Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Hankó Zoltán: „Kedvező” hágai ítélet?

338 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 6. SZ. amit a Duna Kör 1988. szeptemberében közzétett, követelte a nagymarosi építkezések leállítását, egyúttal globlis pénzügyi represszáliákat kilátásba helyezve a követelések nem-teljesítése esetére. Hiába adtak választ a szakemberek a felvetett kérdésekre, ez egyértelműen a süketek párbeszédének bizonyult, mert a politikai indíttatású féligazságok-félhazugságok szövevényével szemben a tisztességes szakmai tájékoztatás: nem érték. Különösen felháborító a globális pénzügyi represszáliákkal való fenyegetőzés és az ehhez hasonló megtorlásokkal való vagdalkozás (turisták elterelése, s egyéb gazdasági szankciókkal való riogatás, stb.) Ugyancsak furcsa megvilágításba kerül a Magyar Tudományos Akadémia szerepe (Dlusztus Imre: "Vízlépcsőd" c.. Szeged, 1989. könyve feldolgozását követve). Az MTA konferenciáin, közleményeiben 1951 cs 1955. között több. mint öt szakmai tájékoztatás, tanulmány foglalkozott a BNV kérdéseivel. 1958.ban, 1959-ben és 1961-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője különböző, BNV-vel összefüggő kérdésben küldött tájékoztatást az MTA-nak, véleményét kérve. Az 1960-as évek elejcn létrejött a Dunai Vizerííhasznositási Tanács, amely tárcaközi bizottságként foglalkozott a BNV kormányzati kérdéseinek egyeztetésével, ahol az MTA-t a főtitkár képviselte. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 1975. február 6-án megküldte a BNV beruházási javaslatát az MTA elnökének (észrevétel, de még válasz sem érkezett). 1979. márciusában elkészült egy másfél éves munkát lezáró tanulmány, amely "A BNV hatása a magyar vízügyi kutatásra és a kapcsolódó műszaki tudományok fejlődésére" címet viselte. Ez részletesen áttekintette a BNV műszaki koncepcióját, a kutatások helyzetét. E tanulmányt 1979. április 23-án az MTA Műszaki Tudományok Osztálya megtárgyalta és elfogadta. Ezek után joggal feltehető a kérdés: Jó-jó!? Dc ez mind vízügyi-műszaki kérdés! A jogos kérdésre meglepő a válasz: Csak 1976. és 1980. között nyolc, ökológiai orientációjú hatásvizsgálat és tanulmány készült a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, a Budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen, a Budapesti Kertészeti Egyetemen, amelyet műszaki tervezők cs beruházók kezdeményeztek akkor, amikor a Duna Kör és a hozzá hasonló "trójai falovak" még sehol sem voltak. Mindezek koronájaként, és ugyan kéziratos formában, de 1983-ban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában közzétették az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia közös munkájaként megjelenő elemző tanulmányt "A Duna távlati, komplex hasznosítása" címmel. A több tucat közreműködő munkáját Dimény Imre akadémikus vezette szerkesztő bizottság öntötte végleges formába. A közreadott anyag különlegessége, hogy a legtöbbet vitatott kérdéseket, mint: "A Duna nemzetközi jogi rezsimje" és "A Duna hazai fejlesztésének társadalmi feltételei és hatásai" című alapozó tanulmányokat függelékként, teljes teijedelmükben közli. Ugyancsak teljes teijedelmükben csatolja a szerkesztő bizottság a kompromisszumképtelen közreműködők (opponensek) különvéleményét: Lévai András és Osztrovszki György akadémikusoktól és Vargha iánostól, a tanulmányt kidolgozó bizottság tagjától. E tanulmány - egyetlen reális lehetőségként - a magyar Duna hasznosítására a csatornázást (vízlépcsők építését) nevezi meg, és pedig a BNV folytatásaként Adonyx\a\ és Fajszaél építendő vízlépcsőkkel. Ezzel az osztrák cs jugoszláv Duna-szakaszon már megépült (dc még kiegészítendő) vízlépcső-lánc a magyar szakaszon összekapcsolható lenne. Ez ugyanis a feltétele a folyómeder stabilizálásának. ami alapul szolgálhat minden további hasznosításnak, mint árvízmentesítés, vízellátás, hajózás, energia-termelés, stb., de az ökológiai igényekszükségletek kielégítésének is. Az MTA szerepe ezzel még nem ért véget, sőt felerősödött, és - meglepő módon - 1983-ban (az OMFB-MTA elemző tanulmány közzétételével-elfogadásával egy időben) a BNV ellenzőjévé, sőt ellenségévé vált. De ezt megelőzően, még 1981 -ben elkészült egy alkalmi MTA bizottság munkája nyomán egy elemző tanulmány a BNV és a mezőgazdaság (Szigetköz) kapcsolatáról, valamint 1982-83-ban az MTA főtitkára által vezetett operatív csoport összefoglaló jelentése a BNV és a várható környezeti hatások előrejelzéséről. E két tanulmány eredményei beépültek az OMFB-MTA elemző tanulmányába. Szinte érthetetlen ambivalencia írásos bizonyítékaként az MTA elnöke (Szentágothay János akadémikus) Marjai József miniszterelnök-helyettes kérésére (néhány nap alatt) gyors-jelentésben adott tájékoztatást az MTA elnöke által felállított bizottságnak a BNV létesítésével összefüggő kérdésekben végzett vizsgálatairól (0022/8/1982). Mint később kiderült, ez a soha közzé nem tett, bizalmas tájékoztatás (szigorúan bizalmas, "tiszt a tisztnek, kéz a kézbe, elolvasás előtt elégetendő!") szolgált alapul az MTA elnökségének - hírhedtté vált - 39/1983 (XII. 20.) sz. határozatához. Ez a határozat a szokásossá váll és az OMFB-MTA elemző tanulmányban is részletesen kivizsgált észrevételek mellett két, érdekes (korábbi) észrevételt is megfogalmazott, nevezetesen: hiányolta a BNV beruházás makroökonómiai elemzését (mert, véleménye szerint ez a hosszan elhúzódó beruházás, aminek lassú a megtérülése is, az ország gazdasága szempontjából előnytelen, a szűkös beruházási források célszerűbben is felhasználhatók lennének, pl. kalorikus energia-termelés fejlesztésére), és nehezményezte, hogy a kormányzat nem megfelelő időben (a beruházási döntés meghozatala előtt) kéri ki az MTA véleményét, s így konfliktus-helyzetet idéz elő. Ezt az elnökségi állásfoglalást, és az MSzMP-KB titkárának, Aczél Györgynek címzett kísérőlevelet az MTA elnöke mellett, Pál Lénárd, főtitkár helyett Láng István írta alá Ez a későbbiekben (főleg Szentágothay János, mint országgyűlési képviselő által) sokat hivatkozott MTA elnökségi állásfoglalás ambivalenciája nyilvánvaló, ha a korábbiakkal összevetjük, mégis ez vélt az 1985. júniusában kiadott két. Havasi Ferencnok, az MSzMP-KB titkárához címzett állásfoglalásának is alapjává (a BNV hatástanulmány és a Perczel-féle, a BNV Közös Egyez-