Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Major Pál: Nemzetközi Hidrológiai Dekád (1965–1975) és Nemzetközi Hidrológiai Program (1975–1983) Magyarországon

MAJOR P.: Nemzetközi Hidrológiai Dekád és Hidrológiai Program 165 lönböző országaiban. Ezek voltak azok az alapinformá­ciók amelyek szükségesek a Föld vízháztartásának teljes megismeréséhez egy hosszú idejű, un. long term hidro­lógiai együttműködés keretében, amely az UNESCO ajánlatára 1975-ben indult, Magyarország folytatólagos együttműködésével. Ennek az un. Nemzetközi Hidrológiai Programnak legfontosabb célkitűzése, a legégetőbb hidrológiai prob­lémák kidolgozása és publikálása volt. Ez a tevékenység fokozta a hatékony információ áramlását, megteremtve a tudományos alapját egy nem lebecsülendő munkameg­osztásnak. Magyarország szempontjából az NHP legje­lentősebb tevékenysége az információ hatékony cseréje útjainak, csatornáinak megteremtése volt, amelynek ke­retében átadtunk, de át is vehettünk számos módszert és eljárást a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése érdekében. Nem állítjuk azt, hogy ez az információ csere más úton nem valósulhatott volna meg, de azt igen, hogy ehhez egy világméretű szervezetre volt szükség és, hogy az NHP nagy szerepet játszott e hatékony folyamat létreho­zásában. Részvételünket e programban az alábbiakban néhány múltbeli tevé­kenységünk felsorolásával próbálom megvilágítani. Az NHP keretében tevékenységünk kiterjedt egyrészt az NHP különböző központi és nemzetközi programjára, másrészt rész\'ételünkre a Duna-menti Országok regio­nális együttműködésében, valamint tevékenységünkre az akkori európai szocialista országok együttműködésében. Ugyanakkor e programokban nemcsak tudományos és műszaki téren vettünk részt, de javaslataink, kritikáink sok esetben hozzájárultak maguknak a program projek­tek kialakításához és gyakorlati, hatékony megvalósítá­sához is. Ebben az NHP új periódusában Magyarország tagja volt az NHP kormányközi Tanácsának 1981 és 1983 kö­zött, de mint megfigyelők részt vettünk a Tanács 1975, 77, 79, 81, 82, 84, 86 és 1988-as ülésein is. Ezeken az üléseken kommentáltuk a program 1., 2., 3., és 4., fázi­sának terveit, javasolva az általunk szükségesnek tartott változtatásokat is. Javaslataink alapján választott az NHP titkársága magyar szakembereket a munkacsopor­tok tagjai, a raportőrök, vagy a szerkesztő-bizottság tag­jai közé. A magyar hidrológia és hidrológusok elismeré­se volt, hogy az MNB akkori elnökét dr. Kovács György akadémikust választották az NHP Kormányközi Tanácsa elnökéül. O mint az NHP Irodának is tagja, közvetlenül befolyásolhatta, irányíthatta az NHP munkáját. Magyarországot kormánydelegáció képviselte az U­NESC.O/WMO 2. és 3. nemzetközi konferenciáján 1981­ben Párizsban és 1987-ben Genfben. Ezeken a magyar delegáció tagjai tudományos előadásokat tartottak, be­mutattak filmeket és szétosztottak publikációs anyago­kat, amelyek bemutatták a magyar vízgazdálkodás fej­lődését és dokumentálták ezen keresztül is hazánk rész­vételét az NHP munkájában. Az NHP ós az OHP tevékenységét Magyarországon az 1978-ban megalapított NHP MNB szervezte. Ennek tagjai a hidrológia ill. más kapcsolódó interdiszcipliná­ris terület szakemberei voltak és évente egyszer, vagy a szükséges esetekben többször összegyűltek, hogy megvi­tassák részvételünket az NHP-ban és, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a végrehajtandó