Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Papp Ferenc: Emlékeim, tapasztalataim az 1970. évi Tisza völgyi árvízvédekezésről

PAPP F.: Emlékeim, tapasztalataim 1970-ből 147 A gyors áradás miatt a helyzet hamar kritikussá vált, amelyet mutat az is, hogy már 13-án délután tájékozó­dott a budapesti kormánybiztosságon Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács akkori illetékes elnökhelyettese, s ezt kö­vetően ismét a helyszínre érkezett Dégen Imre, aki a kö­rösi védekezés irányítását a Tiszántúli- és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén személyesen vette kezébe. Június 13-án, szombaton este az Országos Vízügyi Hivatal az alábbi jelentést adta ki: "A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak roha­mosan növekvő áradása a Tisza-völgyi védekezésben kritikus helyzetet idézett elő. A Berettyó és a Sebes­Körös magyarországi szakaszának vízszintje általában egy méterrel meghaladja az eddigi maximumot E fo­lyók hirtelen áradása miatt szombaton 15 3 0-kor a víz hosszú szakaszon Körösladány térségében 3-5 cm-rel megközelítette a Sebes-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemvezetés elrendelte Szeghalommal szemben a Berettyó bal partján az árvé­delmi gát megnyitását, és a várható árhullám egy ré­szének előre kiépített vésztárolóba való vezetését. A vésztároló elöntése csak mezőgazdasági területet érint, és csökkenti a Berettyó vízállását. Ez az intézkedés a fo­lyó magas árvízszintjét csökkenti, és a sűrűn lakott érté­kes területeket megmenti az árvízi elöntéstől". Az Országos Vízügyi Hivatal jelentésében foglaltakon túl már azt megelőzően is megzavarta a Tiszántúli Vízü­gyi Igazgatóság addigi, viszonylag kiegyensúlyozott vé­dekezését a főhatóságtól kisugárzott pánik-hangulat, és néhány olyan kormánybiztosi döntés, utasítás, amelyek a helyi védelemvezetés tudtán és elgondolásain kívül történtek. Ezek, bizony, zavart okoztak. Kitapintható volt, hogy az utasításokat néhány kirendelt szakértő su­gallata mozdította elő. (Tisztelet a jó, és pánikba nem esett szakértők tudásának, tisztelet a kivételeknek, de a szakértők között is akadt, akinek kevesebb volt az ár­vízvédelmi ismerete, és gyakorlata, mint a hivatalnoki ambíciója). Megérkezett az első meglepetésszerű táv­mondat: 1. "VI. 13. II 2 0. Dégen Imre államtitkár utasítása: Némethy László vegye át a Sebes-Körös jobb parti véd­vonal teljes irányítását, súlyponttal Újiráz. Adta: Kovács Dezső. Vette: Némethy László." Nyomasztóan hatott a döntés, hiszen a legjobban i­génybe vett védvonal a Foki-híd és a Berettyó között volt. A legkényesebb - és újszerű - feladat a tározó nyi­tása is Némethy László szakaszára esett. Némethy László mérnökre akkor ott lett volna a legnagyobb szükség, Új­irázon pedig kiváló vezető volt Gábos László mérnök, aki egyébként évtizedes helyi ismerettel és gyakorlattal rendelkezett, s kb. egy hónappal azelőtt Olcsvaapátinál tett tanúbizonyságot árvízvédelmi gyakorlatáról és bátor helytállásáról. (E képességeit egyébként rövidesen Úji­ráz eredményes védelmével is igazolta, ugyanis a véde­kezés irányítását ott Némethy László végül nem is vette át, mert erre sem idő, sem szükség nem volt). 