Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

38 Collembola és Aranea faunisztikai vizsgálatok a Balaton néhány befolyója területén Farkas János Szathmáry Kinga ELTE Állatrendszertani cs Ökológiai Tanszék MTA Talajzoológiai Tanszéki Kutatócsoport 1. Célkitűzés A Balaton vízminőségének, természeti értékcinek megőrzése a tavat tápláló patakok cs egyéb befolyók megvédése nélkül nem lehetséges. Éppen ezért fontos, hogy minél többet megtudjunk ezekről a vizekről, megismeijük faunájukat. Egyes állatcsoportok, főként a kisebb testméretűek időnként az esőzések alkalmával nagy számban sodródhatnak a Balatont övező nádasokba vagy magába a tóba. Bizonyos esetekben akár a fajok visszatelepülésében is szerepet játszhatnak. Másrészt a befolyók állatvilágában bekövetkező változások akár előre is jelezhetik a tóban később lejátszódó folyamatokat. Alapkérdésésünk az volt, hogy a Balaton környéki vizek faunája eltér-e és ha igen, akkor mennyiben a közvetlen vizparti faunától. Az általunk vizsgált állat-populációk tanulmányozására olyan, állandó vizű patakokat és csatornákat választottunk ki, amelyeket kisebb de jellegzetes élőhelyekre tudtunk felosztani. 2. Vizsgálati terület L Lovasi-Séd A patak mentén két területet választottunk ki, amelyek nemcsak a vízfolyás sebességében és vízhozamukban tértek cl egymástól, hanem a területet borító növényzetben is. 1.:Felduzzasztott patak Lovasnál. Náddal és gyékénynycl dúsan benőtt, csak kisebb szabad vízfelülettel rendelkező tavacska.. 2. A patak vasút és Balaton közötti szakasza; Sásos,gyékényes rét, füzes IL Örvényesi-Séd Az Örvényesi-Séd állandóan bővizű folyóvíz, amely útja során különböző vegetáció típusokon halad keresztül. 3. A malom feletti rész; Sűrű, cserjés, bokros, fás terület 4. A vasút melletti patakrész; Egy részén kibetonozott patakmeder, száraz rét 5. A patak befolyása előtti mocsaras terület; Nádas, gyékényes, állandóan nedves terület HL Balatonendrédi-patak 6. Forrás; Nádas, sásos rét, füzesekkel tarkítva. 7. A falu utáni csatorna jellegű terület; Keskeny gyomos, füves sáv IV. Egycb területek Az északi part Szigliget és Keszthely közötti részén több csatorna 3. Gyűjtési módszerek A hagyományos gyűjtő módszerek (luhálózás, cgyelés, kopogtatás, futtatás) mellett a D-Vac rovarporszívózást is ki tudtuk próbálni, mivel a tanszékünknek lehetősége nyílt beszerezni egy ilyen készüléket. A módszer nagy előnye, hogy a gyorsan mozgó ugróvillásokai és pókokat is képes összegyűjteni, így olyan fajok is belekerülhetnek a mintába, amelyek egyéb módszernél elmenekülnének. Hátránya pedig az, hogy azok az állatok, amelyek száraz időszakokban a talaj mélyebb rétegeibe vagy valamilyen rejtelt helyre esetleg magasabb növényzeti szintre vándorolnak és ígv nem kerülnek a mintákba 4. Adatok, eredmények A kiválasztott területekről 17 Collembola faj több száz egyedét sikerült összegyűjteni. Mivel alapvetően arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a patakok különböző szakaszaira milyen Collembola-fauna jellemző és ez mennyire hasonlít a Balaton-part faunájára az azonosított fajok közül kiválasztottuk azokat, amelyek valamelyik területen nagyobb egyedszámban fordultak elő. Az 1. táblázatban ezeket a domináns fajokat tüntettük fel. Az 1995. évi vizsgálatok során a Balaton befolyó vizei mellől (Szigliget, Balatonendréd és Örvényes térségéből) 27 pókfaj került elő; ebből a közvetlen parti régiókból már ismerteken kivül 7 olyan pókfaj, amely a tóparton nem fordul elő. Ezek közül a legérdekesebb a nem túl gyakori, a törpepókokkal (Theridiidae család) rokon Mysmenidae családba tartozó, mediterrán jellegű faj, a Mysmena jobi Kraus nevű faj, amelyből egy hím példányt fogtunk. A Balaton vízparti zónájában és befolyói mentén talált pókok összesített fajlistáját mutatja a 2. táblázat. 5. Összegzés A Balaton parti zónájának cs a befolyó vizek ugróvillás- illetve pókfaunájának összevetése általánosságban komoly problémákba ütközik. Az összehasonlítást mindig egy-egy adott helyre nézve lehet csak megtenni. Ennek oka éppen a nagyon mozaikos cs változatos életterek (betonozott patakmedertől a száraz kaszálóréten át az érintetlen forráslápig minden féle élőhely) megléte, hiszen az általunk vizsgált állat csoportokra - nem leven vízi állatok - a növényzet, az élőhely vizeliátottsága és a hőmérséklet hat légin-