Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Részletek a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletéből

326 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 6. SZ. ne. ha a Bíróság azt rendelné cl, hogy teljességgel helyre kell állítani, és a dunycsúnyi vízművet le kell bontani, ainikor a Szerződés céljait a jelenleg fennálló építmények is megfelelően szolgálhatják. (137) Hogy valóban ez-e a helyzet, azt először és elsősorban a Feleknek kell eldönteniük. Az 1977. évi szerződés szerint annak számos célkitűzését integrált és konszolidált program alapján kell elérni, amely a KETben kerül kidolgozásra. A KET 1989-ig rendszeresen átdolgozásra és módosításra került, hogy jobban megfeleljen a Felek kívánságainak. A KET-et ezen kívül kifejezetten úgy jellemzik, mint a vízminőség megőrzésének és a környezetvédelem céljai megvalósításának eszközét. (138) Az 1977. évi szerződés eleve sem merev rendszert fektetett le, jóllehet a bősi és a nagymarosi vízlépcső megépítését maga a Szerződés írta elő. Ennek kapcsán azonban a Felek által képviselt álláspontokat mérlegelés tárgyává kell tenni. Nemcsak Magyarország ragaszkodott a nagymarosi munkálatok leállításához, hanem a tárgyalások során Csehszlovákia is több alkalommal kijelentette, hogy hajlandó mérlegelni a korlátozásokat, vagy akár teljes elvetését a csúcsra járató üzemmódnak, Az utóbbi esetben a nagymarosi gát megépítése értelmetlenné vált volna. A Szerződés kifejezett rendelkezéseiről tehát a Felek a gyakorlatban elismerték, hogy tárgyalások alapját képezhetik. (139) A Bíróság azon a véleményen van, hogy a Feleknek jog állal meghatározott kötelességük, hogy a Külön-megállapodás alapján tartandó tárgyalások során az 1977. évi szerződés összefüggésében mérlegeljék, hogy milyen módon lehet a Szerződés többrétű céljait a lehető legjobban szolgálni, szem előtt tartva, hogy valamennyi célkitűzését meg kell valósítani. (140) Egyértelmű, hogy a vízlépcsőrendszernek a környezetre gyakorolt hatása és következményei kulcsfontosságúak. A Felek által a Bírósághoz benyújtott számos tudományos jelentés - bár következtetéseik gyakran ellent mondanak egymásnak - bőségesen szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy ezek a hatások és következmények jelentősek. A környezeti kockázatok értékelésekor a jelenlegi szabványokat kell figyelembe venni. Ezt a Szerződés 15. és 19. cikke nemhogy lehetővé teszi, de kötelezően íija elő, amennyiben ezek a cikkek folyamatos - ennélfogva szükségszerűen fejlődő kötelezettségeket támasztanak a Feleknek a Duna vízminőségének megőrzésére és a természet védelmére. A Bíróság teljes mértékben tudatában van annak, hogy a környezetvédelem területén elővigyázatosságra és megelőzésre van szükség, mivel a természeti környezetben okozott károk gyakran visszafordíthatatlanok, illetve az ilyen károk helyreállításának velejárója a helyreállítás lehetőségeinek korlátozottsága. (144) Az 1977. évi szerződés nem egyszerűen: közös beruházási program, hanem egy rendszert is létrehozott. A Szerződés szerint a zsiliprendszer fő létesítményei a Felek közös tulajdonát képezik, működtetésük összehangolt, egységes egészként történik, és a beruházás előnyeiből egyenlő arányban részesednek. Mivel a Bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a Szerződés hatályban van, és feltételei alapján ez a közös rendszer kulcsfontosságú, ez azt jelenti, hogy, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, ezt a rendszert helyre kell állítani. (145) A Szerződés 10 cikk 1. bekezdése kimondja, hogy a vízlépcsőrendszert, amely a Felek közös tulajdonát képező, összehangolt egységes egészként, közösen elfogadott üzemszabályzat szerint azon szerződő fél állal felhatalmazott szerv üzemelteti, amely fél területén a létesítmény épült. Ugyanezen cikk 2. bekezdése leítja, hogy csak az egyik fél tulajdonában lévő vízlépcső létesítmények, ugyanezen szerződő fél nevén, önálló üzemeltetés és fenntartás alá esnek a közösen előírt módon. A Bíróság azon a véleményen van, hogy a dunacsúnyi létesítményeknek a 10. cikk 1. bekezdése alapján közösen üzemeltetett egységnek kell lennie, a beruházás fennmaradó részének működésében játszott sarkalatos szerepe és a vízgazdálkodási rendszer miatt. A dunacsúnyi gát vette át azt a szerepet, amelyet eredetileg a dunakiliti létesítménynek szántak, ezért ugyanolyan státuszszal kell rendelkeznie. (146) A Bíróság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a "C-variáns" jelenlegi üzemeltetése összeegyeztethetetlen a Szerződéssel, s azt ennek megfelelővé kell tenni. Magyarország bevonásával, egyenlő mércével mérve az üzemeltetésben, irányításban és a hasznokban a "C-variáns"-t a tényleges (de facto) helyzetből s Szerződésen alapuló renddé kell átalakítani. A Bíróság a betcijesztett anyagok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a "C-variáns" üzemeltethető úgy is, hogy megfeleljen az elektromos energiatermelő rendszer gazdaságos működtetésének, és eloszlassa a lényeges környezeti aggályokat. A Szerződés 9. cikkének újbóli érvényesítése érdekében - amely meghatározza, hogy a Feleknek a vízlépcsőrendszer használatában és hasznában egyenlően kell részesedniük - szükségesnek látszik a "C-variáns" olyan szabályozása, amely azt az egységes és oszthatatlan üzemeltetési rendszer részévé teszi. (150) A kártérítésnek, amennyire csak lehetséges, el kell tüntetnie a jogellenes cselekmény következményeit. A jelen esetben mindkét fél jogellenes cselekményei eltüntetésének legjobb módja, ha helyre állítják együttműködésüket a Duna közös vízerőforrásainak hasznosításában, és ha a sokcélú programot egységes egész formájában a vízfolyás használata, fejlesztése és megóvása érdekében méltányos és ésszerű módon hasznosítják. A Feleknek lehetőségük van az együttműködő igazgatást helyre állítani a vízlépcsőrendszer maradványain. E célból nyitva áll számukra, hogy megállapodjanak a dunacsúnyi létesítmény fenntartásában, az üzemrend megváltoztatásával a víz és áram elosztása érdekében, és hogy ne építsék meg a nagymarosi vízlépcsőt. (152) A Bíróságot az eddigiekben nem az okozott károk nagyságának meghatározására, hanem annak jelzésére kérték fel, hogy mi legyen a kártérítés megfizetésének az alapja. ... A jelen ítéletben a Bíróság arra a meg-