Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kiss Gábor: A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon

] 140 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. összegre a valóságot jól jellemző érték, 559 mm adódik.) A magyarországi általános csapadékviszonyokat tehát célszerűen a 2. ábrával jellemezhetjük, amelyen az "átl", "(max + MIN)/2" és "ÁTL" görbéket tüntettük fel, ezúttal már csak A, B, C betűkkel jelölve. Értelemszerűen így a középső görbe egy átlagos, országosan jellemző csapadék-eloszlást szemléltet, amelytől egy-egy konkrét területen többszörös mennyiségi eltérések is előfordulhatnak. Ugyanakkor a két szélső görbe megadja a havi csapadékmennyiség "ingadozási intervallumát", amit azonban most nem mint szélső értékeket, hanem mint "leggyakrabban előforduló tartományt" kell tekintenünk. V GCT DBC V. = 159.7 1560.3 1.6 1.2 388.6 362 1.1 ilE ar oct nov DEC 1. ábra. Magyarországon 30 év alatt mért csapadékmennyiségek Az 1. táblázatból egyébként látható, hogy a két görbe évi összege valamiféle "abszolút szélsőértéket" jelent. A 30 év alatt mért legkisebb és legnagyobb évi csapadékösszeggel összevetve, a határoló görbék előfordulása elleni biztonsági tényezők: 256 2. ábra Altalános csapadékviszonyok Magyarországon 30 év adatai alapján A: a csapadék valószínű maximuma, B: valószínű átlagos csapadék, C: a csapadék valószínű maximuma. 2. A csurgalékvíz várható mennyisége Mivel Magyarországon - és általában a világon - a települési (kommunális) hulladéklerakók tetőszerkezetes lefedés nélkül, szabad téren üzemelnek, így a depóniát érő csapadék mennyisége és a keletkező csurgalékvíz hozama között szoros összefüggés van. Mindez lehetővé teszi, hogy az előző fejezetben feldolgozott csapadék adatok alapján becsléseket, illetve előrejelzést adhassunk a magyarországi éghajlati viszonyok mellett várható csurgalékvíz-mennyiségrc, illetve annak évi eloszlására. 2. táblázat A csurgalékvíz mennyisége a csapadék százalákában 1. Felszíni lefolyás nélkül 1314 Ez alapján a ~160 illetve ~1560 mm-t mértékadónak tekinthetjük, mint várható abszolút évi szélsőértékeket. A várható csurgalékvíz-mennyiség előrejelzésénél vagy bármilyen egyéb, a csapadékkal kapcsolatos méretezési feladatnál szükség van a lehetséges havi szélső értékekre is. Az említett tartomány lefelé történő kiterjesztésével most nem kell foglalkoznunk. Elég, ha anynyit tudunk, hogy bármelyik hónapban előfordulhat, hogy az ország valamely pontján nem esik csapadék. A felső határ megállapításánál, ha újra az 1. ábrára tekintünk, láthatjuk, hogy az "ÁTL" értékek kétszerese szinte mindenütt a "MAX" görbe fölé esik, egyedül októberben van jelentős elmaradás. Ha azonban az "ÁTL" értékek maximumát, a júniusi 194.3 mm-t tekintjük, akkor ennek kétszerese, a ~390 mm már valóban mértékadónak bizonyul, mint várható abszolút havi maximum. A biztonsági tényező értéke ekkor: Hónap A csurgalékvíz mennyisége a csapadék %-ában 1. 2. JANUAR 55 44 FEBRUÁR 55 44 MÁRCIUS 43 35 ÁPRILIS 43 35 MÁJUS 43 35 JUNIUS 23 18 JULIUS 23 18 AUGUSZTUS 23 18 SZEPTEMBER 43 35 OKTOBER 43 35 NOVEMBER 43 35 DECEMBER 55 44 Evi átlag 41 33 Következtetéseink legalább 4-5 hónapja üzemelő depóniára vonatkoznak, ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a lerakott hulladék vízzel telítődjön, s egy di-