Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Hajós Béla: A Rajna és szabályozása
IIAJOS B.: A Rajna és szabályozása műhöz és hajózsilipekhez. Az erőmű után a hurok viszszatorkollik a főmederbe. A duzzasztómű mögött a régi mederben csak 1400 nt J/s-nál nagyobb vízhozamok esetén van vízszállítás. A hajózás a hurkokon keresztül halad. A vázolt megoldás a gerstheimi vízlépcső bemutatásával az 5. ábrán látható. e) Folyami vízlépcsők építése Strassburg alatt Az előzőekben vázolt folyócsatornázási beavatkozások további vízépítési beavatkozásokat sürgettek Strassburg alatt. Viszonylag rövid idő alatt ismét erős medererózió lépett fel, ami jelentős fenék- és vízszintsüllyedéshez vezetett. A kedvezőtlen tapasztalatok után Franciaország 1962-ben két további vízlépcső építését indítványozta, egyidejüleg lemondott a versaillesi szerződésben rögzített egyoldalú jogairól, és közös kiépítést és hasznosítást javasolt. Az indítvány által megkötött állami szerződés alapján a felső, gabsheimi vízlépcsőt a francia, az iffezheimi erőmiivet pedig a német fél építette meg. A főművek költségeit a felek közösen viselték, míg a pótberuházások az állami költségvetést terhelték. A fenti folyócsatornázás eredményeit a 6. ábrán látható elvi vázlat foglalja össze. A folyami vízlépcsők építésével az üzemvízcsatornás megoldások tervét a Rajna esetén végleg elvetették. A vízlépcsők érdekes, hazánkban napjainkig nem alkalmazott megoldással épülnek. Minden vízlépcső egy. a régi folyómedret elzáró kcresztgátból áll. amelynek két oldalán épült fel a hajózsilip és az erőmű, illetőleg a mozgatható duzzasztómű. 5. ábra. A gerstheimi duzzasztó Mindkét duzzasztómű mellett két hajózsilip található, 270 m hosszú és 24 m szélességi mértékekkel. Gabsheimnel a hajózsilip és az erőmű a francia oldalon, a duzzasztó a német oldalon van. Iffezheimnél az elrendezés fordított. A gabsheimi mű 7200 mVs, az iffezheimi mű 7500 nrVs vízhozam emésztésére képes Az erőműben csőturbinákat találtunk 1000 és 1100 mVs emésztőképességgel A gabsheimi erőmű 596 M klíh. az iffezheimi 6S5 .1/ kll'h. energiát termel A gabsheimi vízlépcső 1974-ben, az iffezheimi 1977-ben épült, és azóta van üzemben. A közel két évszázados folyószabályozási tevékenység eredményeit és a további feladatait a ábra foglalja össze. 3. A Rajna szabályozásának tapasztalatai, környezeti hatásai a) A folyószabályozás és csatornázás hatása a hordalék- és a mederviszonyokra Amint az előzőek alapján látható, a folyó mai mederviszonyai egy hatalmas építési beavatkozás eredményehossz-szelvénye és helyszínrajza ként alakultak ki. A munkálatok következtében jelentősen megrövidült a folyó hossza, megváltozott a mederszelvény alakja. A korábbi több km széles változó meder helyett kialakították az egységes középvízi medret. Mindezen intézkedések hatására a Felső-Rajnán különösen a Basel alatti szakaszon jelentősen megnőtt az esés, a vízsebesség és ezekből fakadóan hordalék elragadó erő. A hatások eredőjeként a korábbi elsődlegesen oldalirányú erózióval szemben, a rögzített partok miatt egy erős mélységi erózió lépett fel. Az eróziót növeli, hogy a Rajna Basel alatt lép ki a hegyek közül egy kb. 300 ni mély oligocén szemcsés alapanyagú feltöltésre. Az évezredek folyamán ez a jégkorszaki hordalékkúp, mint hordalék-depónia szolgált a folyó számára, ahonnan az elragadó erejének megfelelő anyagmennyiséget felvette. A Rajna ugyanis az ülepítő medenceként működő Bódeni tavat gyakorlatilag hordalék nélkül hagyja el, majd a tó után Baselig sziklás medrében fut. Mivel a betorkoUó mellékfolyók a hordalékliiámt pótolni ueui tudják. így nyilvánvaló a Basel alatti szakasz jelentőssége a hordalékháztartás szempontjából.
