Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Major Pál: Nemzetközi Hidrológiai Dekád (1965–1975) és Nemzetközi Hidrológiai Program (1975–1983) Magyarországon

166 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. É'v'F. 2. SZ. Magyar tudós volt annak a munkacsoportnak a koordinátora és a MAB és NHP kiadvány társszerkesztője amely a földhasználatok hatásával foglalkozott, valamint a felszín alatti vízkészletek nitrát szennyeződése témában. Mindkét munkacsoport ülései Budapesten voltak és hazai kutatóink is hozzájárultak e munkacsoportok munkájához. A világ vízmérlegének felállításához, valamint a Magyarországon használt hidrológiai modellekről is szolgáltattunk bibliográfiai adatokat. Az utóbbival kapcsolatban két tanulmányt állítottunk össze a felszín alatti vizek modellezéséről, egyet a felszín alatti vizek vízjárásának változásáról Magyarországon és egy esettanulmányt - 7 dolgozattal - a vízkészletek kitermelésének negatív mellékhatásairól. A vízkészletek információs programjához kapcsolódó magyar hozzájárulás volt a karsztvizek hidrológiája területén is. A FREND programhoz készültek magyar tanulmányok a természeti tényezők és az emberi tevékenység hatására a vízjárásban bekövetkező változásokról címen. Összefoglalva, mintegy 50 magyar szakember vett részt azokon a konferenciákon és szimpóziumokon amelyeket közvetlenül, vagy közvetve az NHP égisze alatt rendeztek. 54 dolgozatot küldtünk ezekre a rendezvényekre, többek között a Egyesült Nemzetek Mar del Platai Vízügyi Világkonferenciájára és a Brüsszeli Európai Hidrológiai Konferenciára. Évente 1-2, összesen mintegy 20 magyar szakemberünket sikerült eljuttatnunk a moszkvai Lomonoszov egyetemen az NHP keretében rendezett felsőfokú posztgraduális hidrológiai tanfolyamokra. A regionális együttműködés keretében három tevékenység munkájában voltunk érdekeltek: - A hidrológiai előrejelzési konferenciák és azok előkészítése. A konferenciákat a Duna menti országok rendezték két évenként. 46 hidrológusunk 53 dolgozattal vett részt e konferenciák budapesti (1977), regensburgi (1975), bécsi (1979), bukaresti (1982), pozsonyi (1986) és kijevi (1988) rendezvényein. - Közreműködtünk a Duna Hidrológiai Monográfiája munkálataiban, amelyet a Duna-medence, folyó menti országai készítettek. Ez a munka már a Dekád alatt kezdődött el (1970-71). Ebben a munkában intenziven vettünk részt az 1987-ben megjelent kötet kiadásáig. Magyar javaslatra indult az 1987. évi budapesti konferencia határozata alapján a monográfia II. kötetének összeállítása. E II. kötet 4 tárgyköre közül Magyarország koordinálta a hordalékszállítás fejezetének öszszeállítását. Harmadik együttműködési tevékenységünk az NHP regionális együttműködési program keretében az akkori európai szocialista országok együttműködésében való részvételünk volt. Ennek az együttműködésnek a fő célja a hidrológiai módszerek és mérések fejlesztése és koordinálása volt. 6-7 témában volt folyamatos munkavégzés, munkacsoportok keretében. Magyarország 17 munkacsoport ülést szervezett ez idő alatt és szakembereink 36 külföldi ülésen vettek részt. Számos tanulmány és dolgozat készült a fenti együttműködés keretében. Szakértőink koordinálták azt a munkát amelynek célja a Közép- és Kelet-Európa vízmérlegének összeállítására vonatkozott. Az elkészült tanulmányok és térképek Magyarországon kerültek kiadásra. Koordinációs szerepünk volt a tényleges területi párolgás meghatározása témakörben is, és kutatóink voltak témafelelősei a megbízható adatok előállításának módszerei és az urbanizációs hatások a felszín alatti vizek hidrológiájára tárgyú témákban. Végül, részt vettünk ennek az együttműködésnek évi közgyűlésein, amelyek koordinálták az együttműködés keretében végzett tevékenységeket. Az NHP magyarországi tevékenységei közül, annak keretében kiemelkedett az 1989-ben már 20. alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Posztgraduális tanfolyam a vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai módszereiről. A hallgatók, legtöbbjük a fejlődő országokból, látogatták ezt az angol nyelvű, 6 hónapos tanfolyamunkat, amelynek előadói magyar és meghívott külföldi előadók voltak. 27 tankönyvet írtak előadóink és szakembereink, amelyeket idővel folyamatosan modernizáltak. E tankönyvek alapján két kötetet adtak ki az Egyesült Államokban a vízkészlet kiadványok között (Littleton, Colorado). Összefoglalva: az NHP periódusában 1990-ig Magyarország 13 NHP ülésnek, konferenciának és szimpóziumnak adott otthont, 27 munka-ülést és munkacsoport-ülést , ezen kívül 17 kisebb és 4 nagyobb összejövetelt rendezett a regionális együttműködés keretében. Az NHP célkitűzésének megfelelően, az NHP MNB a program első fázisában támogatta a hidrológiai tevékenység országos fejlesztését. Ennek keretében került kidolgozásra egy síkvidéki hidrológiai állomáshálózat, valamint a mérési adatai területi általánosításának módszerei. A második fázisban indult meg a hidrológiai állomás-hálózat telepítése. Ebben a periódusban az MNB tevékenységének súlyát arra igyekezett fordítani, hogy segítse a magyar vízgazdálkodást a mezőgazdaságra és a földhasználatra vonatkozó hidrológiai problémák megoldásában, hiszen ez a célkitűzés erősen kapcsolódott az akkori nemzetközi program témáihoz. A NHP MNB úgy vélte, hogy részvételünk e programban pozitív volt és Magyarország számára hasznos, éppen ezért remélte a magyar részvételt az NHP további fázisaiban. A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején azonban tevékenységünk mélypontra zuhant. Már korábban is mutatkoztak működésünk pénzügyi nehézségei, hiszen ezek nemcsak hazai, de UNESCO szinten is jelentkeztek. Az (JNESCO-bzn is egyre kevesebb pénz jutott az 1HP támogatására és például az addig térítésmentesen megküldött IHP kiadványok már csak devizáért lettek volna beszerezhetők. A rendszerváltás következtében bekövetkező átalakulások miatt gyakorlatilag megszűnt az NHP MNB tevékenysége és csak 1993-ban alakult meg az új IHP Magyar Nemzeti Bizottság a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával. MAJOR PÁL okleveles mérnök, a VTTUKI ny. osztályvezetője, 1971-1992 között az NHP MNB titkára.