Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

58 tán. Nem kétséges, hogy a fagypont körüli és csak áprilisra emelkedő vízhőmérséklet lassította az algák szaporodását, de a vízvirágzás kialakulását nem akadályozta meg. E két utóbbi tényező hatása elsősorban fajszelekcióban nyilvánult meg, aminek eredményeképp a S. minutulus vált egyeduralkodóvá. Közismert, hogy az 1 m s"', vagy annál kisebb sebességű eutrofikus folyók fitoplanktonjára leggyakrabban egész évben a Centrales (elsősorban Cyclostephanos. Cyclolella, Skeletonema, Stephanodiscus, Thalassiosirá) fajok dominanciája jellemző. Ezek azok a fajok, melyek leginkább tolerálják az áramlás, a turbulencia, a kis átlátszóság kedvezőtlen hatásait. Közöttük találunk olyan fajokat, melyek a fényt nagyon jól hasznosítják és alacsony hőmérsékleten is intenzív a fotoszintézisük. A Duna főágában, a gödi mellékágban és a Soroksári-Dunán végzett vizsgálataink során ugyancsak a S. minutulus-i találtuk meg télvégi-koratavaszi időszakban a leggyakrabban és a legnagyobb egyedszámban (Kiss és Genkal 1993). A vízvirágzás ilyen korai és ilyen mértékű kialakulását több tekintetben a Duna német, osztrák és szlovák szakaszán épített erőművek tározóinak hatásaként kell értékeljük. A tározók vizének kisebb sebessége, ülepítő hatásuk, valamint nagyobb felületük következtében kedvezőbb fényklímájuk még fagyponthoz közeli hőmérsékleten is lehetővé teszi, hogy az ilyen körülményekhez jól alkalmazkodó fajok jelentős tömegben szaporodjanak el A vízvirágzás már a Bécs fölötti szakaszon létrejött, erre utal a márc. 9-én talált nagy algaszám, melyet a folyó ausztriai szakaszán sosem észleltek (Dokulil 1991). Joggal tételezzük föl, hogy az 1996 február-április között megfigyelt Centrales vízvirágzás kialakulásához utolsó láncszemként a dunacsúni tározó is hozzájárult Köszönetnyilvánítás A fenti kutatásokat az OTKA T016835 sz. pályázat támogatásával hajtottuk végre. Irodalom Bothár, A & Kiss, K.T. 1995. Ánderungen des Phyto-, und Zooplanktons in der Donau bei Göd/Ungam (1669 Strom Km) zwischen 19911994. Opusc. Zool. Budapest, 27-28: 137-146. Déri, A 1991. The role of nitrification in the oxygen depletion of the River Danube. - Verh. Int. Ver. Limnol. 24: 1965-1968. Dokulil. M. 1991. Review on recent activities, measurements and techniques eonceming phytoplankton algae of large rivers in Austria. In. B B Whitton, E. Rott, & G. Friedrich, (eds ): Use of algae for monitoring rivers. Proccedings International Symposium. Düsseldorf/Germany, 53-58. Felfoldy, L. 1987. A biológia vízminősítés, 4. javított es bővíteti kiadás (Biological water qualifiquation) 1-258. - In. L. Felfoldy (ed ). Vízügyi Hidrobiológia 16. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest. Kiss, K. T 1986. Species of the I"halassiosiraceae in the Budapest section of the Danubc. Comparison of samplcs collected in 1956-63 and 1979-83 - In: Ricard. M. (ed.): Proccedings of the 8th Intemional Diatom Symposium, O. Koeltz, Koenigstein: 23-31 Kiss, K. T. 1994. Trophic level and eutrophication ofthe River Danube in Hungary. Verh.Intemat. Verein.Limnol 25: 1688-1691. Kiss, K.T. & S. I. Genkal, 1993. Winter blooms of centric diatoms in the River Danube and in its side arms near Budapest. In. H. van Dam, (ed) Twelfth International Diatom Symposium. Kluwer Academic publishers. Hydrobiologia 269/270:317-326. OECD. 1982 Eutrophication of Waters Monitoring. Assessment and Control Final Report. OECD Cooperalive Programme on Monitoring of Inland Waters (Eutrophication Control), Knvironment Directoratc, OECD. Paris. 154 p. Schmidt, A 1984. LJber die Trophitátverháltnisse der Donau in den Jahren 1975-1983. - 24 Arbeitstagung der IAD. Szentendre/Ungam 1984. p. 129-132. Szemes, G. 1969 a: The phytoplankton ofthe Hungárián reach of the Danube dunng the winter months (Danubialia Hungarica 46) - Annál. Univ. Sci. Budapest Sect. Biol. 11: 75-117 Szemes. G. - Bozzay, E. 1964 The chemical and microbiological quality of the Danube water under ice cover in the extremely cold winter of 1962/1963 as related to the water supply of Budapest (Danubialia Hungarica 26) - Annál. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 7: 201-212. Szemes, G.. Bozzay, E. & Bánáti, M. 1963. A Duna-víz vizsgálata a budapesti felszíni nagy Vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira |]nvestigations into the quality of Danube water at the surface intake of the municipal waterworks, with special regard to the quantity of floral micro-organisms] - Hidrológiai Közlöny, 43: 165-176 Tevanné Bartalis, E. 1987. A fitoplankton mennyiségi változásai a Duna rajkai (1848,4 fkm) szelvényében az 1983-1986. években |Variations in the quantity of phytoplankton in Rajka cross section (R St. 1848 4 km) on the Danube in the years 1983-86). - Hidrológiai Közlöny, 67: 205-213. Varga, P., Ábrahám, M. & Simor, J 1989. A magyar Duna-szakasz vízminősége (Water quality on the Hungárián strech ofthe Danube River]. -Vízügyi Közlemények 71: 582-598. Late winter - early spring bloom of centric diatoms in the River Danubc at (íöd (1996) Kiss, K. T., Hungárián Danube Research Station of the Hungárián Academy of Sciences, Göd, S. L Genkal, Institute of Biology of Inland Waters, Russian Academy of Sciences, Borok During the last decades only a few paper were published regarding the phytoplankton composition of large rivers in late winter and early spring Usually, in large rivers, phytoplankton biomass and numbers are low in winter and become high and species nch only in the growing scason Our studies on the River Danubc confirmed that the phytoplankton of a large eutrophic nver can alsó be dense in winter. During our regular phytoplankton investigations on the River Danube at Göd (1669 riv. km), a relatively high number of centric diatoms was detected during Fehruary to April 1996 period. The number of individuals was low in January but started to increase at the beginning of February, when the water temperaturc was about 1 C°, and reached a maxima on 18"

