Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

78 Az európai elterjedési karakter spektrumok alapján megállapítható, hogy a patakok mohavcgetációjában az európai mérsékelt területek fajainak jut a legnagyobb szerep (61-96 %). Érdekes viszont, hogy a növényzetében oly sok szubmediterrán jelleget mutató Balaton-felvidék patakjain a szubmediterrán, szubatlantikus mohafajok aránya alacsonyabb (0-15 %), mint egyes aggteleki patakok esetében (Telekes-völgy (20-28 %, Kccső-patak (22 %)). Helyenként a szubboreális elemek aránya is számottevő (pl. Al szakasz (22 %)). Az egyes patakszakaszok mohavegetációja alapján végzett clusler analízis szerint a balatonfelvidéki patakok nem különülnek el az aggteleki patakoktól. Szinte mindenütt fő alkotó a Cratoneuron filicinum (Hedw.) Sprucc, gyakori, abundáns faj a Pellia endiviifolia (Dicks.) Dum. és a Brachythecium rutabulum (Hedw.) B., S. & G., helyenként nagy mennyiségben fordul elő a Hygroamblystegium tenax (Hedw.) Jcnn., a Rhynchostegium riaprioides (Hedw.) C. Jcns., Eurhynchium hians (Hedw.) Sande Lac. A kissé szennyezettebb, zavartabb helyeken nő az Amblysíegium fajok (főleg A. riparium (Hedw.) B., S. & G., A. varium (Hedw.) Lindb.) részesedése a fajösszetételből (P2, A2 szakasz). A balatonfelvidéki patakok számos Magyarországon ritka fajnak is otthont adnak (Pl. Koloska-patak: Mnium ambiguum H. Müll., Aszófői-Séd: Isothecium myosuroides Brid., Didymodon sinuosus (Mitt.) Delong., Eurhynchium speciosum (Brid.) Jur., Rhynchostegium muraié (Hedw.) B., S. & G., Pécsely-patak: Fissidens exiguus Suli., Eurhynchium speciosum (Brid.) Jur.). A vízminőség mérések alapján egyes paraméterekben nagy különbségek mutatkoznak a balatonfelvidéki és aggteleki patakok között. A nitrát tartalom a P2 és P3 szakaszon például két-, háromszor nagyobb (12,5-15,5 mg/l), mint az aggteleki patakokon (0,25-5 mg/l). A többi balatonfelvidéki patakszakaszon a nitrát koncentráció hasonló az aggtelekiekéhez (2,7-3,5 mg/l). A vfzkeménység nagyobb (19-24 nko), mint az aggteleki patakok többségén (13-17 nko, kivétel Telekes völgy; 21-23 nko). Ez arra enged következtetni, hogy ezeknek a paramétereknek az adott koncentráció tartományban nincs hatása a mohavegetáció összetételére. A 15-25 nko keménységű vizet hasonló mohák népesítik be. A 10-15 mg/l-es nitrát koncentrációt pedig képesek a mohok tolerálni. A nitrit tartalom átlagértékei néhány balatonfelvidéki patak szakaszon (pl. P2, P3, A2) , valamint az átlagos ammónium koncentráció az A2 szakaszon ugyan kicsit magasabb (N0

2: 0,02-0,027 mg/l, Nü,: 0,015 mg/l), mint az aggteleki patakok többségén (N0

2; 0,002-0,017 mg/l, NPLf; 0,005-0,013 mg/l), de ez az emelkedés még nem olyan mértékű, hogy a mohavegctáció átalakulását okozná. A balatonfelvidéki patakszakaszok mohavegetációja mind a jó, természetes állapotú aggteleki patakokéval mutatnak hasonlóságot és velük együtt alkotják a középső nagy cluster csoportot. Mindezek alapján elmondható, hogy ugyan a balatonfclvidéki patakokon a mohák szerepe a vegetációban csökkent, néhány ritkább, szempontból értékes faj eltűnt, de még a patakok többsége jó, természetes állapotú. Köszönetnyilvánítás A Szerző köszöni az OTKA F 5093 anyagi támogatásai. Irodalom Boros, A. (1963): Floriszlikai jegyzetek, 1963. - MTM Növénytár, Budapest (kézirat) During, H. (1979): Life stratcgics of Bryophytes: a preliminary rewiew Lindbergia 5: 2-18. Düll, R. (1983): Distribution of the Europcan and Macaronesian livcrworts (llepaticophytina). - Bryologischc Beitracge 2: 1-115. Düll, R. (1984): Distribution ofthe Europcan and Macaronesian mosses (Bryophytina) I. - Bryologischc Bcitraege 4: 1-109 Düll, R. (1985): Distribution ofthe Europcan and Macaronesian mosses (Bryophytina) 11. - Bryologischc Beitraege 5: 110-232. Kovács, M. - Fel/Sldy, L. (1958): Vegetáció tanulmányok az. Aszóföi-Séd mentén. - Annls. Inst. biol. Tihany 25: 137-163. Orbán, S. (1984): A magyarországi mohák stratégiái és T, W, R értékei. [Life strategy and T, W, R values of Hungárián mosses| - Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei, Eger 17: 755-765. Orbán, S. -Vajda, L. (1983): Magyarország mohaílórájának kézikönyve. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 pp. Papp, B. - Rajczy, M. (1996): Bioindication of habitat conditions with Bryophytes at somé streams in Aggtelek National Park and Balatonfelvidék region, Hungary. - Referates of the Symposium on Research, Conservalion, Management, Aggtclek-Jósvafő, Hungary (in press) Investigations on the bryophytc vegetation of the Aszófői-Séd, Koloska-, and Pécscly-strcam (Balaton-Felvidék Region, Hungary) Papp Beáta, MTM Növénytár, Budapest, Pf. 222., H-W6. The mvestigations on the bryophyte flóra of the above mentioned streams of Dalaton-fclvidck region were camed out by two methods. In one rcspcct the bryophytc flóra ofthe riparian higher plánt communitics along the streams were studied in 1990-91 and compared with the data of earlier literature. On the other hand the saxicoleous bryophyte vegetation was investigated estimating the frequency of each species (1-4 values) on about 100 m sections of streams and somé chemical, physical parameters were measured 3 times in a year in 1993-94 to characterizc the habitat conditions. Then a comparison was inadé with the results of similar investigations on somé streams in Aggteleki karst. Along the Aszóföi-Séd stream Üie role of bryophytes have been decreased in the last 30 ycars. Stands dominatcd by bryophytes as Cariceto-Cratoneuretum filicini desappeared. Somé rare species alsó desappearcd and the cover and frequency of several bryophytes decreased along the stream. The bryophyte vegetation of the streams of Balaton-felvidék region and the Aggtelekikarst are similar. In spite of that the average nitráté concentration is usually higher in Balaton-felvidék region. It is noteworthy that in the life strategy of bryophyte vegetation of the streams of Balaton-felvidék region, where the higher plánt communities has considerable submediterran character, the proportion of submedi-terranean, suboceanean species are lower than on somé streams of Aggteleki-karst. The bryophyte vegetation ofthe streams of Balaton-felvidék region is still in good, natural condition, several rare species for Hungary occur on the stream sections investigated.