Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Hajós Béla: A Rajna és szabályozása

h: HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 199S. 78.ÉVF. 3. SZ. zásokat. Az ellentétes oldalon beépített müvek tengelyének meghosszabbítása a folyó középvonalában metszi egymást, a tengelyt a folyásiránnyal szemben (72°-80°kal) elhajlitva tervezik. A sarkantyúk távolsága a szabályozási szélesség 1/21/4 része, de általában a művek hosszával egyezik meg, ami azt jelenti, hogy rövidebb művek esetén sűrűbb a kiöntés. A kivitelezés 1907-ben kezdődött a háborús kényszerszünet után az első ütem 1929-ben fejeződött be. A szabályozási müvek mintaszelvényei a 4. ábrán láthatók. A szabályozási munkák eredményesek voltak, a hajózás számára a közlekedés csaknem egész éven át Baselig lehetővé vált. A biztosított vízmélység l,S-2,0 között változott "W

t;

r«:í» tsrksr.l^i c-c f -£• renikíiszob D-D -T- - •— ?S0M - --firzsrföfár (70,73 4. ábra. A kisvíz-szabálvozási müvek mintaszelvényei tenéleküszöb '}"" ssrksntuu c) A Basel-Breisach közötti oldalcsatorna kiépítése Az első világháborút lezáró békeszerződés 356. pontja értelmében Franciaország kapta a jogot a Rajna határszakaszának tetszőleges hasznosítására és vizének felhasználására. 2. táblázat Az ei öuiii neve Kembs Ottmarsheiui Fesseuheiin Vogelgríiu kpítesi év 193: 1952 1957 1959 Bicrpa termelés. GVVIi S95 975 1015 765 Kiépítési vízhozam, nr/s 1100 1100 1100 1100 lisés. m 13.3 14.7 15.15 11.64 A fenti jog alapján terjesztette elő Franciaország 1922-ben az illetékes határvízi bizottság elé egy francia területen létesítendő oldalcsatorna tervét, Basel és Strassburg között. A kizárólagosan Franciaország által hasznosított ún. Sagv Eíszászt Csatorna terve hajózási és energia termelési célokat szolgál, és 8 vízlépcső építését tartalmazta. Az első duzzasztó és a hozzátartozó rész csatorna építését 1937-ben fejezték be Kembsnél ami az isteini sziklapad megkerülése miatt a hajózás számára igen nagyjelentőségű volt. A kembsi duzzasztómű segítségével a svájci-német határ alatt 1200 m

3/s vizet vettek ki a Rajnából az oldalcsatornába, ami 80 m széles 12 m-es vízmélységgel és 152 széles víztükörrel rendelkezik. Az oldalcsatornán elhelyezett vízerőmű 840 M kWh energiát termel; a hajózás számára két 100 és 185 m hosszú hajózsilip szolgál. Mivel az energiahelyzet a 30-as évek folyamán nem volt központi kérdés, Franciaország az elvi engedély ellenére nem folytatta az oldalcsatorna építését, s a kérdéses folyószakaszt a hagyományos eszközökkel igyekeztek szabályozni. A második világháború után a gyorsan növekvő energiaigény miatt az 1952., 1957. és 1959. évben Franciaország az előzőekhez hasonló feltételek mellett további három vízlépcső kiépítésével folytatta az oldalcsatorna kialakítását, amelynek alapján a Rajnának közel 60 km hosszú szakaszár gyakorlatilag kikapcsolták a vízszállításból. A Rajna természetes vízhozama ugyanis az év 250 napján kevesebb, mint az oldalcsatorna 1200 nrVs kiépítési vízhozama. így elméletileg ezeken a napokon nem marad viz a régi mederben. Az engedély értelmében a felhagyott folyószakaszra Franciaország 30-50 m

3/s vizet köteles biztosítani, ami kisvizeknél 10 nrVs-ra csökkenthető. Ez a csekély vízhozam nem volt képes megakadályozni a Rajna vízállásának 2-3 m csökkenését, amihez, amint ezt később részletezem, egyéb járulékos károk csatlakoznak. Az oldalcsatornán megépített vízlépcsők főbb adatait a 2. táblázni tartalmazza d) A folyócsatornázás folytatása Strassburg alatt A csatorna tervezett tovább építését sürgette az utolsó vízlépcső alatt fellépő erős meder-erózió, amely egyéb káros hatásai mellett használhatatlanná tette az alsó hajózsilipet, folyami kikötőket, és átrakodó helyeket. Ugyanakkor viszont a hatvanas évek elejére, a várható további károsodás miatt német oldalról erős tiltakozás jelentkezett az oldalcsatorna kiépítésével szemben. 1954-ben dr. U'ittman professzor által kidolgozott ellenjavaslatot terjesztettek elő a német szakemberek, amelyben összefüggő csatorna helyett az erőmüvek elhelyezésére rézcsatornák, ún. hurokmegoldás kialakítását javasolták. 3. táblázat A Breisach-Strassburg közötti szakasz Az erőmű nev e MarkalsKhinau Gei stSirassheim íléiül huri! Fpitési év 1961 1963 1967 1971.) Eneruia termelés. GWh 890 900 605 730 Kiépítési vízhozam, rn'/s 1400 1400 1400 1400 f;sés. m 12.05 i:.3o 10.60 10.90 A javaslat elfogadása után, 1956-ban írták alá az ide vonatkozó államszerződést, ami a Breisach és Strassburg közötti, szintén kb. 60 km-es szakaszon, négv hurok kialakítását irányozta elő. A szóban forgó szakaszon minden hurokban egy-egy, tehát további négy vízlépcsőt építettek fel, amelynek adatait a 3. táblázat tartalmazza. Az átmenő oldalcsatorna folytatása helyett kialakított luirkok kiágazása alatt a folyóban egy duzzasztómüvet építettek, amely biztosította a víz hozzáfolyását az erő-