1 March (Fig. 1). The centrics were charactensed by small cells during the first half of the sampling period while the proportion of larger cells started to increase during the second half. The bloom was interrupted by a relatively large flood, commencing on 23

r

d March. Comparing these results with those of our earlier studies, such an early bloom in the main arm ofthe River Danube was newer expenenced until now. The phenomenon ofthe late winter - early spring bloom of phytoplankton was first documented in the small side arm ofthe Danube al Göd and in the large Soroksári-Duna side arm.Among the ecological factors controlling the phytoplankton density ofthe River Danube the high nutrient supply is worth noting (yearly average of the lotal íruneral N 2.85 mg 1"', average PO,-P 0.185 mg I'

1). Therefore neither these nutnents nor the Si are limiting factors influencing the increasing phytoplankton population. The current was relatively slow (0.7-0.8 m s"'), the suspended matter content low (5-15 mg 1"') and the light penetration high. Under these conditions the phytoplankton can practically photosynthesise in the whole water column. The only limiting factors were low water temperaturc and short daylength in February and the beginning of March. Recent literature shows that phytoplankton, especially several species of centric diatom, can tolerate the current, turbulence and the relatively low light penetration experienced in many large rivers. We assume that Stephanodiscus minutulus is well adapted to these conditions; at low temperature it utilises the for photosynthesis more efliciently than several other species. S. mmutulus was alsó the most frequent and abundant species in winter during our earlier studies.The above mentioned phenomenon of late winter - early spring bloom of centrics has to be regarded as a result of power station reservoirs built on the Germán, Austnan and Slovakian strelch ofthe River Danube In these reservoirs the current and the suspended matter content decreased, and the light penetration increased. Therefore the light climate was favourable for rapid development of centric diatoms adapted to photosynthesis at low temperature.