Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
5. szám - Karácsonyi Sándor: A kút körüli szivárgás néhány gyakorlati kérdése
266 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. liti a réteg vizadó képességét, míg az utóbbi eset a kedvezőtlenebb nagyobb vízhozama ellenére is a kút várható állandó homokolása miatt, azonban a b.) eset összességében a kút idő előtti tönkremenetelének legfőbb az okozója. A szűrő elhelyezését követően a kút termelésre való előkészítésénél - el kell távolítani az iszaplepényt - meg kell szüntetni a mögötte lévő kolmatációs zónát, és - a kút körüli rétegszemcsék egy részének kiszivatytyúzásával ki kell alakítani a stabil rétegvázat. Az iszaplepény eltávolításának több hatékony megoldása van. A kémiai, elektrokémiai eljárásokkal kombinált szivattyúzás általában jó eredményre vezet, azonban ilyen feltételekkel is előfordul, hogy - még ezt megelőzően egy része a beépítésre került szűrő nyílásaiba préselődik, ill. - helyben maradva, vagy megcsúszva a vízadó réteg és a szűrő közé szorul. Végeredményben az iszaplepény nagy részének eltávolítása mellett is általában elkerülhetetlen a részleges visszamaradása, amelynek következtében - a szűrő, ill. - a vízadó réteg egy része inaktívvá, jó esetben csökkent teljesítményűvé válik. Az iszaplepényt és a mögöttes kolmatálódott zónát jelképesen szabályos, koncentrikus elrendezésűnek tekintjük, a valóságban azonban attól lényegesen eltérő, és térben erősen változó lehet a kialakulása (1. ábra). Ugyanis az elárasztás, a kolmatáció lényegében - a réteg természetes struktúrájához, - a fúrás közben elkerülhetetlen kisebb rétegomlásokhoz, és - a fúró iszap összetételének és szállító energiájának pillanatnyi változásaihoz idomul. Mindamellett, az elárasztott zóna kolmatálódásának jellegéből következik, hogy az elárasztás megszüntetésén felül - és a mögöttes természetes vízadó réteg kút körüli övezetéből az instabil szemcsék azonos arányú és mértékű eltávolításának biztosítása csak kivételesen lehetséges. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy a szűrő-kialakítással és elhelyezéssel eleve olyan feltétel teremtődött, amely az egyébként is - lényegében - elkerülhetetlen változó viszonyokat tovább erősíti. Végeredményként, a vízadó réteg termelésbe állításánál - visszamarad az iszaplepény - reményeink szerint egy csekélyebb hányada, - a fúrási művelet során elárasztott zónában a kolmatációs hatás megszüntetése sem tökéletes, és - a vízadó rétegnek ezen, ill. a mögöttes zónájából az instabil - a rétegváz kialakításában részt nem vevő szemcsék eltávolítása is általában csak részben teljesíthető. E feltételek eredőjeként a szűrő körüli övezet - egy részében a termelésbe állítás előfeltételének teljes sikerével, a rétegváz megfelelő kialakításával a vízadó rétegre jellemzőnél kedvezőbb szivárogtató közegjön létre, - más helyeken a víztermelés feltételét javító és károsító hatások kiegyenlítődése mellett a vízadó réteg természetes állapotára jellemző adottságával számolhatunk, míg - gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy egyes szakaszokon - akár részlegesen is - a vázolt és a víztermelés feltételét károsító hatások valamelyikének - netán összességének - érvényesülése mellett a kút működését befolyásoló körülmények a természetes adottságoktól elmaradva, annál kedvezőtlenebbül alakuljanak. A rétegváz kialakításának, ill. a kolmatálódás részbeni visszamaradásának hatása a szivárgási feltételekre és így a vízhozamra távolról sem azonos. Lampl II. már klasszikusnak számító vizsgálatából közismert a vízadó réteg kolmatálódása és a szivárgási tényezője közötti kapcsolat (3. ábra). Ebből egyértelmű, hogy az iszapeltávolítás kis mértékű hiányossága mellett is egy igen kedvezőtlen szivárogtató övezet alakulhat ki a szűrő ill. annak egy része körül. „IxlO" 3. o <y lA MO* cn irt irt fj -jSw 5 •2 5N (rt fy > wo" 7 3. ábra. A vizadó rctcg (I.) kolmatációja és a szivárgási tényező közötti összefüggés (Lampl II.) A jól kialakított rétegváz és a kolmatálódott zóna hatását értékelve egyszerű következtetéssel is belátható, hogy a kedvezőbbé vált szivárgási adottságok mellett az egész rétegre jellemző viszonyok - még a kút körüli nagyobb szivárgási sebesség ellenére is - csak csekély mértékben módosulhat, míg fordított esetben a kút körüli övezet negatív hatása lesz a meghatározó. A kút körüli pozitív ill. negatív szivárogtató övezet hatása számszerűen is követhető. A kút körüli megváltozott szivárgási képességű (kj) és Z sugarú zóna esetén a kút vízhozamára a © \ ?q OV 57. 107. 201. . 307. (II.jelO iszapadagolás) 1007. -|80 o .s 6 0 i«> -D 1/1 20 0 )