Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Major Pál: Nemzetközi Hidrológiai Dekád (1965–1975) és Nemzetközi Hidrológiai Program (1975–1983) Magyarországon
MAJOR P.: Nemzetközi Hidrológiai Dekád és Hidrológiai Program 165 lönböző országaiban. Ezek voltak azok az alapinformációk amelyek szükségesek a Föld vízháztartásának teljes megismeréséhez egy hosszú idejű, un. long term hidrológiai együttműködés keretében, amely az UNESCO ajánlatára 1975-ben indult, Magyarország folytatólagos együttműködésével. Ennek az un. Nemzetközi Hidrológiai Programnak legfontosabb célkitűzése, a legégetőbb hidrológiai problémák kidolgozása és publikálása volt. Ez a tevékenység fokozta a hatékony információ áramlását, megteremtve a tudományos alapját egy nem lebecsülendő munkamegosztásnak. Magyarország szempontjából az NHP legjelentősebb tevékenysége az információ hatékony cseréje útjainak, csatornáinak megteremtése volt, amelynek keretében átadtunk, de át is vehettünk számos módszert és eljárást a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése érdekében. Nem állítjuk azt, hogy ez az információ csere más úton nem valósulhatott volna meg, de azt igen, hogy ehhez egy világméretű szervezetre volt szükség és, hogy az NHP nagy szerepet játszott e hatékony folyamat létrehozásában. Részvételünket e programban az alábbiakban néhány múltbeli tevékenységünk felsorolásával próbálom megvilágítani. Az NHP keretében tevékenységünk kiterjedt egyrészt az NHP különböző központi és nemzetközi programjára, másrészt rész\'ételünkre a Duna-menti Országok regionális együttműködésében, valamint tevékenységünkre az akkori európai szocialista országok együttműködésében. Ugyanakkor e programokban nemcsak tudományos és műszaki téren vettünk részt, de javaslataink, kritikáink sok esetben hozzájárultak maguknak a program projektek kialakításához és gyakorlati, hatékony megvalósításához is. Ebben az NHP új periódusában Magyarország tagja volt az NHP kormányközi Tanácsának 1981 és 1983 között, de mint megfigyelők részt vettünk a Tanács 1975, 77, 79, 81, 82, 84, 86 és 1988-as ülésein is. Ezeken az üléseken kommentáltuk a program 1., 2., 3., és 4., fázisának terveit, javasolva az általunk szükségesnek tartott változtatásokat is. Javaslataink alapján választott az NHP titkársága magyar szakembereket a munkacsoportok tagjai, a raportőrök, vagy a szerkesztő-bizottság tagjai közé. A magyar hidrológia és hidrológusok elismerése volt, hogy az MNB akkori elnökét dr. Kovács György akadémikust választották az NHP Kormányközi Tanácsa elnökéül. O mint az NHP Irodának is tagja, közvetlenül befolyásolhatta, irányíthatta az NHP munkáját. Magyarországot kormánydelegáció képviselte az UNESC.O/WMO 2. és 3. nemzetközi konferenciáján 1981ben Párizsban és 1987-ben Genfben. Ezeken a magyar delegáció tagjai tudományos előadásokat tartottak, bemutattak filmeket és szétosztottak publikációs anyagokat, amelyek bemutatták a magyar vízgazdálkodás fejlődését és dokumentálták ezen keresztül is hazánk részvételét az NHP munkájában. Az NHP ós az OHP tevékenységét Magyarországon az 1978-ban megalapított NHP MNB szervezte. Ennek tagjai a hidrológia ill. más kapcsolódó interdiszciplináris terület szakemberei voltak és évente egyszer, vagy a szükséges esetekben többször összegyűltek, hogy megvitassák részvételünket az NHP-ban és, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a végrehajtandó tevékenységekre. A sürgős, napi feladatokat egy 6 tagú Intéző Bizottság ill. az MNB titkársága intézte. A felügyeletet gyakoroló és a működést finanszírozó OVH a VITUKI-t bízta meg titkárság felállításával és a titkársági teendők elvégzésével. A MNB megpróbált összekötő kapocs lenni a nemzetközi program történései, információi és ülései, rendezvényei és a vízgazdálkodás magyar szakembereinek igényei között. Az MNB támogatta a magyarországi potenciális hozzájárulok know-how és szákvéleményezési tevékenységét az NHP programjához. Ennek megkönnyítése érdekében az MNB titkársága NHP tájékoztatókat adott ki évente 4-6 alkalommal, amely 1975-től tájékoztatta a hazai szakembereinket az NHP híreiről, kiadványairól és rendezvényeiről. A titkárságon keresztül ezek a kiadványok hozzáférhetővé váltak a magyarországi érdeklődők, felhasználók számára. A MNB szoros kapcsolatot tartott a Magyar UNESCO Bizottsággal is. A Bizottság főtitkára az MNB tagja is volt. A fentiek keretében a MNB közreműködött az UNESCO közgyűlésekre készülő beszámolók vízügyi anyagainak összeállításában és az idevágó javaslatok elkészítésében. A magyar szakértők aktívan közreműködtek az NHP központi és regionális együttműködési projectjei tudományos kutatási és végrehajtási fázisaiban is. így a központi NHP programok keretében magyar szakemberek tagjai voltak egyes témák munkacsoportjainak de raportőreink dolgoztak a különböző tudományos anyagok összeállításában és tagjai voltak több NHP kiadvány szerkesztő bizottságának, valamint néhány, különböző témában összehívott ad hoc bizottságnak is. Az NHP első fázisában mint munkacsoport tagok az alábbi projecteknek voltak magyar résztvevői: - fizikai és matematikai modellek az emberi tevékenységnek a felszín alatti vizekben okozott változásainak vizsgálatára és előrejelzésére, - hordalékfolyamatok vizsgálata folyók vízgyűjtő területein. Magyar raportőrök az alábbi témákban készítettek tanulmányokat: - folyók és folyó-raidszerek hordalék-szállítási képességének vizsgálata, - vizenyős területek lecsapolásának hatása a vízjárásra, - a talajvíz és a talajnedvesség megfigyelésének eszközei Magyar szerkesztők és társszerkesztők működtek közre az alábbi két kiadvány előkészítésében: - városi és ipari szennyeződés hatása a talajvizekre, és - az emberi tevékenység mennyiségi hatásának kimutatása a vízjárás változásában. Magyar szakértők is részt vettek annak a speciális bizottságnak a munkájában, amely az under- és posztgraduális továbbképző tanfolyamok tananyagával foglalkozott. Az NHP második és harmadik fázisában a hazai szakembereink az alábbi munkacsoportok tagjaiként dolgoztak: - számítási módszerek a folyó-vízgyűjtők csatomázott folyószakaszai hidrológiai paramétereinek meghatározásában, - beszámoló a létező infrastruktúrákról a vízkészletek területén, - a PC-k és más modem technológiák alkalmazása a hidrológusok és vízügyi mérnökök oktatásában. Magyar szakértő és szerkesztő bizottsági tag működött közre az alábbi kiadványok létrejöttében: - síkvidéki hidrológia, - a világ különböző vízrendszereire vonatkozó összehasonlító hidrológiai szövegkönyv. Magyarország rendszeresen szolgáltatott adatokat az NHP központi programjainak különböző témáihoz: a Balatonról a nagy tavak programhoz (a felület nagyobb 100 km 2), a Duna és a Tisza kiválasztott mérőállomásairól a világ nagy folyói kiadványhoz.
