Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Hajós Béla: A Rajna és szabályozása
140 MDKOLÓÜIAI KÖZLÖNY 1998. 78.ÉVF. 3 SZ. 20 m/km), ami a tóhoz közeledve fokozatosan csökken (1,5 m/km). Bódéni tó befolyása a víz és hordalékháztartásra nagyon komoly. A Bódeni tó után, ahogy az változatosan a 2. ábrán látható, a Rajna kis eséssel (0,7 m/km) folyik a már emiitett 24 m magas schaffhauseni vízesésig, ahonnan az esés Baselig kb. 1 m/km. Baselnél kezdődik a Rajna talán legjellegzetesebb és a: idők folyamon legtöbbet változott szakasza, és napjainkban is legtöbb nehézséget okozó úgynevezett Felső-Rajna. A vízszin-esés Basel alatt 0,7 m/km. Strassburgnál 0,5 m/km, Karlsrithe térségében 0,3 m/km, Mannheimnél 0,16 m/km, Bingennél a sziklás szakasz felett 0,06 m/km. Különös morfológiai viszonyok vannak a Felső-Rajna alsó szakaszán. Main: és Bingen között, ahol hatalmas sziklaküszöbön keresztül lép be a folyó a Rajnai Középhegység vonulatai közé. Bingen és St. Goar között meredek sziklák között folytatja útját, sok kanyarulattal, és hirtelen irányváltoztatással, több mint 10 m mélyen bevágódva. A folyó ezen szakaszát az egyenlőtlen esési viszonyok jellemzik, ami a csurgó térségben 3-8 m/km átlagértéket is elérhet. St. Goar alatt kisebb mértékben kiszélesedik a meder, az esés 0,20 m/km-re csökken ismét, ami Koblenzig a Mosel folyó torkolatáig megmarad. A Mosel befolyása után ismét hegyek közelednek a folyóhoz, a vízszintesés 0,22 m/km, ami Kölnig lényegében nem változik. Köln után az ún. Alsó-Rajna ismét aljoldi jellegű folyam képét mutatja, sok kanyarulattal folyik a deltája felé. A vízszín esés 0,24 - 0,08 m/km között változik, és ezen a szakaszon az NSZK legerősebben iparosodott vidékét érinti. A holland határ után Lolith alatt rövidesen megkezdődik a delta szakasz, több természetes és mesterséges csatornával és egyre szélesedő niederméretekkel. A Rajna vízjárása általában kiegyenlített, bár az Alpokban a kis- és árvizek közötti különbség még jelentős, ami a klimatikus viszonyokból ered. ? I- í 323 396 Í29 2. ábra. .-! Magas- és Felső-Rajna Konstanz-Bingen közötti vázlatos hossz-szelvénye Érdekességként kell megemlíteni, hogy mialatt az Alpok hatása miatt a folyó felső szakaszán a nyári lefolyás a döntő, lefelé a téli lefolyás dominál. Jelentős a Bódeni tó tároló és csúcs csökkentő hatása A folyó vízhozam adatait az /. táblázat érzékelteti. A táblázatból látható a mellékfolyók kiegyenlítő és transzformáló hatása, ami részben a folyó-csatornázásokra vezethető vissza. 1. táblázat A Rajna vízhozam adatai A folyószakasz megjelölése Kisvíz ni 3/s Középvíz m 3/s Arviz m 3/s Vízhozam arányok Alpoki-Rajna 30 100 2150 1:5,4:73 Magas-Rajna 70 860 1500 1:12.3:22,9 Felső-Rajna 202 1030 5700 1:5.1:28,2 Közép-Rajna 580 1800 7030 1:3.1:12,1 Alsó-Rajna 780 2500 10400 1:3,2:12,3 A Rajna a történelem folyamán sok katasztrófát és szenvedést okozott a környék településeinek és lakosságának, pl.: 1342-ben a mainzi dóm. Frank/iiri és Köln városa került víz alá. Az írásos feljegyzések a legnagyobb rajnai án-izet 1876-ban regisztrálták, de jelentős árvizekről beszélhetünk 1882/S2. és 1925/26. telen és az 1955. és az 1970-es években. Az árvízszintek alakulását vizsgálva, megállapítható, hogy elsősorban a szabályozások hatására, amint erre később visszatérek, a levonulási idők csökkennek, az árvízszintek emelkednek, különösen a középső, mannheimi szakaszon. A kisvizes időszakok szervezett megfigyelése 18S7. óta folyamatos, jelentősebb száraz periódus 1927, 1945, 1959, 1964, 1971, és 1976-ban volt, tehát viszonylag elég gyakran A hajózás számára a kisvizeknek igen nagy jelentősége van, mivel a hegyi szakaszon sziklabordák, egyéb helyeken viszont zátonyok akadályozzák a forgalmat. 1861-ben állapították meg először a hajózás szentpontjából mértékadó kisvizszintet az ún. "Egyenértékű kisvízszint" (GIVV) értékeit a mértékadó vízmércékre. Az említett értékeket átlag 10 évenként folyamatosan újra számítják. Meghatározására annak a vízhozamnak a felszíngörbéje a mértékadó, amelynél kisebb érték sokéves átlagban évente 20 jégmentes napon fordul elő. Az árvízszintekkel ellentétben az észlelések alapján a kisvizszintek fokozatos csökkenése figyelhető meg. A rendszeres megfigyelések által felölelt időszakban jelentősen megváltozott a folyó jégjárása. Amíg korábban a jégjelenségek a Rajnán rendszeresek voltak, a sarkantyúniezők mint jéggyárak valósággal termelték a jeget, és az éles veszélyes kanyarulatok komoly levonulási akadályokat és veszélyeket jelentettek, addig napjainkra a fokozott szennyeződés és a különböző erőművek hűtővíz levezetése alapján a víz felmelegedése és jégjelenségek elmaradása figyelhető meg. Az utolsó jeges időszak 1962-63. telén volt. 2. A Rajna szabályozásának történeti áttekintése A Rajna szabályozásának története tulajdonkeppen a Felső-Rajna szabályozásával (Basel-Bingen) egyenlő, így a további tárgyalásunkat a folyó ezen szakaszára korlátozom. A téma leszűkítését indokolja az a tény is, hogy ezen a szakaszon a folyó alakulása és a talajviszonyok elsősorban a kavicsos, szemcsés altalaj és a mederfenék, nagy mértékben hasonlít a magyarországi FelsőDuna körülményeihez. A Felső-Rajna morfológiailag a szabályozást megelőző időszakban további három jellemző részre tagozódott.
