Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 4. szám - Deák Antal András: Történelmet író kéziratos térképek (J. C. Müller névtelen kéziratos térképei)

213 Történelmet író kéziratos térképek (J. C. Müller névtelen kéziratos térképei a bécsi MKriegsarchiv"-ban) Deák Antal András Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény 1054. Budapest, Alkotmány u. 27. Kivonat: A karlócai békeszerződés dokumentumának aláírását követően a történelemben addig egyedülálló módon jelölték ki a csaknem 800 km hosszú határvonalat. A török és az osztrák fél egy-egy határkijelölő bizottságot alakított, melyeknek az volt a feladata, hogy a szerződésben lefektetett alapelvek értelmében a helyszínen pontosítsák és rögzítsék a két birodalmat elválasztó vonalat. A munka igazi újdonsága azonban nem ebben a gondos határbejárásban, hanem a határkijelölési kísérő módszeres térképezésben rejlett. A világon először kapott a térkép kulcsfontosságú diplomáciai szerepet. A tudományos világ számára fontos értéket hordoznak azok a lapok, melyeket a Szerző nemrég azonosított a becsi Kriegsarchiv-baa. Nemcsak az ország-térképek szempontjából vohak azonban jclaitősek a határ maiti felmérések, hanem a hidrográfia számára is újat hoztak. Térképező tevékenységük során ugyanis, miként azt a 41 szelvényes térképén Müller kiemeli, a Maros, a Tisza, a Száva és az Unna folyók medervonalát, ahol azok a két birodalom kőzött határt képeztek, iránytű segítségével ellenőrizték. Ezek a munkák az első módszeres, műszeres folyófelméréseknek tekinthetők. ik dióhéjba sűrítve megfogalmazzák és élet-közeibe hozzák az összes határproblémát, sőt mindeddig nyitott kérdésekre adnak választ. A "Magyar Monarchia" közel háromszáz éves határtérképei I. 1 "Földrajzi térkép, mely Erdélyt a Temesi bánságtól elválasztó határvonalai mutatja Kulcsszavak: vízügyi történelem, kartográfia. A karlócai békeszerződés dokumentumának aláírását követően a történelemben addig egyedülálló módon jelölték ki a csaknem 800 km hosszú határvonalat. A török és az osztrák fél egy-egy határkijelölő bizottságot alakított, melyeknek az volt a feladata, hogy a szerződésben lefektetett alapelvek értelmében a helyszínen pontosítsák és rögzítsék a két birodalmat elválasztó vonalat. Ezért végig járva a két birodalmat elválasztó csaknem 500 km hosszú vonalat, és ahol azt folyó nem egyértelműsítette - hegyek között és síkságon - halmokat, oszlopokat állítottak, és fákat jelöltek meg. A munka igazi újdonsága azonban nem ebben a gondos határbejárásban, hanem a határkijelölést kísérő módszeres térképezésben rejlett. A világon először kapott a térkép kulcsfontosságú diplomáciai szerepet. A kijelölés fáradságos és sok vitával, huzavonával járó munkája mellett ugyanis gondosan fel is térképezték a terepet. A térképekre még a határjeleket is berajzolták, sőt készült egy összesítő lapból, 39 szelvényből és a határjelek pozícióját megjelölő 91 helyszínrajzot tartalmazó két kiegészítő lapból álló, kartográfiai és esztétikai szempontból egyaránt kiemelkedőt nyújtó térkép is. Ez Bécsben a Nationalbibliothek térkép-gyűjteményének egyik büszkesége. A tudományos világ számára nem kevesebb értéket hordoznak azonban azok a lapok, melyeket nem rég azonosítottunk a bécsi Kriegsarchiv-ban. Színes, kéziratos térképek ezek szerző- és időmegjelölés nélkül. Korábbi tanulmányaink segítettek bennünket ahhoz, hogy szerzőjüket és keletkezésük pontos idejét és körülményét megállapítsuk, feltárhassuk. A térképek az osztrák részről a határkijelölés kényes feladatát végző, a bizottság vezetője, Luigi Ferdinando Marsigli számára készültek. Szerzőjük J. C. Müller volt, és a mindkét bizottság által elfogadott, az uralkodók által szentesített határszakaszokat, valamint a kijelölési munkák közbeni huzavonákat rögzítik. Diplomáciai feladatuk kettős volt. Egyrészt rögzítették azoknak a szakaszoknak a vonalát, melyeket illetően megegyezés született, másrészt pedig segítségükkel adott Marsigli pontos helyzetképet Bécsnek, és a Haditanácsot segítette helyes döntések és javaslatok meghozatalához. FelirataA jelek feloldását az alábbi leírás adja: Halmok, melyeket "humka"-nak is mondanak, földből és kövekből emelt határjelek. [piros vonal] Maga a határvonal [piros] A Comu Ruski hegy csúcsától a többi hegy csúcsán át futó határvonal, melyet a törökök terjesztettek elő, mivel a Vaskaput azon az alapon, hogy korábban a birtokukban volt, maguknak követelik. [[ ]] Olyan helyek, ahol hasznosnak látszik katonai településeket [pagi militares] felállítani, r-r-r Gyalogos vándoroknak szolgáló ösvények, melyeken lovakkal átjutni bajos. a. A Maros folyón építendő új híd b.b.b. Három halom, melyeket a részleges megegyezés után állítottunk, amilyeneket a Prislub, Branul, Murarul hegyeken kell még az említett egyezség értelmében állítani." [A térképen ezenkívül még egyéb megjegyzések is olva&atók: ] "Scyul folyó völgye. Erre a völgyre Oláhország fejedelme tart számot, mivel egykor ő ezt Erdély egyik tartományával cserélte el." [Bistra folyótól balra, az "Oborsia sternisori" hegy felett] ű "Ebből az őrtoronyból jó látási viszonyok mellett egészen Karánsebesig lehet ellátni." [Középtájt, lent: ] Tanúsítom, hogy a térkép a határokat a valóságnak megfelelően ábrázolja. [Marsigli piros viaszpecsétje] Luigi Ferd. Marsigli" 1 BIX C 743 u.o.; mérete: 740 mm x 2370 mm