Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

2. szám - Darabos Péter–Kugler Gyula–Palkó György: A veszprémi vízellátó rerndszer rekonstrukciója

112 lUDROHXíIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVI". 2. SZ. A történelmi mull nemcsak a rendszer-kialakításon, hanem magári a létesítményeken is érzékelhető A múlt század végén épült ú.n. Nagygépház már üzeme kívül van. de a szintén múlt századi I zónai magastározó ma is a város ellátásának egyik kulcseleme A csővezeték hálózatban megtalálható az elmúll száz év minden egyes korszakának jellemző csőanyaga (/. áh/a) Miért merült fel igényként a vízellátó rendszer rekonstrukciója? Az új kor kihívásai a víziközmü üzemeltetöket is új típusú feladatok elé állították. Elég csak példaként megemlíteni a tulajdonviszonyok változásait. Az önkormányzatok, mint tulajdonosok feladatuknak tekintik a biztonságos, gazdaságos és hatékony működtetést, és a vagyonátadást követően érdeklődőbbek lettek a helyi vízmüvek iránt. A fogyasztók, a helyenként európai árszintű szolgáltatásért minőséget is követelnek A hatóságok úgy szintén, ma már a minőségre és nem a mennyiségre helyezik a fő hangsúlyt A körülmények változásai arra kéiivszeritcttck bennünket, hogy a város vízellátó rendszerét rekonstrukció alá vonjuk. Hangsúlyozzuk, hogy az egész rendszer rekonstrukcióról, sőt cselenként annál többről, rendszerfejlesztésről van szó. Ebbe az átfogó projektlx; a következő fö feladatok tartoznak: - a vízbázisaink megvédése, biztonságba helyezése, - a vízellátó rendszer felülvizsgálata, rekonstrukciója, - a folyamatirányító és műszaki információs rendszer korszerűsítése, - a hálózati vízminőség javítása. Jelen tanulmányban elsősorban a vízellátó rendszer rekonstrukciójáról kívánunk beszámolni Az előzőekben említett főbb rekonstrukciós tervezést kiváltó okokon kívül (tulajdonos, fogyasztók) üzemeltetési szempontok is indokolták, hogy a kérdéssel komplex módon foglalkozzunk A veszprémi vízellátó rendszer bonyolultsága (több vízbázis és vízbctáplálási pont, eltérő vízminőségek, több tározó és nyomászóna) meghaladja egy üzemeltetési szempontból könnyen kézben tartható rendszer (törpe vízmű) bonyolullságát. A gyors és egyszerű műszaki számítások, a gyakorlatban szerzett tapasztalatok nem elegendőek ahhoz, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően üzemeltessük. Olyan naprakész ismeretanyagra van szükségünk, amelyből a következő kérdésekre gyors és jó válaszokat adhatunk: - Melyek legyenek az alap vízbázisok, és melyek a csúcs vízbázisok? - Milyen vízminőség alakul ki a hálózatban és a tározókban? (Különböző minőségű vizek keverésének kérdései. A tartózkodási idők - áramlási sebességek - pangó vizű csőszakaszok meghatározása. Folyamatos, szabad aktív klórszint mérés). - A villamos energia költségek optimalizálása érdekében milyen szivattyúkkal és milyen üzemrend szerint kell üzemeltetni, úgy, hogy közben nyomásproblémák ne adódjanak? - Hogyan viselkedik a csővezeték-hálózat a különböző igénybevételekkor? - Vannak-e a rendszerben szélsőséges áramlási sebességgel és nyomásveszteséggel jellemezhető csőszakaszok? - Milyen a tározók kihasználtsága? - A szokásos vízigények biztosításán kívül az új vízigényeket hogyan tudjuk kielégíteni? Hol, mennyit, esetleg milyen bővítések kellenek ahhoz? - Hogyan tudunk hatékony felújítási tervet készíteni? Naprakész és pontos információkkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a csővezeték-cserék időpontjál prognosztizálhassuk Megalapozott érvek szükségesek ahhoz, hogy elképzelésünknek érvényt szerezzünk, mivel a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása elengedhetetlen feltétel. - Mit tegyünk krízis-helyzetekben? Milyen üzemrendet válasszunk akkor, amikor nem az üzemeltetési költség minimumot, hanem a szolgáltatási maximumot (minél több fogyasztó ellátását) akarjuk biztosítani? Mely fogyasztókat kell értesíteni (PR tevékenység - elősegítve pozitív megítélésünket), hogyan kezeljük a válságot? A rekonstrukció előkészítését a koncepció kidolgozásával - azon belül is először magának a fogalomnak a meghatározásával - kezdtük meg. A rekonstrukció fogalma Csak úgy, mint valamennyi közműves szolgáltatás, a vízszolgáltatás is számos műszaki létesítmény, berendezés összehangolt működésének köszönhető. Ezek a létesítmények (pl. vízbázisok, gépházak, tározók, csőhálózat, irányítástechnika stb.) alkotják a vízellátó rendszert, amelynek elemei egymással összefüggésben üzemelnek. Ezek a létesítmények egymástól jellegükben, anyagukban, működésükben alapvetően különböznek, két tekintetben azonban alapvetően azonosak: - bármelyikük meghibásodása, különböző mértékben ugyan, de veszélyezteti az ivóvíz-szolgáltatás működését; - mindegyikük állapota az idővel romlik. Az első problémával, vagyis a meghibásodások elhárításával, javításával a fenntartás foglalkozik, melynek célja a műszaki létesítmények működő képességének megőrzése. A második problémával, az állapotromlással pedig a felújítás foglalkozik, melynek célja az eredeti állapot (helyesebben műszaki színvonal) helyreállítása (hagyományos értelemben vett rekonstrukció) Ezt a folyamatot mutatja az 2. ábra. 7 2.. ábra A rekonstrukció tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy az „eredeti állapot" egy régi, sok esetben elavult állapotot jelent. Az elavulás okát általában az alábbi két területen kell keresnünk: - megváltoztak azok az ismeretek, melyek a létesítés, illetve üzemeltetés alapjául szolgálnak (új üzemeltetési elvek, új anyagok, szerelvények, irányítástechnika, stb.) - megváltoztak azok az igények, melyek kielégítését a rekonstrukció alá vont létesítmény hivatott biztosítani (pl. mennyiségi-minőségi igények). Mivel a rekonstrukció alá vont létesítmények általában régi építésűek, a fenti két megállapítás közül legalább az egyik, de gyakran mindkettő érvényes rájuk. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a rekonstrukció során nem az eredeti állapotot kell helyreállítani,,hanem olyan új állapotot kell létrehozni, mely a megváltozott körülményeknek (ismereteknek és igényeknek) megfelel. Az új állapot a jelenlegi körülmények között az eredetinél magasabb mű-