Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

76 gén és foszfor) mennyisége természetesen a biomassza értékeknek megfelelő képet mulat. Az einerz, úszóievclü és szubmerz növények vas tartalma alapján egyértelműen a szubmerzek akkumulálják legjobban a vasat, az úszólevelűek kevésbé és az emerzek a legkisebb mértékben (Kárpáti et al., 1980; Ozimek & Reumán, 1996). A mangánra ugyanez a tendencia érvényes, a cink is - ugyan csak kissé - mutatja ezt a különbséget. A réz cselében csak nagyon kis mérvű akkumulációt tapasztaltunk (2. ábra). 3000 2500 2000 ppm 1500 1000 500 ui ÍL> 9 i b> i ai l • Mii • Cu OZn 2. ábra. A növények nehézfém tartalma Dnrvos NyifbogrJAny Nagymorotvo 3. ábra. A nádszár nchézjém tartalma Konklúzió Összehasonlítottuk a különböző helyekről gyűjtött víz alatti nádszár minták nehézfém tartalmát. A Darvas-fenékről származó adatokat, mint természetvédelmi területről származókat referenciaként kezelve összevetettük egy kőolajipari szennyvíz utótisztító lóból (NYKV) és egy diffúz kommunális szennyezésnek kileli morolvából (Nagymorolva, Rakamaz) származó eredményeinkkel. Az utótisztító tóból származó minták a vas és a mangán tekintetében kiugróak, míg a Darvason meglepően a cink és ólom mennyisége relatíve magas. Az üledékkémiai vizsgálatok ezekre az értékekre csak részben adnak választ, hiszen az üledékben a vas ugyanolyan mennyiségben van jelen a Darvason és az utótisztító tóban, mégis az utóbbiban nagyságrenddel jobban akkumulálódik. Ugyanakkor a cink és ólom az ulótiszlíló tó üledékében nagyságrendileg magasabb, mégis olt kevésbé halmozódik fel a nádszálban, mint a Darvason. A szukcesszió gyorsan haladt előre a vizsgálati időszak (1975 és 1996 közöli) alalt. Az emerz növényállományok kiterjedése kb. a háromszorosára nőtt. A nagymérvű nádasodás a természetvédelmi érték csökkenéséhez vezethet, hiszen a változatos, sokszínű növényzet visszaszorítását eredményezi. A korábban jellemzően szubmerz növények és kolokán (Stratiotes aloidcs) alkotta növényzet helyeit a transzszekt mentén az emerz és úszólevelű növényzet leli az uralkodó. A Myriopliyllum spicatum és a Potamogeton lucens állománya drasztikusan lecsökkent, a Vaucheria dicholoma teljesen eltűnt. Ujabb fajok is megjelentek a vizsgálati időszak kezdetéhez viszonyítva: a nagy tüskéshínár (Najas marina), a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus), a lófonal (Zanicliellia palustris), a súlyom (Trapa natans). A nehézfémek közül a mocsári- és vizinövényzcl legjobban a vasal, a mangánt és a cinkel akkumulálja. Az egyes életforma típusok közölt jellemző különbség van az akkumuláció mértékében. A különböző típusú és terhelésű vízlerckből származó adatok összehasonlítása során nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarázathoz a háttér információk lovábbi, kiterjedtebb vizsgálata szükséges. * A kulalásl az OTKA (léina: T 5061) anyagi támogatásával végezzük, amiért köszönetei mondunk. Irodalom Kárpáli V„ Dinka A/., Pomogyi P. (1980): Ökológiai vizsgálatok a Balaton délnyugati öblözele vízi cs mocsári bioegységeiben. MTA VEAI3 Monográfia, A Balaton kutatás újabb eredményei I., VI: 18-38. Lakatos Gy. (1978): Tbc pbenomenon and signlficance of benüionio eutropbicalion in Laké Velencei, Hungary. Acta Biologica Dcbrecinn, 15: 147-168. Ozimek. T., Renman. G. (1996): Can sulmierged macrophytes be useful in wastewatcr trcaüncnt? 5tli International Confcrcnce on Wetland Systems for Wntcr Follul. Control, Vicnna, l'rc prints: Postcr 24,1-3. Abstract: Darvas-fenék is member of Kunkápolnás Marsh in the arca of Hortobágy Nalional Park. The iropluc condition of Darvas-fenék can be cliaraclcrizcd by benthoiűc culrophication. The largc and diverse communitics of aquatic plants förmed ricli habilats and food sources which arc very advantageous in llic the point of vievv of nalurc prolection. Wc have been carrying oul hydrobiological investigations sincc 1975 in lliís arca. The main problcm is Ihe inlensivc grovvth of inacrovcgelalion. The zone of conunon reed {Phragmites australis) and caltail (Typha angustifolia) has incrcased in high ratc and llic species of aquatic wccds - which were characteristic and crcaled largc slands carlier - arc repressed. It endangers llic nalurc preservation valuc of tliis arca. Bioniass and clicmical clcincnl content of different macrophytes arc nicasurcd. The submerged aquatic wccds arc accumulalcd heavy inclals in lúghcr degree Ihan the floaling or cmcrgenl plants. The elemcnt conccntrations of reed stenis originalcd from differcnl sitcs (from Darvas-fenék, oily wastewatcr post-treatment pond and backvvalcr loadcd with domcslic wastewater) arc coinpared although il is nccd further information aboul the background load for cxplanalion of the results.