Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

VERESS M.: Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformái 215 Törekszünk a különböző formák elterjedési helyeinek a körülhatárolására. Miután a kiválásokat rendszeresen eltávolítják, ez nem lehet teljes. Különösen a 4. fürdőmedencére jellemző, hogy a kiválás során keletkező képződmények csak szórványosan maradnak meg. Számottevő kiválásos formakinccsel az 1., 4., 5. és 7. fürdőmedence rendelkezik (7. ábra). Megjegyzendő, hogy az 1. és 4. fürdőmedence, az I., az 5. fürdőmedence a III., a 7. fürdőmedence a III., és alkalmanként a IV. kútról kapja a vizét. medencék túlfolyó vize áramlik.) Foltos kifejlődésük említhető az 5. fürdőmedencéből (a fürdőmedence lépcsőin, valamint az abban kialakított ülőpárkányok tetőszintjében), s az I. kút elvezető árkának oldalában. Ezek a formák néhány mm-től, maximum 1-2 dm-ig terjedő lefolyástalan mélyedések, medencék. Ez alól kivételek az 1. fürdőmedencét övező párkány belső peremén előforduló kiválások. Itt keresztmetszetben domború, alaprajzban szabálytalan kiválás-foltok fordulhatnak elő maximum 10 cm-es sávban (7. kép). A főbb mélyedés-típusok az alábbiak. 2.1.1.1. Félmedencék 1. ábra: A fürdő medencéi 2. A formák és csoportosításuk 2.1. Az áramló vízből keletkező formák Kialakulhatnak a vízszint közelében (kis vízmélységnél), és attól távolabb (nagy vízmélységnél, vagy növekvő vízmélységnél). A képződési környezet fenti elkülönítését az a megfigyelés teszi lehetővé, hogy ugyanabban a fürdőmedencében (pl. az 5.), ahol a vízmélység uralkodóan kicsi, medence jellegű formák, ahol nagyobb, fodor és kúp formák a jellemzőek. Nem ismeijük pontosan azonban azt a vízmélységet, amelynél kisebb esetén medencék, vagy amelynél nagyobb vízmélység esetén már fodrok és kúpok képződnek. Miután a fodrok iránya kapcsolatot mutat az 5. medencében a vízfeltöltés alatt fennálló áramlási viszonyokkal (a fodrok iránya merőleges az áramlási irányra), valószínűsíthető, hogy a fodrok (és a kúpok is) akkor képződnek, amikor a vízmélység folyamatosan növekszik (a medence feltöltése idején). 2.1.1. Az áramló víz vízszintje közelében kialakuló formák E formák néhány mm-es, esetleg cm-es vízmélységű helyeken képződnek. Folyamatos kifejlődésben fordulnak elő az 1. és a 4. fürdőmedencéket övező vízelvezető árkokban (2. ábra), továbbá a fürdőmedencék és vízlevezető árkaik közti párkányokon. (Utóbbi helyeken a 1. kép Az 1. fürdőmedencét határoló párkány kiválásformái Jelmagyarázat: !. fürdőmedence, 2. párkány, 3. vízelvezető árok, 4. kiválás mentes párkányrész, 5. kiválásfoltok zónája, 6. félmedencék zónája, 7. csatorna, 8. nagyméretű sík peremű medencék zónája, 9. közepes méretű sík peremű medencék zónája, 10. kisméretű sík peremű medencék, 11. fecskefészkek zónája Az 1. fürdőmedencét övező párkányon belülről kifelé kb. a 9-14 cm közötti sávban fejlődnek ki (7. kép). A határ nem éles, sem a kiválásfoltok, sem az alább bemutatásra kerülő sík peremű medencék felé. Olyan nem lefolyástalan formák, amelyeket a már említett kiválásfoltok fognak közre. A félmedencék éles határ nélkül kapcsolódnak olyan zeg-zugos, vagy kanyargós alaprajzú csatornákhoz, amelyek aljzata a fürdőmedence felé lejt. A csatornák aljzata helyenként küszöbökkel tagolt. A félmedencék hosszanti tengelye, mely a párkány irányára merőleges, 2-5 cm. (Szélességük 1-2 cm, mélységük 1 cm alatti). Belsejükben gyakoriak a néhány mm-es gömbös kiválások. A félmedencék között megfigyelhetők olyanok, amelyek területén a párkány anyaga még előbukkan, de olyanok is, ahol az már teljesen elfedődött kivált anyaggal. A félmedencék fejlődésük során fokozatosan feltöltődnek. 2.1.1.2. Sík peremű medencék A sík peremű medencék környezetében a kiválással kialakult felszín közel vízszintes és tagolatlan. Olyan lefolyástalan mélyedések, amelyek keresztmetszetben aszimmetrikusak. Áramlás felőli oldalak lankás, átellenes, áramlással szembeforduló oldaluk aláhajló és éles peremű. Alaprajzban megnyúltak (az áramlási irányra merőlegesen), peremük kissé hullámos lefutású. A mé-