2. A vésztározó megnyitására (hely, időpont, techno­lógia...) részletesen kimunkált kormánybiztosi utasítás jött. Mindez anélkül, hogy megkérdezték volna a helyi ismerttel rendelkező műszakiak közül azokat, akik épí­tették, fenntartották, egyszer már üzemelték, és abban az időpontban ott védekeztek). A nyitásra vonatkozó naplóbejegyzés: "VI. 13. 19 0 0. Némethy László védelemvezetőnek. Dégen et. utasítása alapján, miután megállapítást nyert, hogy a vésztározón belül ember és állatállomány nincsen, és a beeresztő műtárgyak lezárása Beleznai Ti­bor szakaszmérnök jelentése szerint megtörtént, a vész­tározó megnyitását kezdje meg az Országos Vízügyi Hi­vataltól kapott utasításnak megfelelően. Adta: Szűk Tibor. Vette: Némethy László." A vésztározó nyitásának helyét, idejét, technológi­áját a főhatósági utasítás úgy választotta meg, hogy annak együttes hatása, sajnos, eredménytelen lett. Némethy László és Beleznai Tibor mérnököktől idé­zem: "A 13+000 szelvényben lévő surrantó ideiglenes elzá­rását 13-án 20 órára akartuk elbontani, de csak 14-én 2 órára, és csak részben sikerült. Bebizonyosodott, hogy ­bár két gép dolgozott a nyúlgát elbontásán - a dózeres munka lassú. Azon kívül, kiegészítésképpen kézi föld­munkára is szükség van, ami még jobban elnyújtja a munkát". 3. Szakértők mégis meggyőzték a kormánybiztost, hogy Újirázon a töltéslábnál utat építtessen. Hiába fej­tettem ki, hogy ennek nincs realitása, mert az elázott talajon még a lánctalpas gépek sem tudnak közlekedni, de elegendő idő sincs az építésre. Ennek ellenére az in­tézkedés megtörtént. A védelmi naplóból idézve: "VI. 13. 13 2 0: Bokor Mihály szakértő rendelkezésére Kerekes ezredes Szegedről alakulatával elindult, és a legközelebbi homokos-kavicsos anyaggödörből az újirá­zi hídtól utat épít, mert ezen szállítjuk a mentett oldal megtámasztásához szükséges anyagokat. A homok szál­lítás és útépítés felelősének Tarczi Sándort javasolja ki­jelölni, aki szintén útba indult. Szűk Tibor, véd. vez h." Az útépítés irányítására kijelölt mérnök 18 0 0-kor Új­irázia megérkezett. Onnan 19 3 0-kor - Dégen Imre kor­mánybiztos utasítására - Szeghalomba irányították. Ke­rekes ezredes nem jött, út nem épült. Gábos László mér­nök irányításával a védelmi szakaszt út nélkül is meg­védtük, úgy, hogy a helyben található talajanyaggal töl­tött 91 ezer zsákkal bordáztuk, azaz leterheltük az elá­zott töltésrézsűt. A munka hatalmas mennyisége a sok ott készült egykorú fényképről is felbecsülhető. Némethy László és Gábos László jó emberi kapcsolatának volt kö­szönhető, hogy a védekezés e legkritikusabb fázisában elviselték a demoralizáló - elsősorban Gábos László szá­mára sértő - központi személyi döntést. 4. Az előbbinél is érthetetlenebb volt, hogy másnap, 14-én, vasárnap, 1 l 5 0-kor a kormánybiztos a gátőr fele­ségének átadott üzenettel közvetetten tájékoztatta Zalán­fy László főmérnököt, hogy 200 fős útépítő zászlóaljat vezényeltetett a Foki-hídhoz, és ugyanakkor utasította G. J. szakértőt, hogy helikopterével jelentkezzen a Foki­hídnál a munkák irányítására. (Hogy ekkorra Némethy László mivel veszítette el bizalmát, ezt senki sem tudta). A foki-hídi szakaszra beosztott K. M. mérnök jelentet­te, hogy a szakértő és stábja a védelem munkáját zavar­ja. Attól is félt, hogy mivel őt nem mentette fel senki a

Next

/
Thumbnails
Contents