Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

77 A balatonfelvidéki Aszófői-Séd, Koloska- és Pécsely-patak mohavegetációjának vizsgálata l'app Beáta 11-1476. MTM Növénytár, Budapest, Pf. 222. A balatonfclvidéki Aszófői-Séd, Koloska- és Pécselypatak mohavcgctációjára vonatkozó vizsgálatok két irányúak voltak. Egyrészt a palakmenti vegetáció - bokorfiizesek, láprétek, magassásosok, nádasok - jelenlegi mohaflórájának a vizsgálata és összevetése az irodalmi adatokkal, más-részt a patakok kövön élő mohavcgctációjának a felmérése és összehasonlítása más meszes patakokéval, valamint az élőhely jellemzése vízminőségi paraméterekkel is. A vizsgált terület, módszerek A vi/sgált területek a következők: a BalalonfÜred-Balatonarácsnál folyó Koloska-palak, a Tihanyi félszigetnél a Balatonba ömlő Aszóíöi-Séd és Pécsely-patak A patakmenti vegetáció mohaflórájának vizsgálata a Koloska-palak és Aszófői-Séd mentén történt. A patakok kövein élő moha-vegetáció felvételezése az Aszófői-Séd két szakaszán; a Bozóti-kút alatt (Al) és Aszófő község határában a Campingnél (A2) és a Pécsely-patak három szakaszán; a Zádor-kútnál (Pl), a Szakadék-völgyben (P2), Örvényes községben a vízimalomnál (Pl) folyt A patakmenti vegetáció mohaflórájának vizsgálata az Aszófői-Séden és a Kolos ka-patakon 1990-91-ben történt, míg az Aszófői-Séd és Pécsely-patak egyes szakaszain a kövön élő moha-vegetáció felvételezése 1993-94-ben. liz utóbbi során kb 100 m-es szakaszokon becsültem az cgyes mohafajok előfordulási gyakoriságát (I -4 értékek), valamint néhány vízminőségi paraméter (pH, vizkeménység, NOj, NOi, NH,. PO<) mérésérc is sor került évente 3 alkalommal. Összehasonlításra az Aggtelekikarszt patakjain végzett hasonló felmérésem eredményeit használtam fel (Papp - Rajczy 1996). A fajlistákat és frekvencia értékeket szintén e cikk tartalmazza. A vizsgált aggteleki patakok a következük: Jósva-, Kecsőpatak, Kopolya-, Bolyamér-, Telekcs-, Henc-völgy). A mohák magyarországi előfordulási gyakoriságát Orbán - Vajda (1983) alapján állapítottam meg. A patak szakaszok mohavegetációjának összehasonlítására a SYN-TAX program csomag cluster analízisét (Czeluinowsla, UPGMA) használtam fel az egyes mohafajok gyakorisági értékeivel súlyozott adatok alapján. Az élőhelyek jellemzésére az egyes szakaszok mohavegetációjának fajgyakoriságokkal súlyozott életstratégia (Orbán 1984, During 1979) és európai elterjedési karakter (Dűli 1983, 1984, 1985) spektrumát, valamint a vízminőségi paraméterek állagát használtam fel. Eredmények Az 1. táblázatban látható, hogy az Aszófői-Séd és a Koloska-patak palakmenti vegetációjának mohaflórájában nagy szerep jut a gyakori fajoknak, de egy ritka, hegyvidéki karakterű faj is található, a Mnium ambiguum, amely a Koloska-patak egy bokorfüzesében viszonylag nagy mennyiségben fordul elő. Az Aszófői-Sédről származó 1956-57-es felvételekben (Kovács - Felföldy 1958) szereplő mohafajok közül 2-t, a Cratoneuron commutatum-ot és a Bryum pseudotriquetrum-oi nem találtam meg a területen. Az utóbbi faj előfordul azonban a Koloska-patak egy bokorfuzesében. A Boros által 1963-ban az Aszóföi-Séd mentén gyűjtött mohafajok fele ma is él a területen. Azonban éppen a nem gyakori,'' ritkább fajok tűntek el, így a Cratoneuron commutatum, a Campylium polygamum, Fissidcns adianthoidcs. I. táblázat Az Aszóföi-Séd mohaflórájára vonatkozó irodalmi adatok és a Koloska-patak, valamint az AszófSi-Sédpatakmenti vegetációjában végzett 1990-91-es felmérés eredményeinek összehasonlító táblázata a Fajok 12 |3 (4 Mo-I gyak. Amblystegium humile (P. Beauv.) Crundwell + + nem ritka Amblystegium riparium (Hedw.) B., S. & G. + + gyakori Amblystegium serpens (Hedw.) B , S & G. + + gyakori Brachythecium rutabulum (Hedw.) B., S & G. + + + közönséges Brachythecium salcbrosum (Web. & Mohr) B. S. & G. + + + közönséges Bryum pseudotriquetrum (Hedw.) Gaertn. Meyer & Scherb. + + + gyakori Callicrgonella cuspidala (Hedw.) 1 xieske + + + + gyakori Campylium polygamum (B., S. & G.) J. Lang Hí C. Jens. + nem gyakor Campylium stellatum (Hedw.) C. Jens. + + + gyakori Cratoneuron filicinum (Hedw.) Spruce + + + + gyakori Cratoneuron commutatum (Hedw ) Roth. -t+ nem gyakor Drepanocladus aduncus (lledw.) Wamst. + közönséges liurhynchium hians (Hedw.) Sandc Lac + + + + gyakori Fissidens adianthoides Hedw. + gyakori Mnium ambiguum 11. Muell. + ritka Pellia endiviifolia (Dicks.) Dum. + + + + gyakori Plagiomnium cuspidatum (Hedw ) T. Kop. + + nem rí lka Plagiomnium elatum (B. & S.) T. Kop. + nem ritka Plagiomnium rostratum (Schrad.) T. Kop. + gyakori Plagiomnium undulatum (Hedw.) T Kop. + + nem ritka Riccia cavernosa Hoflm. emend. Raddi + gyakori (t) Aszóról Séd - Kovács Felföldy, 1956 57 |2j Aszóról Séd - Boros, 1963 [3]Aszófól-Séd - l'app, 1990-91 [4] Koloska patak - Papp, 1990 91 A mohák szerepe az Aszófői-Séd menti vegetációban az elmúlt 30 évben csökkent, hiszen például a Sötét-rétről leirt kiteijedt Cariceto-Cratoncuretum filicini állománynak nyoma sem maradt, a Lázár-források környéki Caricetum Eurhynchium hians-ból álló dús mohaszintje is már a múlté. Itt jegyzem meg, hogy az irodalmi adatok szerint a Pellia endiviifolia egykor igen gyakori volt a Sötét-rét forrásfcltöréscs, nyílt részein, ma többnyire csak a bokoríuzesckben található. Mindezen változások a lápréti, mocsaras élőhelyek szárazabbá válásával hozhatók kapcsolatba. Az Aszóföi-Séd és Pécsely-patak egyes szakaszain a moha életstratégia spektrumok szerint, általában magas az évelő, azaz a hosszabb ideig állandó körülményeket kedvelő fajok aránya (54-83 %). A P3 és az A2 szakaszon azonban detektálható a kolonista (C) illetve rövid életű vándorló (SL) fajok arányának növekedése a fajöszszetételben (C: 22; 23 %, SL: 13; 23 %). Ez az életsratégia spektrum, a kolonista fajok előretörése, amelyek képesek gyorsan elfoglalni újonnan felszabadult élőhelyeket, a zavaró hatások erősödését jelzi.