tevékenységekre. A sürgős, napi feladatokat egy 6 tagú Intéző Bizottság ill. az MNB titkársága intézte. A felügyeletet gyakoroló és a működést finanszírozó OVH a VITUKI-t bízta meg tit­kárság felállításával és a titkársági teendők elvégzésé­vel. A MNB megpróbált összekötő kapocs lenni a nem­zetközi program történései, információi és ülései, ren­dezvényei és a vízgazdálkodás magyar szakembereinek igényei között. Az MNB támogatta a magyarországi potenciális hozzájárulok know-how és szákvéleménye­zési tevékenységét az NHP programjához. Ennek meg­könnyítése érdekében az MNB titkársága NHP tájékoz­tatókat adott ki évente 4-6 alkalommal, amely 1975-től tájékoztatta a hazai szakembereinket az NHP híreiről, kiadványairól és rendezvényeiről. A titkárságon keresz­tül ezek a kiadványok hozzáférhetővé váltak a magyar­országi érdeklődők, felhasználók számára. A MNB szoros kapcsolatot tartott a Magyar UNESCO Bizottsággal is. A Bizottság főtitkára az MNB tagja is volt. A fentiek keretében a MNB közreműködött az U­NESCO közgyűlésekre készülő beszámolók vízügyi a­nyagainak összeállításában és az idevágó javaslatok el­készítésében. A magyar szakértők aktívan közreműködtek az NHP központi és regionális együttműködési projectjei tudo­mányos kutatási és végrehajtási fázisaiban is. így a köz­ponti NHP programok keretében magyar szakemberek tagjai voltak egyes témák munkacsoportjainak de ra­portőreink dolgoztak a különböző tudományos anyagok összeállításában és tagjai voltak több NHP kiadvány szerkesztő bizottságának, valamint néhány, különböző témában összehívott ad hoc bizottságnak is. Az NHP első fázisában mint munkacsoport tagok az alábbi projec­teknek voltak magyar résztvevői: - fizikai és matematikai modellek az emberi tevékenységnek a felszín alatti vizekben okozott változásainak vizsgálatára és előrejelzésére, - hordalékfolyamatok vizsgálata folyók vízgyűjtő területein. Magyar raportőrök az alábbi témákban készítettek tanulmányokat: - folyók és folyó-raidszerek hordalék-szállítási képességének vizsgá­lata, - vizenyős területek lecsapolásának hatása a vízjárásra, - a talajvíz és a talajnedvesség megfigyelésének eszközei Magyar szerkesztők és társszerkesztők működtek közre az alábbi két kiadvány előkészítésében: - városi és ipari szennyeződés hatása a talajvizekre, és - az emberi tevékenység mennyiségi hatásának kimutatása a vízjárás változásában. Magyar szakértők is részt vettek annak a speciális bizottságnak a munkájában, amely az under- és posztgraduális továbbképző tanfolya­mok tananyagával foglalkozott. Az NHP második és harmadik fázisában a hazai szakembereink az alábbi munkacsoportok tagjaiként dolgoztak: - számítási módszerek a folyó-vízgyűjtők csatomázott folyószakaszai hidrológiai paramétereinek meghatározásában, - beszámoló a létező infrastruktúrákról a vízkészletek területén, - a PC-k és más modem technológiák alkalmazása a hidrológusok és vízügyi mérnökök oktatásában. Magyar szakértő és szerkesztő bizottsági tag működött közre az alábbi kiadványok létrejöttében: - síkvidéki hidrológia, - a világ különböző vízrendszereire vonatkozó összehasonlító hidro­lógiai szövegkönyv. Magyarország rendszeresen szolgáltatott adatokat az NHP központi programjainak különböző témáihoz: a Balatonról a nagy tavak programhoz (a felület nagyobb 100 km 2), a Duna és a Tisza kiválasztott mérőállomásai­ról a világ nagy folyói kiadványhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents