Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

37 szc képes becsülni az egyes fajok tcsthossz-eloszlását (3. ábra), a lesthossz-testtömcg viszonyt, a CPUE változásait, a hálószelektivítást, a halállomány összetételét (•/. ábra) stb Lehetőséget nyújt továbbá az időbeni változások tanulmányozására, a gonadok fejlettségi állapotának, valamint a kondicíó alakulásának nyomon követésére. A program kompatibilitása révén mód van az adatállomány más, speciális kiértékelésekre kifejlesztett programokba történő átvitelére is. úgy mint LFSA, ELEFAN-csoport, FISAT stb. A programnak a skandináv országok biomonitoring rendszeréhez igazodik, így a hazai viszonyok között számos lényegesnek mutatkozó lehetőséggel eredetileg nem rendelkezett. Ezek az egyes funkciók korrekciójánál, illetve az egyes mértékegységek használatában jelentkeztek. Például, a halászati időt eredetileg csak egész órákban lehetett megadni, valamint nem lehetett bizonyos funkcióknál (testhossz-eloszlás) teljesköríí, hálótcrülctrc és a panclonkénti halászati időre is vonatkozó korrekciót végezni. Ezek a funkciók a skandináv-rendszerben nem voltak szükségesek, mert ott a halászati időt és a háló panelek méretét is egységesítették. Hazai viszonyok között kitűnt azonban (nagy tcrmőképcsségű vizek, gyakori nagytestű halak stb ), hogy a megfelelő mintaméret nem valósítható meg azonos területű (de eltérő szembőségű), azonos ideig használt panelekkel a 6-7 cm-es küszre és a 2-3 kg-os pontyra egyidejűleg. A Balaton parti sávjában a kis szembőségű, 14 mm és annál kisebb panelek gyakran 10-30 perc alatt telítődnek szélhajtó küsszcl (Alburnus alburnus). A skandináv példa alapján (Appelberg et al., AÍS, Thorensen, 1993) kívánatos lenne, a paneles kopollyúhálókat a közép-európai állóvizek bionionitorozásánál is bevezetni, ahol erre a víz jellege lehetőséget nyújt. A paneles kopoltyúhálóval gyűjtött adatok, összevethetőségük révén sokkal értékesebbek lehetnek, mint a más eszközök által nyertek. A paneles kopoltyúhálók könnyebben kezelhetők és velük kevesebb terepmunkával juthatunk hasznos adatokhoz, mint a már régóta használt, különálló háló-sorozatok révén (Kurktlahti ami Rask, in press). Tapasztalataink szerint ki kell dolgozni a legmegfelelőbb szembőség-sorozatot, amelyet ezután "standard"nak fogadnánk cl. Ennek a megtervezése természetesen több évet igényel, hiszen Közép-Európában a kopoltyúhálózás terén nem rendelkezünk olyan mennyiségű tapasztalattal, mint a skandinávok. A hálók hosszának és mélységének egységesítése nem szükséges, sőt ezeket kívánatos vízterii leienként külön-külön megtervezni, a helyi halállomány valószínű sűrűségéhez, méret-megoszlásához, valamint a vízterület adottságaihoz igazodóan. A megtervezett geometriai szembőség-sorok pontosan a gyári szabványok miatt ritkán valósíthatók meg, így azoktól kisebb eltérésekre mindig számítani kell (pl. a NORDIC hálót 1.25-ös geometriai sornak tervezték [l|, a valós szembőség arányok azonban mégis 1.20 és 1.28 között szórnak - az átlag 1.24; a hálónkat eredetileg 1.3as arány szerint 11 és 88 mm közötti szembőségekre terveztük). Figyelembe kell venni továbbá, hogy az egyes cégeknél különbség van a háló anyagában is, a szálátmérő és a szín tekintetében. Azonos, de különböző eredetű szálak lágysága eltérhet, ami szintén befolyásolhatja a szelektivitást és a háló hatékonyságát. A kihelyezett hálóinkat mindig jól láthatóan és egyértelműen jelöljük meg és soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni Mika kurkilahti-nak a háló tervezésénél és gyártásánál nyújtott segítségéért és Jcppc Kolding-nak a PASGEAR programmal kapcsolatos kérdéseink és módosító javaslataink teljesítéséért. A hálók beszerzéséhez és a gyűjtésekhez a Földmüvelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal nyújtott anyagi támogatást. Irodalom Appelberg. M.. Berger, //. M, Hesthagen, T.. Klet ven, E„ Kurkilahti, M.. Raitaniemi. J. & Rask. M. (manuseript): Devclopment and intercalibration of methods in nordic frcshwalcr fish monitoring. 7pp.' 4 Fig. Koldmg, J. (1996): PASGEAR • A data base package for experimentál fishery data from passive gears. Dcp. Fish. Mar. Biol., Univ. Bergen, Bergen, pp 45 Kurkilahti, A/. Rask, M. (in press ): A comparative study of the usefulness and catchabilily of mullimesh gill nets and gill net series in sampling of perch (Perca Huviatilis I..) and roach (Rutilus rutilus L ). Fisheries Research. Specziár. A., Tölg, L. & Bíró, P. (1996): A mintavételezés új eszköze: a paneles kopolyúháló. Halászat 89: 32. Thorensen. G. (1993): Guidehnes for coastal monitoring - Fishery hiology. Kustlaboratoriet, Oregrund. 35 pp. The multimesh gillnct: a tool for ichthyological sampling Specziár A.*, L. Tölg** and I'. Bíró* * Balaton Limnological Research Institute of the Hungárián Academy of Science, N237 Tihany, ** Pannon Agricultural University, Kaposvár In this work wc briefly summarised the applicd method and our cxpcricnccs with multimesh gill nets in Lakc Balaton. The possibilitics of data handling and analysing with the PASGEAR program package alsó wcrc lookcd throw. We undcrlincd the ncccssily and the advantagcs of the adoption of multimesh gill nelting in ichthiologycal survcy and biomonitoring from the Scandinavians in Hungary and in Ccntral-Europc.