Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei
SCHEUER Gy.: Izland gejzírjei 213 kb. 40 m mélységben van. A kráter falai nagyrészt függőlegesek, a tóhoz csak egy helyen lehet lejárni. A tó színe zöldesfehér, és a látogatók gyakran fürdenek benne. A kráter keleti oldalán, a tó szintjének közelében kénes gázok és gőzök törnek fel sárga kénlerakódásokkal. A tó helyenként erősen forr. A gázfeltörések miatt kifolyása nincs. A Krafla és Namafjall környéki hidrotermák áttekintő helyszínrajza. 3.7. Kverkfjöll-i hidrotermák. A legnagyobb Vatnajökull-i jégmező északi peremén található e hidrotermális terület, amely főleg a jég alatt helyezkedik el. A feltörő gőzök, gázok és hévizek a jégben tágas járatokat olvasztottak ki. Ilyenek a terület turisztikai látványosságai közé tartoznak. Az egyik megtekintett részen az un. Forró patak egy jelentős nagyságú gleccserfal aljából folyik ki, kb. 5-8 m magasságú és 10 m szélességű járatból. Ennek hossza több mint I km. Bemenni tilos a mérges gázok és az omlásveszély miatt. A névadó Kverkfjöll jéggel fedett 1860 m-es csúcsának környezetében is hévforrások, kénes gázok és gőzök törnek fel. E részen is látványos járatokat olvasztott ki a jégben a forró víz. A helyszíni közlés szerint a járatok hossza több mint 3 km. A termál mező nagyságát 25 km'-re becsülik és egyike a legnagyobbaknak. _?. ff. Landmannalaugar - Brennisteinsalda-i termálmezők. Izland déli részén Torfajökull-i jégtakaróról elnevezett hidrotermális terület több mint 140 kin 2 es itt a hévforrások, gőzök és gázok nagy számban törnek fel. Ezek közé tartoznak a Landinannalaugar-i és a Brennisteinsalda-i előfordulások is (7. ábra). A Landmannalaugarnál fakadó hévforrások 12° C-úak és hozamuk 15-20 m 3/min-re becsülhető. A források vize részben a Laugahraun lávamező keleti, kb. 20 m magas homlokfalából, reszben pedig a Jökulgil nevű folyó hordalékanyagán keresztül jut a felszínre kb. 2 ha nagyságú területen. A víz nátrium-kloridos hidrogén-karbonátos típusú. Az FTV Kemokorr Kft. vízvizsgálati eredményei szerint: Na + + K + 279.9 mg/l, 82.8 eé %. Cl" 294,1 mg/l, 56 eé %, Ca + + 43,8 mg/l, 15.0 eé %. S0 4" 105.4 mg/l, 14,6 eé %. Mg + + 3,5 mg/l. 2.1 eé %. HCCV 252.6 mg/l. 29.3 eé %, pH = 7,3 , Össz oldott só: 841,0 mg/l. 7. ábra. A Landmannalaugár-i, Brennisteinsalda-i hidroterma mezők helyszínrajza a jelentősebb felszíni közetféleségek feltüntetésével (Schnütgen A. 1988) 1. Riolitos közetek. 2. Obszidián lávafolyás. 3. Patakhordalék. 4 Kitörési centrum. 5. Bazalt lávafolyás. 6. Palagonit-tufa és breccsa. 7. Hévforrások. 8 Szolfatárák. A Brennisteinsalda-i solfatára terület az előzőekben hivatkozott Laugahraun-i lávamező délnyugati elvégződésének környezetében található. Itt csak a kőzetekből csak kénes gázok és gőzök lépnek a felszínre kisebb csoportokra különülve. A feltörések részben az obszidiános lávához részben pedig a környéken nagyon gyakori, hidrotermális hatásokra erősen átalakult riolitos kőzetekhez kapcsolódnak. A feltörések közötti magasság-különbség meghaladja a 150 m-t és helyenként sárga kén és vörös vas lerakodások tapasztalhatók. Irodalom Arnorsson B. el al.. 1969: General Aspects of Themial Activity in Ieeland. XXIII. International Geological Congress. Prága. 18. 72-86 Hrabovsky K.. 1966: A héviz és gözforrások hasznosítása Izlandon. Hidrológiai Tájékoztató. 128-135. Hróarsson B. - Jonsson S.S.. 1992: Gevsers and Hot Springs in Iecland Reykjavik. 7-147. Schnütgen A.. 1988: Island. DuMont Buchverlag. Köln. 9-161 Sveinbjörnsdottir H.B.. 1985: The Great Geysir. Reykjavik 3-23 Maring G. A.. 1965: Thermal Spings of the United States and other Countries of the World A. Summary. U.S. Geological Survey Professional Paper492. 98-104. A kézirat beárkezett: 1997. november 20. SCHEUER GYULA oki. geológus, a földtudomány kandidátusa. Működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1996. évi 6. számának 378. oldalán közöltük.
