Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

47 kísérletesen mért és a modell alapján számitolt értékeit, igen jó egyezést kaptunk (J. ábra). 2. ábra 3. ábra :—r

7

0 baktérium f h 60 12 3 4 Mintavételi helyek 2 3 4 5 6 7 Mintavételi helyek 2. ábra: A bakterioplankton abunilanciájának és timidin -felvételének területi változásai a Kis-Balatonban 3. ábra: A bakterioplankton mért és modellezett timidinfelvétele a Kis-Balatonban és a Balatonban o 40 4. ábra: A bakterioplankton szénforrásainak megoszlása a Kis-Balatonban és a Balatonban A modell lehetőséget nyújt megválaszolni azt a kérdést is, hogy a kiválasztott mintavételi helyeken a baktejrioplankton szaporodásához szénforrásként milyen mértékben járul hozzá a fitoplankton és az oldott humin anyagok (4. ábra). Eredményeink jól demonstrálják, hogy a Kis-Balaton felső tározón és az alsó tározó felső nyíltvizcs területén a bakterioplankton számára a döntő szénforrást az algák jelentik, majd az alsó tározó kifolyásánál szinte kizárólagossá válnak a humin anyagok. A Balatonban, ahol a Kis-Balaton humin terhelése érvényesül, a bakterioplankton szintén hasznosítja a humin anyagokat, mig a Siófoki-medencében a szinte kizárólagos forrást az algák jelentik. Az egyébként igen stabilnak tartóit humin anyagok bakteriális hozzáférhetőségének magyarázatához a Balatonban - pl. a nap UV-B sugárzásának fotolitikus hatásával összefüggésben - további vizsgálatok szükségesek. Köszönetnyilvánítás E kutatások részben az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező KJ-T, részben az OTKA (T 016304) anyagi támogatásával valósulhattak meg. Irodalom Cuthberl, I. D. & P. del Giorgio (1992): Toward a standard methot of mcasuring color in freshwater. Limnol. Oceanogr. 37: 1319-1326. Felföldy L. (1980): A biológiai vízminösítés. VHB 9. V12DOK, Budapest 1-263. Fuhnnan, J. A. & F. Azam (1982): Thymidine incorporalion as a measure of heterotrophic bacterioplankton production in maríné surfacc waters: evaluation and field rcsults. Mar. Biol. 66: 109-120. Gjessing, E.T. (1976): Physical and chemical charactcristics of aquatic humus. Ann. Arbor Science Publ., Ann Arbor Michigan, 120 pp. Hessen, D. O. (1985): The relation between bacterial carbon and dissolved humic compounds in oligolrophic lakes. l

7EMS Microb. Ecol. 31: 215-223. Hobbié, J. E.. R. J. Daley & S. Jasper (1977): Use of nuclepore filters for counting bacteria by fluorescencc microscopy. - Appl. envir.. Microbiol. 33: 1225-1228. Johansson, J. . (1983): Scasonal devclopment of bactenoplankton in two forest lakes in central Sweden. Ilydrobiologia 191: 71-87. Lavandier. P. (1990): Dynamics of bacterioplankton in a mesotrophic French reservoir (Pareloup). Hydrobiologia 207: 79-86. Lowell, C. R. dr A. Konopka (1985): Primary and bacterial production in two dimictic Indiana lakes. Appl. envir. Microbiol. 49: 485-491. Sleinberg, C. A U. Muensler (1985): Gcochcmistry and Ecological Rolc of Humic Substances in Lakcwatcr. In: Aiken, G.R.. McKnight, DM., IVershaw, R.L. & MacCarlhy. P. (Eds.) Humic Substances in Soil, Sediment, and Water. Gcochcmistry, Isolation, and Characterizalion. A Wiley /nlerscience Publicalion. John Wiley & Sons New York 105-145. Thurman, E. M. (1985) Organic geochemistry of nalural waters. MarUnus Nijhofpjunk Publ, Boston, 350 pp. Tranvik, L. J. (1989) Bacterioplankton in humic lakes - a link between allochthonous organic malter and pelagic food webs. Disserlation, Lund, 104 pp. V.-Balogh, K & L. Vőrós (1996): High bacterial production in hypertrophic shallow reservoirs rich in humic substances. Hydrobiologia (in press Vörös, L.. K. V.-Balogh. & S. Herodek (1996) Microbial food web in a large shallow laké (Laké Balaton, Hungary). Hydrobiologia (in press) Effect of humic substances on bactcrcrioplankton in Kis-Balaton Reservoir and Lakc Balaton Katalin V.-Balogh, Eszter Koncz & Lajos Vörös Balaton Limnological Research Institute ofthe Hungárián Academy of Sciences,Tihany Abstract: In lakes, the pool ofdissolved organic carbon (DOC) is dominalcd by dissolved humic substances (up lo 80% of DOC) (Sleinberg & Münster, 1985; Thurman, 1985). Since the base ofthe planktonic food web is gencrally the autochthonous primary production, humic waters have oflen been classified as unproduelive. However, high bacterial biomass in humic lakes has bcen recorded by sevcral investigalors and there have been several indications that the biota of humic lakes utilisc allochthonous energy (Johansson, 1983; Hessen, 1985;Tranvik, 1989; V.-Balogh <6 Vörös, 1996). The aim ofthe present work was lo investigate the relationship between bacterial biomass and production as well as concentration of phytoplankton (as chlorophyll-a) and aquatic humic substances in characteristic locations of Laké Balaton and Kis-Balaton Reservoir. The data presented here based on sample collections carried out on four occasions in cight locations from May to October in 1995: Upper Kis-Balaton Reservoir - 1. Hidvég (rich in phytoplankton), Lower Kis-Balaton Reservoir - (rich in humic substances) 2. Ingói, 3. Alsó-ingói, 4. Terelő, 5. Bukóéi; Balaton - Keszthely-basin - 6. 'tail' of Zala-River, 7. the middle ofthe laké - Balaton-Siófok-basiO - (poor in phytoplankton and hurruc substances) 8. the middle ofthe lake. Humic substances wcrc determined as Pt-colourby the method o[Cuthbert & Giorgio (1992). Chlorophyll-a concentrations were mcasured by hot mcthanol extraction (Felföldy, 1980). For speclropholomelric measurcments a Shimadzu UV-160A spectrophotometer was used. Bacterial cell abundances were determined by epiíluoresccnce microscopy (Hobbié ct al.. 1977). For thymidine incorporation studies the procedure of FUHRMAN & Azam (1982) was followed. According lo our rcsults thymidine uptake of bactenoplankton significantly corrclalcd with humic substances and chlorophyll-a concentrations: 'HT = 0.205 KI + 0.374 Pl. r

1 = 0.967, where, 'HT = bacterioplankton thymidine uptake (nmol I' day '), KI = chlorophyll-a concentration (ng 1"'), Pt = humic substance concentration (as water colour) (mg Pt I"') This model explains 97 % ofthe bacterioplankton activity variance. Dissolved humic substances proved to be the most important carbon source for planktonic bacteria in Lower Kis-Balaton Reservoir. The observed high bacterial production requires a more detailed examination of the availability of humic substance dominaled DOC, especially with connection of UV-B radiation.