Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Papp Ferenc: Emlékeim, tapasztalataim az 1970. évi Tisza völgyi árvízvédekezésről

] 152 szabad-e akár átmenetileg is elfelejteni korunknak ezt a nagyívü vízügyi politikusát. Az általa művelt eszmék, munkája és meglátásai - tárgyilagos értékeléssel - Vásárhelyi Pál és mérnök-nemzedéke célkitűzéseinek folytatása volt egy másik társadalmi és politikai közegben. 1997-ben, halálának húszadik évfordulóján kegyelettel emlékezünk működésére. Az 1970. évi kutasi vésztározás tanulságainak öszszegezése, szakemberek véleménye 1. A vésztározó nyitásának körülményeit tényszerűen ismerő szakemberek körében mindig is egyértelmű volt, hogy a foki-hídi és körösladányi válságos töltés-szakaszok sikeres védelme elválaszthatatlan volt a vésztározó megnyitásától. 2. Az 1970. június 15-i töltés-átvágás gyakorlati példát mutatott arra, hogy hasonló vízjárású folyókon az LNV-t meghaladó árvízkatasztrófák vésztározással is kivédhetők. Határozottabban fogalmazva, a folyók alsó szakaszán elkerülhetők a töltéskorona-meghágások. Örvendetes, hogy az azóta eltelt negyedszázad alatt több olyan vésztározó létesült, amelynek használatához jól hasznosíthatók a kutasi példa tapasztalatai 3. A védekezés befejezése után a tapasztalati adatokra épített számításokkal megállapíthattuk, hogy 36 órával korábban a 6+000 szelvényben alkalmazott nyitással: - Biztosan megelőzhető lett volna a Berettyó jobb parti töltés-meghágás. - Elmaradhatott volna a 4,5 km-es nyúlgátnak rendkívüli, erőltetett munkával történt éjszakai építése. - Nem fejlődött volna ki sem a foki-hídi, sem a körösladányi kritikus töltés-szakasz. - Nem lett volna szükség a kernyei szivattyútelepnél eszközölt Pátria-lemezes szádfalazásra. - A kritikus védekezési idő további két nappal megrövidült volna, ami értelemszerűen arányos költségmegtakarítást is eredményezett volna. Hangsúlyozni kell, hogy ezeket a megállapításokat csak utólag lehetett tapasztalati adatokra építeni, mert a nyitás előtt 36 órával még 62 cm-rel volt magasabb a Berettyó vízszintje, mint a vésztározó töltéskoronája. Ilyen leszívást viszont senki sem remélt. 4. Tápay László - az árvízvédekezőknek akkoriban már "nagy öreg"-je - az 1970. évi vésztározás után hangsúlyozta, hogy időszerűvé vált a vésztározók bátrabb és rendszeresebb igénybe vétele, a tapasztalatok biztatók (Vízügyi Közlemények, 1971. évi 3. füzet). 5. Vágás István - aki Szegeden volt részese az 1970. évi árvízvédekezésnek - a június 15-i Berettyó menti vésztározásról ezt írta (Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970. c. könyvben): HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. "A romániai gátszakadásoknak, majd a vésztározó megnyitásának vízhozam-csökkentő hatása egy-egy apadási hullámot indított el, amelyek a Körösök árhullámának ellapulását erőteljesen gyorsították." ... "A Hármas-Körös torkolatában az árhullám csúcsvízhozama a gátszakadások és a vésztározó kezdetben igen intenzív vízelvonása miatt június 15-én és 16-án 1200-1300 m

3/s-nál már nem lehetett nagyobb". Számítása szerint, ha mintegy 600 m

3/s körüli többlet vízhozam érkezik a Tiszába, és érvényesül hatása, a szegedi szelvényben ez elegendő lehetett volna a vízállás 90-100 cm-rel való megemeléséhez is. De megnövelte volna a 800 cm-t meghaladó 66,4 nap tartósságot is. A töltés-átvágás, illetve vésztározás tehát kedvezően hatott még az alsó-tiszai vízhozamokra, a vízállásokra, azok tartósságára is. Ezeknek pontos értéke lehetne ugyan vitatás tárgya, az árvízvédekezésben betöltött kedvező hatásuk azonban vitathatatlan. 6. Némethy László mérnök emlékének adózom azzal, hogy felidézem számításaival megalapozott - a költségkihatásokat is érintő - megállapításait, ami szerint a töltés-átvágással sikerült a védekezési időt 3-4 nappal lerövidíteni. A vésztározással előidézett kár és a helyreállítás költsége csak mintegy a fele (8,3 millió akkori forint) volt az előző 3-4 napi költségnek. Idézem továbbá: "Ha nem vésztározunk és elszakad a foki-hídi töltés, elöntés alá kerül 210 km

2 terület - benne Újiráz és Csökmö községekkel - s az egyszeri elöntésből származó kár kb. 825 millió forint. Ha viszonyítom a keletkezett kárt az elhárított kárhoz (825:8,3 = 99), a kockázat 99szeres volt. Nem lehet viszont sem forintban, sem viszonyszámban mérni azt a lélektani hatást, amely a térség érintett lakosságát sújtotta volna. Ha 13-án éjszaka Szeghalomnál, vagy Körösladánynál meghágja a töltés koronáját a víz, és töltés-szakadás következik be, a kár 1950 millió forint, vagyis 234-szeres." Ez a kimutatható előnye a vésztározásnak akkor is igaz, ha a fenyegető töltés-szakadások nem is következtek be. Azok, akik látták és megélték Szeghalom és Körösladány válságos óráit, megerősödhettek abban, hogy nincs reménytelen védekezés, nincs olyan kritikus helyzet, amelyben ne lehetne kitartani a végsőkig. A vésztározás módszere megmutatta alkalmazhatóságát, s a továbbiakban folyamatosan készülni kell, hogy az árvízi vészhelyzetekben tervszerűen kerülhessen sor rá. A felkészülés jelentősen csökkentheti a károkat, a veszély fel nem ismerése - netán lebecsülése - nemzeti katasztrófához vezethet. A vésztározás módszere egyik fontos formája az árvízvédelmi harcnak. A kézirat beérkezett: 1997. január 10. PAPP FERENC ny. mérnök, 1970-bcn a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Tisza-völgyi árvízvédekezés területi védelem-vezetője. Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1996. évi 1. számának 54. oldalán közölte. Recollectíoiu, eiperlences of the gr est flood of 1970 In the Tisia Valley P«PP, F. Abstract: lhe record early-summer flood in June, 1970 has prompted the Grst measures at emergency storage, by cutting levees aloog the Körős rivers to lower stages <md oontribute mdirecUy to flood Ggjiting on theRiver Tisza. The recolledioos provtde guidance to sound flood Gghting measures. Keywords: Flood figbting, emergency storage. Körös catchmmt.