Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Karácsonyi Sándor: A kút körüli szivárgás néhány gyakorlati kérdése

KARÁCSONYI S : A kút körüli szivárgás.. 265 nek szivárogtató tulajdonsága átmeneti, a vízzáró és a természetes réteg állapotára jellemző érték között, és - a kevert vizek övezete, amelyben a kolmatációs zó­na közelében lényegében a fúró-iszapból kipréselődött víz a meghatározó és fokozatos híguláson megy át a természetes rétegtartaloniba. Itt a szemcseösszetétel, a réteg-struktúra, sőt a szivárgási tulajdonság ugyan vál­tozatlan, azonban a zóna a geofizikai vizsgálatok tekin­tetében érintett. Ebben a helyzetben az előzőek szerint befolyásolt vízadó réteg tulajdonságának közvetett megismerését különböző elven alapuló (PS, elektromos ellenállás, ra­dioaktív) vizsgálatokkal és ezen belül célorientált rész­megoldásokkal (szonda-típus, elrendezés stb.) közelít­hetjük meg a legjobban. A fúrólyukban végzett vizsgála­tok eredményéből elsődlegesen a víztermelésre számí­tásba vehető réteg kiválasztására nyílik lehetőség, azon­ban a kút megfelelő kialakításához és a víztermelés elő­készítéséhez további információk szükségesek, mégpe­dig - az optimális méretű és szerkezetű szűrő kiválasztá­sához, ehhez pedig - a szűrő körüli rétegváz kialakulását meghatározó ú. n. hatékony szemcsenagyság (Dj,), továbbá - a kritikus, a rétegváz állékonyságát még nem veszé­lyeztető szivárgási ill. belépő vízsebesség (v b), és ebből - a gyakorlatilag homokmentesen kitermelhető leg­nagyobb vízmennyiség (Q m M) meghatározása. A felsoroltak mindegyikére a fúrólyuk szelvényezés­ből kell információkat nyernünk, így érthető, hogy kez­dettől törekvés volt az eredmények és az újabb megfi­gyelések ilyen irányú interpretálására. A fúrólyuk szelvényezésére a kútkiképzés azon stádi­umában kerül sor, amikor a természetes állapotú vízadó réteg jellemzői az 1. ábra szerint torzultak. Ezek na­gyobb része ugyan kiszűrhető, de a valóságot szabatosan visszajelző következtetésre csak részben alkalmasak. I­lyen feltételekkel is általában egy átlagot kifejező ered­mény nyerhető. A stabil rétegváz kialakíthatósága a kútkiképzés e­gyik sarkalatos kérdése. A szemcse kimosódás - a szuf­fúzió - elkerüléséhez szükséges feltételek sokoldalú vizs­gálatából nyilvánvaló (a Terzaghi-féle szűrőszabály, a Kézdi-félc önszűrés, a Kovács-féle hatékony szemcse stb.) hogy közelítése a réteget alkotó szemcsék teljessé­gének és a réteg struktúrájának ismeretét igényli. Az ezzel szorosan összefüggő kritikus szivárgási se­besség (vt) meghatározását - amelynek alapja a haté­kony szemcse és a vízadó rétegre jellemző szivárgási té­nyező ismerete - mind a hazai, mind a külföldi kutatok sokoldalúan közelítették. Itt a problémát az a körülmény bonyolítja, hogy még a teljes szemcseösszetétel birtoká­ban is a különböző telepnyomású struktúrák esetében ­amelyekben a stabil rétegváz fenntartható - óvatos becsléssel kell élni. Az ide vonatkozó vizsgálatok ered­ményének összegezését Csókás - Török tanulmányában találjuk, amely egyben újszerű közelítéssel is kiegészül. A kritikus szivárgási sebességet - és annak felhasználá­sával a homokmentesen kinyerhető legnagyobb vizmeny­nyiséget a pórusvízzel telített kőzet (R„) és a pórusvíz (R w) fajlagos ellenállásának felhasználásával közelítik. A kút kiképzése és zavarmentes működése szempontjá­ból leglényegesebb körülményekre - ez esetben is - a vízadó réteg tulajdonságával közvetetten és áttételesen összefüggő tulajdonságokból kell következtetnünk. Azonban az is tény, hogy esetleges tényleges ismeretek birtokában is a hatékony szemcse pontról-pontra való megválasztása elképzelhetetlen, de ha ez lehetséges is lenne, azt a szűrőszerkezet kialakításával úgy sem kö­vethetnénk. Ezért is terjedtek el a tapasztalatokra tá­maszkodó irányelvek ill. ajánlások, amelyek segítséget nyújtanak az alkalmas szerkezetű szűrő kiválasztásához 2. ábra. A hatékony szemcse megválasztásának egyik, tapasztalaton alapuló módszere Az előzőekből következik, hogy a vízadó réteg általá­ban - vegyes szemcse-összetételű, de nagyjából egyveretű, - struktúrája, térbeli kifejlődése egyenlőtlen, és ezzel összefüggésben - szivárogtató tulajdonsága sem lehet homogén. Ezek a körülmények természetesen a kút teljes ható­körzetére (R) érvényesek, azzal a megjegyzéssel, hogy a kút kiképzése szempontjából döntően a kút körüli zóna (szemcse-összetétele, hatékony szemnagysága) a lénye­ges, azonban a víztermelés vonatkozásában a kút felé szivárgó víz sebesség-változása arányában a tápterület e­gészének szerepe van. Rátérve a kútkiképzés körülményeinek vizsgálatára, megállapítható, hogy a kapott eredmények alapján rendszerint azonos kialakítású szűrő kerül a vízadó ré­tegbe. Ebből következően a szűrő nyílás-mérete, szerke­zete a.) egyes helyeken jól illeszkedhet a vízadó réteg szemcse-összetételéhez, ill. a rétegvázat alkotó szemcse méretéhez, míg b.) más helyeken a szűrő nyílásmérete nem lesz meg­felelő, azaz a szűrőnyílások esetenként -alul, ill. - felül méretezettek. A b.) esetben a szűrő egyes helyeken a rétegváz kia­lakításában szerepet nem játszó és eltávolítandó szem­cséket is visszatartja, míg más esetben a szűrővázat al­kotó szemcsék és áteshetnek a szűrőnyílásain. A nem megfelelő illeszkedési helyeken az előbbi esetesen az indokolatlan nagy szűrőellenállás miatt a kút homok­mentes vízhozama elmarad, esetenként meg sem köze-

Next

/
Thumbnails
Contents