Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
83 2. táblázat: Az a-klorofill mérési eredmények összehasonlító táblázata. A táblázat a két módszer szerinti a-klorofill meghatározások eredményeit tartalmazza, a használt szűrőbetét típusának figyelembevételével A bal oldalon az adott vízmintából meghatározott átlagos a-klorofill koncentrációk, a jobb oldalon a Felföldy-módszerrel, membránszürővel meghatározott koncentrációhoz viszonyított százalékos eltérések láthatók. Mérési eredmények Csökkenés FelíÖldy MSZ-ISO PelfWdy MSZ-ISO Sz. n Memb n Üveg n Memb. n Üveg n Üveg Mem. Üveg 1 1 7,6 1 6,6 1 4,8 13% 37% 2 1 7,1 1 6,6 1 4,4 7% 37% 3 1 15,7 1 14,5 1 14,2 8% 10% 4 1 7,6 1 6,6 1 4,8 13% 37% 5 1 7,1 1 6,6 1 4,4 7% 37% 6 1 15,4 1 11,8 23% 7 1 7,5 1 5.2 31% 8 1 975,9 1 771,5 21% 9 1 344,0 1 223,6 35% 10 1 13,2 1 6,0 55% 11 1 10,4 1 6,1 41% 12 1 11,8 1 6,8 42% 13 1 43,3 1 29,3 32% 14 1 40,6 1 24,4 40% 15 1 28,3 1 15,7 45% 16 1 27,5 1 22,6 18% 17 1 24,0 1 20,9 13% 18 1 12,5 1 7,8 38% 19 1 6,4 1 5,5 14% 20 1 9,3 1 6,4 31% 21 1 32,1 1 24,3 24% 22 1 30,7 1 22,1 28% 23 2 20,5 1 16,6 1 14,8 2 13,4 19% 28% 35% 24 2 33,1 3 16,0 51% 25 2 504,9 1 427,1 1 431,9 3 331,6 15% 14% 34% 26 2 39,9 1 27,6 31% 27 3 14,8 3 11,3 3 8,4 24% 43% 28 3 12,0 3 10,8 9% 29 3 18,5 3 13,4 27% 30 2 41,0 3 30,6 25% Átlag: 15% 21% 32% Mintaszám: 9 2 29 Minimum: 7% 14% 9% Maximum: 31% 28% 55% Szórás 0,082 0,094 0,115 Mindkét módszer a párhuzamos vizsgálatok alapján jól reprodukálható eredményeket ad (/. táblázat). Mind a Felföldy-féle meghatározás, mind a KISZ szerinti módszer alkalmazásakor a párhuzamosok vizsgálatok eredményei meglehetősen közel voltak egymáshoz. (Ez igaz a későbbiekben szereplő, de a táblázatban nem részletezett eredményekre is.) Ugyanakkor az azonos mintából, de a másik módszerrel kapott eredmények szignifikáns mértékben eltértek Bár igazán reprezentatív, statisztikailag is jól feldolgozható (sok párhuzamossal elvégzett) vizsgálatokra nem volt lehetőségünk, a két módszer közötti különbség fennállása egyértelműnek látszjk Ezek alapján az egyetlen méréssel meghatározott minták eredményei közötti különbségeket is jellemzőnek vehetjük, bár itt a bizonytalanság lényegesen nagyobb. Az összes elvégzett összehasonlító vizsgálat credményeit, illetve a különböző módszerekkel kapott a-klorofill koncentrációk közötti százalékos eltérést a 2. táblázatban foglaltuk össze. Vonatkoztatási alapként a Felföldy-féle módszer eredményeit használtuk. Ebben a táblázatban szerepeltettük azoknak az esetenként elvégzett méréseknek az eredményeit is, amikor a szűrőbetéteket felcseréltük Az a-klorofill koncentrációk százalékos eltéréseinek alapján elmondható, hogy a két módszer között az eltérés szignifikáns. A különbség 9-55 % között változó, átlagosan 32 %. Ebben szerepe van a módszerek különbsége mellett a szűrőbetét minőségének is. A két módszerrel végzett analízisek eredményeit egymással korreláltatva az C Ms z = 0,7516. CFciiaidy egyenletet kaptuk (r = 0,9922), ahol C MS 2 az MSZ-ISO szerint mért a-klorofill koncentráció, C P oi f ói d y a Felföldy-féle módszerrel meghatározott érték. Az összehasonlítások alapján elmondható, hogy a két módszer között, az alkalmazott eszközök és felszerelések alkalmazásával jelentős eltérés figyelhető meg. Ennek cgyik oka a két módszer közötti különbségek létezése, hiszen a Felföldy-módszer az a-klorofill értékeket túlbecsli. E mellett szerepe lehet benne a szűrőbetét (elsősorban az üvegszűrő) minőségének is. Ez utóbbi szerepére az eddigi adatok utalnak, de az elvégzett összehasonlítások alacsony száma miatt következtetéseket levonni még nem lehet. Irodalom: Felföldy L (1987):A biológiai vízminősítés Vízdok, 4. javított és bővített kiadás Szilágyi F. (1982). A klorofill mérés módszereinek összehasonlítása. Vízügyi Közlemények, 1. 85-98 Comparison of two diíTcrcnt methods for chlorophill-j\ determination István Kóbor, Central-Transdanubian District Water Authority, Székesfehérvár A new Hungárián Standard (MSZ-ISO 10260:1993), based on International Standard ISO 10260:1992 came into force at the end of 1994. It replaced the previously used method deseribed by Felföldy in 1974. The new standard method is different from the previously used one It may cause validity problems, especially in case of chlorophill-a concentrations based water quality prediction. We comparcd these two methods, and the result suggest, that the difference is significant between them (in case of the investigated 4 shallow lakes and rcservoirs in Hungary). The concentrations, measured according to the Hungárián Standard were less by 32 percent in average. The diífcrcnccs ranged between 9 and 55%, depending on many different parameters. Possible reasons for this difference arc: the Fclfoldy-method is not corrected for the concentrations of chlorophill degradation products (pheofytins), the composition of phytoplankton, the quality of the filter, ctc.
