Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Darabos Péter–Kugler Gyula–Palkó György: A veszprémi vízellátó rerndszer rekonstrukciója
111 A veszprémi vízellátó rendszer rekonstrukciója Darabos Péter Kugler Gyula, Palkó (íyörgy Budapesti Műszaki Egyetem Bakonykarszt Rt. 11II. Budapest, Műegyetem rakpart 3. 8200 Veszprém, Budapest u. 5. Kivonat: Az új kor kihívásai a víziközmii üzemeltetőket is új típusú feladatok elé állították. A rekonstrukció a tulajdonosok és fogyasztók szolgáltatási minőség iránti fokozott igényét kell kiszolgálja. A tanulmányban a vízellátó rendszer rendszerszemléletű rekonstrukciós módszerére kívántunk példát mutatni, amelyben feladatként jelentkezik vízbázisaink védelme, biztonságba helyezése, a vízellátó rendszer felülvizsgálata, rekonstrukciója, folyamatirányító és műszaki információs rendszer korszerűsítése, hálózati vízminőség javítása. A jelenleg is folyó rekonstrukció-előkészítésben természetesen nem sikerült még minden feladatot megoldanunk, ígv a pl. hálózati vízminőség javítás programjának kidolgozása még várat magára A tanulmányban bemutatott módszereket azonban figyelmébe szeretnénk ajánlani minden üzemeltetőnek. Kulcsszavak: vízellátás, rekonstrukció Veszprém vízellátó rendszere Veszprém város vízellátó rendszere az 1896-os üzembe helyezésétől napjainkig folyamatosan bővülő, fejlődő mutatókkal jellemezhető. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a múlt század másod végén átadott városi vízmüvet megelőzően, a püspöki palota már az 1776. évtől rendelkezett vezetékes ivóvízzel. Legrégebbi tárgyi emlékként ebből az időből vezeték is fennmaradt. Veszprém város vízellátó rendszere részint történelmi, részint pedig a domborzati adottságok következtében meglehetősen bonyolult rendszer. A vízbeszerzést három komplex, elsősorban a karsztvízre települő vízbázis terület biztosítja. A vízbázis területeken belül galériák, aknák, mélyfúrású kutak rendszerei működnek (A vízbázisokat részletesen ismerteti jelen szám 75-78. oldalán Molnár (iy - Schultz P - Szerencsi L: "Vízminőségs'édelem a Veszprém városi vízmüveknél a kezdetektől napjainkig" című tanulmánya.) A vízbázisokból kitermelt vizet nagyteljesítményű gépházak juttatják a veszprémi I. és II. zónába. Az üzembiztonság fokozása érdekében a zónák gépházakon keresztül összekapcsolhatók. A város magasan fekvő területeinek beépítésekor egy harmadik zóna kialakítása is szükségessé vált, melyet az I. zóna magastározójáról látunk el átemelő segítségével. Az öszszetett vízbázisok, a háromzónás rendszer és a gépházak nagy száma mutatják, hogy a Veszprém városi vízellátó rendszer hidraulikai szempontból összetett. o 35000 30000 5000 80 10 0 125 150 20 0 250 NA [mm| 300 35 0 * Q 0 500 Öntöttvas Acél AC KPE 25000 20000 15000 10000 1. ábra. A vezetékhosszak csőátmérő- és anyag szerinti megoszlása
