Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Kozák Miklós: Fehéren–feketén: Hága és a vízlépcső

KOZÁK M.: Hága és a vízlépcső 333 térítést kell fizetnie azokért a káros következményekért, melyeket kötelesség szegésével okozott (ennek) tartalmaznia kell mind a kamatokat, mind pedig a kiesett nyereséget". "A Bíróság azon a véleményen van, hogy a Feleknek kötelességük az 1977-es Szerződés összefüggésében mérlegeljék, milyen módon lehet a Szerződés többrétű céljait a lehető legjobban szolgálni, szem előtt tartva, hogy valamennyi célkitűzését meg kell valósítani". A hágai Bíróság a magyar fél 1977-es Szerződést lekicsinylő megállapításával - hogy ez csak egyszerű szerződéses beruházás volt - leszögezi: "Az 1977-es Szerződés nem egyszerűen közös beruházási program, de egy rendszert is létrehozott." E megállapításhoz nagy mértékben járulhatott a Bíróság helyszíni szemléje. "A Szerződés hatályban van, és feltételei alapján ez a közös rendszer kulcsfontosságú, ez azt jelenti, hogy hacsak a felek másként nem állapodnak meg ezt a rendszert kell helyreállítani." "Szlovákia jogosult a kártérítésre mindazokért a károkért, melyeket Csehszlovákia szenvedett el, mind pedig azokért, melyek őt érték Magyarország azon döntése következtében, mellyel felfüggesztette, majd később elhagyta a nagymarosi és a dunakiliti munkálatokat, miután ezek a cselekmények okozták a bősi erőmű üzembe helyezésének elhalasztását, az üzembe helyezést követően pedig üzemrendjének megváltoztatását" (152. c.). "A Bíróság szeretné kiemelni, hogy a munkálatok építési költségeinek rendezése elkülönül a kártérítéstől Ha Magyarország osztozni kíván a dunacsúnyi vízműrendszer üzemeltetésében és hasznaiban, arányos részt kell fizetnie az építési és üzemeltetési költségekben". C. A hágai bíróság döntései A Bíróság megállapította, hogy - Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később, 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és a bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelősséget vállalt. (14 szavazattal 1 ellenében). - Csehszlovákiának joga volt folytatni 1991. novemberében az "ideiglenes mcgoldás"-nak a megvalósítását, a Külön-megállapodás által meghatározott módon. (9 szavazattal 6 ellenében). - Csehszlovákiának nem volt joga üzembe helyezni 1992. októberétől a fent említett "ideiglenes megoldás"-t (10 sza\>azattal 5 ellenében). - Magyarországnak az az 1992. május 19-i bejelentése. miszerint az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződést és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a szerződés megszüntetését. (11 szavazattal 4 ellenében). - Szlovákia, mint Csehszlovákia jogutódja 1993. január l-jétől az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződésben Csehszlovákia helyére lépett. (12 szavazattal 3 ellenében). - Magy arországnak és Szlovákiának jóhiszeműen kell tárgyalnia, figyelembe véve a fennálló helyzetet is. és a Feleknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés céljai megvalósítását biztosítsák, azokkal a módozatokkal összhangban, amelyekben meg kell állapodniuk. (13 szavazattal 2 ellenében). - Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, az 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a Feleknek közös üzemeltetési rendszert kell létrehozniuk. (13 szavazattal 2 ellenében). - Amennyiben a Felek másként nem egyeznek meg, Magyarország köteles kártérítést fizetni Szlovákiának azokért a károkért, amelyeket Csehszlovákiának és Szlovákiának okozott azon munkálatok felfüggesztésével és későbbi teljes megszüntetésével, amelyekért felelősseget vállalt, és Szlovákia is köteles kártérítést fizetni Magyarországnak azokért a károkért, amelyeket Csehszlovákia okozott az "ideiglenes megoldás" üzembe helyezésével, és azokért is, amelyeket Szlovákia okozott annak életben tartásával. (12 sza\>azattal 3 ellenében). - A létesítmények felépítésére és üzemeltetésérc fordított költségek rendezésének az 1977. szeptember 16-án kötött szerződés és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok ide vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell történniük, és megfelelően fel kell mérniük, hogy milyen intézkedéseket kell majd hozniuk az előző pontok alkalmazása során. (13 szavazattal 2 ellenében). A hágai ítélet után Egy igazi szakértőnek már a hágai tárgyalások alatt éreznie kellett a várható döntés körvonalait. Érezték is: Vargha J.: "Én úgy látom, a hágai bíróság jogilag el fogja marasztalni Szlovákiát. ... a bíróság meghatározza, mit kell elbontani, hogyan kell a Dunát visszaterelni." [NSZV. 1997 04 05] ! Szénási Gy.: "Magyarországnak nincs különösebb oka aggódnia a per kimenetelét illetően, és a magyar célkitűzések ... továbbra is jó eséllyel elérhetők" [NSZ. 1997 03 26], "Magyarország ügye jól áll Hágában". ... "Hága számunkra kedvező ítéletet fog hozni [NSZ. 1997 03 28], "A szlovák szakértők pontosan tudják, hogy jogsértő állapotban vannak" ... "A hágai bíróság a Bécsi Határvízi Megállapodások elve alapján fog dönteni [Napkelte, 1997. nyara] A hágai döntés után azt reméltük, hogy az ítéletet nemcsak elolvasták, de azt meg is értették. Nem így történt. 1968-ban A. Einstein fiának Intézetében (Berkley, California) dolgoztam. Egyik beszélgetésünk során mondta: "A tudományos életben azok a legkártékonyabbak, akik sohasem olvasnak, vagy nem is értik azt, ennek ellenére nyakra-főre írogatnak és szakértősködnek". Ez egyre többször jut eszembe, ha hallgatom vagy olvasom a hágai döntés téves értelmezőit. Vannak, akik azt sugallják, hogy a károk mérséklése érdekében inkább hallgassunk. Az indokolatlanul megalázott vízügyi szakemberek egyike-másika talán hajlana is erre, ha ez nem párosulna azzal, hogy az eddigi károkozók ne tagadnák és nc hallgatnák cl továbbra is minden tévédé-