlődésű vízből (főleg vízcseppekből) képződnek. 2. kép. Fecskefészkek az 5. fürdőmedence DK-i vízbevezető csöve felett 2.1.1.4. Keskeny peremű medencék A medencéket kivált anyagból felépült, aláhajló falak határolják, amelyek tetőszintje élben végződik. A mélyedések a vízáramlás irányába többnyire megnyúltak, az áramlás felőli fal a lankásabb, az átellenes a meredekebb. A mélyedések belsejében ugyancsak gyakoriak a gömbös kifejlődésű anyag-felhalmozódások. 3. kép. Kisméretű keskeny peremű medencék az 1. fürdőmedence vízlevezető árkában. Jelmagyarázat: 1. vízlevezető árok, 2. kisméretű keskeny peremű medencék zónája, 3. kiválásban képződött meder, 4. párkány pereme, sík peremű medencékkel