Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 4. szám - Deák Antal András: Történelmet író kéziratos térképek (J. C. Müller névtelen kéziratos térképei)

213 Történelmet író kéziratos térképek (J. C. Müller névtelen kéziratos térképei a bécsi MKriegsarchiv"-ban) Deák Antal András Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény 1054. Budapest, Alkotmány u. 27. Kivonat: A karlócai békeszerződés dokumentumának aláírását követően a történelemben addig egyedülálló módon jelölték ki a csaknem 800 km hosszú határvonalat. A török és az osztrák fél egy-egy határkijelölő bizottságot alakított, melyeknek az volt a feladata, hogy a szerződésben lefektetett alapelvek értelmében a helyszínen pontosítsák és rögzítsék a két birodalmat elválasztó vonalat. A munka igazi újdonsága azonban nem ebben a gondos határbejárásban, hanem a határkijelölési kísérő módszeres térképezésben rejlett. A világon először kapott a térkép kulcsfontosságú diplomáciai szerepet. A tudományos vi­lág számára fontos értéket hordoznak azok a lapok, melyeket a Szerző nemrég azonosított a becsi Kriegsarchiv-baa. Nem­csak az ország-térképek szempontjából vohak azonban jclaitősek a határ maiti felmérések, hanem a hidrográfia számára is újat hoztak. Térképező tevékenységük során ugyanis, miként azt a 41 szelvényes térképén Müller kiemeli, a Maros, a Ti­sza, a Száva és az Unna folyók medervonalát, ahol azok a két birodalom kőzött határt képeztek, iránytű segítségével el­lenőrizték. Ezek a munkák az első módszeres, műszeres folyófelméréseknek tekinthetők. ik dióhéjba sűrítve megfogalmazzák és élet-közeibe hozzák az összes határproblémát, sőt mindeddig nyitott kérdésekre adnak választ. A "Magyar Monarchia" közel háromszáz éves ha­tártérképei I. 1 "Földrajzi térkép, mely Erdélyt a Temesi bán­ságtól elválasztó határvonalai mutatja Kulcsszavak: vízügyi történelem, kartográfia. A karlócai békeszerződés dokumentumának aláírását követően a történelemben addig egyedülálló módon je­lölték ki a csaknem 800 km hosszú határvonalat. A tö­rök és az osztrák fél egy-egy határkijelölő bizottságot a­lakított, melyeknek az volt a feladata, hogy a szerződés­ben lefektetett alapelvek értelmében a helyszínen ponto­sítsák és rögzítsék a két birodalmat elválasztó vonalat. Ezért végig járva a két birodalmat elválasztó csaknem 500 km hosszú vonalat, és ahol azt folyó nem egyértel­műsítette - hegyek között és síkságon - halmokat, oszlo­pokat állítottak, és fákat jelöltek meg. A munka igazi újdonsága azonban nem ebben a gondos határbejárás­ban, hanem a határkijelölést kísérő módszeres térképe­zésben rejlett. A világon először kapott a térkép kulcs­fontosságú diplomáciai szerepet. A kijelölés fáradságos és sok vitával, huzavonával járó munkája mellett ugyanis gondosan fel is térképezték a terepet. A térké­pekre még a határjeleket is berajzolták, sőt készült egy összesítő lapból, 39 szelvényből és a határjelek pozíció­ját megjelölő 91 helyszínrajzot tartalmazó két kiegészítő lapból álló, kartográfiai és esztétikai szempontból egya­ránt kiemelkedőt nyújtó térkép is. Ez Bécsben a Nationalbibliothek térkép-gyűjteményének egyik büsz­kesége. A tudományos világ számára nem kevesebb ér­téket hordoznak azonban azok a lapok, melyeket nem rég azonosítottunk a bécsi Kriegsarchiv-ban. Színes, kéziratos térképek ezek szerző- és időmegjelölés nélkül. Korábbi tanulmányaink segítettek bennünket ahhoz, hogy szerzőjüket és keletkezésük pontos idejét és kö­rülményét megállapítsuk, feltárhassuk. A térképek az osztrák részről a határkijelölés kényes feladatát végző, a bizottság vezetője, Luigi Ferdinando Marsigli számára készültek. Szerzőjük J. C. Müller volt, és a mindkét bizottság által elfogadott, az uralkodók ál­tal szentesített határszakaszokat, valamint a kijelölési munkák közbeni huzavonákat rögzítik. Diplomáciai fel­adatuk kettős volt. Egyrészt rögzítették azoknak a sza­kaszoknak a vonalát, melyeket illetően megegyezés született, másrészt pedig segítségükkel adott Marsigli pontos helyzetképet Bécsnek, és a Haditanácsot segítette helyes döntések és javaslatok meghozatalához. Felirata­A jelek feloldását az alábbi leírás adja: Halmok, melyeket "humka"-nak is mondanak, földből és kövekből emelt határjelek. [piros vonal] Maga a határvonal [piros] A Comu Ruski hegy csúcsától a többi hegy csúcsán át futó határvonal, melyet a törökök ter­jesztettek elő, mivel a Vaskaput azon az alapon, hogy korábban a birtokukban volt, maguknak követelik. [[ ]] Olyan helyek, ahol hasznosnak látszik katonai településeket [pagi militares] felállítani, r-r-r Gyalogos vándoroknak szolgáló ösvények, me­lyeken lovakkal átjutni bajos. a. A Maros folyón építendő új híd b.b.b. Három halom, melyeket a részleges megegye­zés után állítottunk, amilyeneket a Prislub, Branul, Mu­rarul hegyeken kell még az említett egyezség értelmében állítani." [A térképen ezenkívül még egyéb megjegyzések is olva&atók: ] "Scyul folyó völgye. Erre a völgyre Oláhország feje­delme tart számot, mivel egykor ő ezt Erdély egyik tar­tományával cserélte el." [Bistra folyótól balra, az "Oborsia sternisori" hegy felett] ű "Ebből az őrtoronyból jó látási viszonyok mel­lett egészen Karánsebesig lehet ellátni." [Középtájt, lent: ] Tanúsítom, hogy a térkép a határokat a valóságnak megfelelően ábrázolja. [Marsigli piros viaszpecsétje] Luigi Ferd. Marsigli" 1 BIX C 743 u.o.; mérete: 740 mm x 2370 mm

Next

/
Thumbnails
Contents