Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
59 Különböző növényállományok közötti vízterek vizsgálata a Kiskörei-tározóban Zsuga Katalin Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Regionális Laboratórium és Koordinációs Iroda Szolnok Bevezetés A Kiskörei-tározót a sekély vízmélység jellemzi, a meder legnagyobb része a litorális zónához tartozik. Teljes felülete 127 km 2, amelyből 48,6 % nyíltvizes terület, 33,1 %-át borítják különböző mocsári- és hínártársulások, 18.3 %-a pedig szárazföldi magaslat (kisebb szigetek és félszigetek). Az utóbbi években a vízi makrovegetáció teijedése gyorsult, a bentonikus eutrofizáció fokozódása figyelhető meg. A nagy medencéken belül kisebb, vízmélységükben változatos, hínár- és mocsári növényzettel eltérő arányban benőtt területek alakultak ki. A domináns mocsári fajok a gyékény és a nád, a hínár-társulások közül a sulymos és a tündérfátylas állományok találhatók a legnagyobb területeken. A tározó nyíltvizes térségeinek zooplanktonjáról sok adat ismert, de a növényzet közötti vízterek faunájának kutatása csak 1994-ben kezdődött el. Eredmények 1994 augusztusában, a makrovegetáció teljes kifejlődésének időszakában végeztünk felméréseket a tározó jellemző, lehetőleg tiszta állományú növénytársulásaiban. A következő növényfajok közötti vízterek Cladocera faunáját vizsgáltuk: nád (Phragmites australis), keskeny levelű gyékény (Typha angustifolia), súlyom (Trapa natans), tündérfátyol (Nymphoides peltata), tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök Nuphar lutea), rence (Utricularia negleeta), érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum). A különböző növényállományokban eltérés mutatkozott a fajszám, valamint a domináns és szubdomináns fajok %-os összetételében. Az azonos társulások közötti különbségek megfigyeléséhez a nádasok esetében a tározó más-más helyein (Sarudi-medence, Poroszlóimedence, V. öblítő csatorna) található állományok öszszehasonlító elemzésére is sor került. A nádasokban jelenlévő 20 faj közül 5 volt közös mindhárom térségben, 5 faj fordult elő 2-2- mintában 10 faj pedig csak egy-egy víztérből került elő a vizsgálati időszakban Az eredmények szerint a növényállományok víztereinek faunája függ attól, hogy az adott víztérben milyenek a trofítási viszonyok, milyen a vízmélység, mennyire van hatása a területre az élő Tiszának. A diverzitás vizsgálat alapján 1994 augusztusában a legváltozatosabb Cladocera fauna a tündérrózsa és a vízitök vízterében voltjellemző. 1995-ben áprilistól októberig a teljes vegetáció periódus időszakában havi gyakorisággal végeztünk felméréseket az uralkodó növénytársulásokban (gyékényes, nádas, sulymos, tündérfátylas), összehasonlítva a nyílt vízben jellemző állapottal A tározó Sarudi- és Poroszlói-medencéjében vizsgáltuk a Rotatoria és Cladocera fauna alakulását. A tavaszi időszakban az egész tározóban a planktonikus fajok az uralkodók (Synchaeta oblonga, Keratella cochlearis tecta, Polyarthra dolichoptera, Daphnia cucullata, Diaphanosoma sp.), majd a makrovegetáció kifejlődésével a növényzet közötti vízterekben nő a fajszám, s elsősorban a metafítikus, ill. tektonikus szervezetek (Euchlanis dilatata, Lecane spp., Alona spp., Ceriodaphnia spp., Pleuroxus aduncus, Sida crystallina, stb ) lesznek a domináns elemek. A diverzitás tavasszal a gyékényes területen volt a legnagyobb, míg nyáron a súlyom és a tündérfátyol vízterében mutatja a nagyobb változatosságot. Az eddigi vizsgálatok során 111 Rotatoria és 45 Cladocera taxon került elő a növényzetek közötti vízterekből A fajok között megtalálhatók a víztérben, illetve a növények között szabadon mozgó szervezetek, a növényzet levélfelületére tapadva rögzültén élő fajok, valamint a bevonaton mászkáló, a biotekton algáit fogyasztó, legelésző szervezetek. Az itt élő fajoknak, mint a makrofita-biotekton komplexum tagjainak fontos szerepük van a tápanyag ciklusban, egyrészt mint elsődleges fogyasztók, másrészt pedig mint haltáplálék szervezetek jelentősek. Az eredmények azt mutatják, hogy a Rotatoria és Cladocera fauna összetételére a fajok fenológiai ritmus mellett a makrovegetáció szezonális változása is hatással van. A különböző növényállományok közötti vízterekben sajátos mikrokörnyezet alakul ki sajátos élővilággal. Az eltérő növényfajokból álló asszociációknak és szubasszociációknak fontos szerepük van a tározón belüli mozaikosság kialakulásában és fenntartásában, s ezzel a biodiverzitás biztosításában. Irodalom: 10. Lakatos. Gy. 1995: Biotekton vizsgálatok a Kiskörei-tározó vízinövény állományaiban. In: Zárójelentés a Komplex műszaki és biológiai eszközrendszer fejlesztése a Kiskörei tározó (Tisza tó) környezeti állapotának védelme és javítása érdekében a társadalmi prioritások kielégítésére c. OMFB mecenatúra pályázati munkáról. Szolnok. II.3.2. pp. 35. 14. Pomogyi, P. - Szalma, E. 1995: A Kiskörei tározó hínár-és mocsári vegetációja 1993- 1994-ben. In: Zárójelentés a Komplex műszaki és biológiai eszközrendszer fejlesztése a Kiskörei tározó (Tisza tó) környezeti állapotának védelme és javítása érdekében a társadalmi prioritások kielégítésére c. OMFB mecenatúra pályázati munkáról. Szolnok 11.3.1. pp. 64 . 18. Zsuga, K .1995 a: Kapcsolat a vízinövényzet és a Cladocera állomány között. Phd-vizsgadolgozat. Debrecen, pp. 16. 19. Zsuga, K. 1995 b: A Kiskörei-tározó Rotatoria és Crustacea faunája. In: Zárójelentés a Komplex műszaki és biológiai eszközrendszer fejlesztése a Kiskörei tározó (Tisza tó) környezeti állapotának védelme és javítása érdekében a prioritások kielégítésére c. OMFB mecenatúra pályázati munkáról. II. 1.5. Szolnok, pp. 15. 21. Zsuga, K. - Bancsi, I. 1995: Biodiverzitás alakulása a Kiskörei-tározóban. In: Bíró, P. (edit): Biomonitorozás és biodiverzitás. XXXVII. Hidrobiológus Napok. Tihany, p. 71-74. Examination of aquatic sitcs of various macrophyta-stands in the Kisköre Reservoir Katalin Zsuga, Middle Tisza Water Authority, 5002 Szolnok, P.O.Box: 63. The Kisköre reservoir can be characterized shallow water, the largest part of the bed belongs to litoral zone. From the 127 km 2 totál surface, an area of 42,09 km 2 is covered with marsh and reed-grass vegetation. From this, the helophyton association lies in 24,35 km 2, while the hydatophyton association covers 17,74 km 2. In the reservoir, four large basins can be distinquished on the basis of the proportion of vegetation-eovered paris The macrophyta density shows relatively quickly increase, the annual speed of growth is approximately 1,2-1,3 %..
