Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

VERESS M.: Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformái 217 Különböző változataik az 1. fürdőmedence vízelvezető árkában formaegyüttest képeznek, miután eloszlásuk szabályosságot mutat (2. ábra). A vízlevezető árok kezdeti szakaszán, ahol még az áramló víz kevesebb, a kivált anyag a külső peremen halmozódik fel. Ezért a kiválással kialakult felszín ferde, befelé dőlő sík felületet képez. Ebbe a felületbe mélyülnek a kisméretű keskeny peremű medencék (3. kép). Ezen formákat alulról határoló lejtő közös a fentebb említett ferde felülettel. A mélyedések mérete a vízelvezető árok belseje felé csökken. Ott, ahol a vízlevezető árokban több víz áramlik és aljzatát teljes szélességben kitölti a kivált anyag, alakulnak ki a közepes méretű keskeny peremű medencék (4. kép). A kiválás által kialakított sík felszín dőlése kicsi. A kivált anyag azonban többnyire nem egységes felületet, hanem gerinceket képez (ezek határolják a medencéket), ami a mélyedések méretének növekedését eredményezi. Az ilyen módon kialakult medencék hosszirányban 2-5 cm-ek, mélységük 1-2 cm. A vízlevezető árok külső falfelületénél sorakozó medencék aszimmetrikusan fejlődnek ki (A medencék külső oldalát nem kiválás, hanem az aljzat képezi.) Mind a közepes-, mind a nagy-méretű keskeny peremű medencékre jellemző, hogy méreteik a vízelvezető árok külső oldalfalától távolodva csökkennek. Mindez arra utal, hogy akárcsak a kisméretű medencék esetében, az áramlási sebesség növekedésével növekszik a kivált anyag mennyisége. A keskeny peremű medencék azokon a vízszintes felületeken képződnek, ahol vízelborítás ugyan tartós, a vízmélység kicsi, az áramlási sebesség azonban viszonylag jelentős. 2.1.1.5. Széles peremű medencék A mélyedéseket határoló válaszfalak sík tetejűek, de a tetők szélessége az 1-2 cm-t nem haladja meg (5. kép). A medencék nagy méretűek, oldalirányú kiteijedésük akár több dm-es is lehet. A medencék megnyúltságának ha van ilyen - nincs kitüntetett iránya. A széles peremű medencék a fürdőmedencék lépcsőin, a medencékben kialakított ülőpárkányok tetején fordulnak elő. Kialakulásuk ott lehetséges, ahol a vízelborítás tartós, a vízmélység kicsi, a vízáramlás valószínűleg kisebb, mint a keskeny peremű medencék környezetében, de nagyobb, mint a sík peremű medencék képződési helyein. •i

1'*^fi). '••V - . , ;... J^ 4. kép. Közepes méretű keskeny peremű medencék az 1. fürdőmedence vízlevezető árkában Jelmagyarázat: 1. vízlevezető árok, 2. nagyméretű keskeny peremii medencék zónája, 3. kiválásban képződött meder, 4. párkány pereme, sík peremű medencékkel A hosszabb oldalukat határoló falak hullámos lefútásúak. Belsejüket alacsonyabb helyzetű mellékfalak tagolhatják rész-medencékre. A mellékfalakon, az aljzatokon esetenként gömbös kifejlődésű kiválások is előfordulnak. E medencetípus egyes példányai az oldalfalak felmagasodása következtében vulkáni hegyhez hasonlító alakot is felvehetnek. Utóbbiak oldalán kisméretű bemélyedések is előfordulhatnak, melyek valószínűleg visszaoldódás során képződnek. A vízlevezető árok azon részén, ahol a kivált anyag egyenletesen tölti fel annak aljzatát, és így a válaszfalak tetőszintjei vízszintes sík mentén helyezkednek el, képződnek a nagyméretű, keskeny peremű medencék (A medencék hosszabbik tengelye akár a dm-es méretet is meghaladhatja). Közöttük előfordulnak széles-peremű medencék is (ld. alább) VTSJM . ±f -k^S; v • 5. kép. Széles peremű medencék (1) és fecskefészkek (2) a 7. fürdőmedence legfelső lépcsőjén 2.1.1.6. Lépcsős medencék Ezek különböző magasságban lépcsőzetesen sorakozó, egymáshoz kapcsolódó medencék ott, ahol ferde felületeken kis vastagságú vízoszlop áramlik. Leggazdagabban a III. kút elvezető árkának oldal lejtőjén fejlődtek ki, ahol a kút túlfolyó és kilövellő vize az árok pereméről, annak oldalán lefolyik. E típus nem alkot önálló övet, vagy zónát, kifejlődése foltszerű. A medencék hosszabbik tengelye, amely a lejtő csapásával megegyezik, itt néhány cm, szélessége és magassága az 1 cm alatt marad. A lépcsős medencék kialakulása olyan falak (gátak) kifejlődéséhez kapcsolható, melyek a felettük elhelyezkedő falakhoz kapcsolódnak két végükön (6. kép). A morfológiájuk igen változatos lehet, aszerint, hogy a fal egyetlen ívet képez, egyenes, esetleg kanyargós lefutású. Úgy tűnik fentről lefelé a gátak hosszának és lefutásának változatossága növekszik. Előfordulhat, hogy az al-