Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kiss Gábor: A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon

KISS G.: A csurgalékviz előrejelzése^ 141 namikus egyensúlyi állapot álljon be. Tudjuk, hogy a csurgalékvíz-hozam ezután a depóniát érő csapadékmennyiség függvényében alakul, amint arra egy angliai kísérlet is utalt (Horváth Zs., 1985). A beszivárgási viszonyok változása miatt a csurgalékviz mennyisége az évszaktól függően is változik. Az említett kísérlet eredményeit is figyelembe véve a havi relatív csurgalékvízmennyiségek a 2. táblázat szerint tekinthetők (Kiss G., 1996). A 2. táblázat első oszlopának értékei felszíni lefolyás nélküli esetre vonatkoznak (medencébe rakott hulladék), amikor is a csapadéknak az elpárolgott vízmennyiségen felüli része teljes egészében beszivárog. Valódi depóniánál - például földdel letakart, lejtős felszínű hulladéktömeg esetén - a táblázat második oszlopát tekintjük érvényesnek. Ekkor ugyanis a csurgalékviz mennyisége csak kb. 4/5-e az előbbinek, mert a felszíni lefolyás a csapadék mintegy 20 %-át elviszi (Kiss G„ 1995). 3. ábra A csurgalékviz várható mennyisége felszíni lefolyás nélküli esetben A: a csapadék valószínű maximuma, B: valószínű átlagos csapadék, C: a csapadék valószínű maximuma 4. ábra A csurgalékviz várható mennyisége felszíni lefolyásfigyelembe vételével A: a csapadék valószínű maximuma, B: valószínű átlagos csapadék, C: a csapadék valószínű maximuma Térjünk tehát most vissza a 2. ábrához. Ha a megfelelő hónapokban a pontok értékeinek a 2. táblázat szerinti hányadát vesszük, a 3. és 4. ábrán látható görbéket kapjuk. (A csapadék-mennyiségekre bevezetett jelöléseket értelemszerűen alkalmazzuk a csurgalékvízre is.) A görbék csúcsai jól érzékeltetik, hogy miként hat a csurgalékvíz-képződésre a csapadék- és a beszivárgási viszonyok évszakonkénti változása Magyarországon. A tavaszi és őszi nagyobb csapadék és az ekkor viszonylag nagy beszivárgás okozza, hogy nagyobb mennyiségű csurgalékvizet májusban, illetve szeptembertől decemberig várhatunk. Felszíni lefolyás nélkül tehát (gödörbe rakott, betakaratlan hulladék esetén) átlagosan a 3/"B" görbe szerinti csurgalékvíz-hozam adódik, ami havi átlagban 17,6 mm-t jelent. A vízhozam várhatóan a két szélső görbe által kijelölt intervallumba, azaz - ha az értékek átlagát vesszük, havonta 5,4 és 49,3 mm közé esik. A méretezést illetően itt is a csapadékviszonyoknál elmondottakat tekinthetjük érvényesnek, vagyis tudjuk, hogy akár 0 csurgalékvíz-hozam is előfordulhat. A maximális várható mennyiség pedig a "C" értékek 2-szeresével jellemezhető, vagy - az abszolút maximumot tekintve - mintegy 150 mm/hónap-ban adható meg. Ha a depóniánál a földdel betakart hulladékfelszínről történő lefolyást is figyelembe vesszük, akkor a görbék a 4. ábra szerint alakulnak. Az így kapott eredményt egyébként - ha például a középső görbét, a várható évi átlagos csurgalékvíz-hozamot tekintjük - alátámasztja Olessák D. (1988) tapasztalata is, miszerint a depóniába lerakott tömöritett hulladék Magyarországon átlag 5 m

3/ha/nap csurgalékvizet ad. Ez havi 15,2 mm-t jelent, míg a görbe pontjainak átlagértéke 14,2 mm. A vízhozam ingadozása a két szélső görbe között várható, az intervallum átlagosan 4,3-tól 39,6 mm-ig terjed. A maximális várható vízhozamot az előzőekhez hasonlóan kaphatjuk; a havi abszolút maximumra így 120 mm adódik. 3. táblázat A csurgalékviz számított mennyisége felszíni lefolyás nélküli esetben A: a vízhozam valószínű minimuma (mm/hó), B: a valószínű átlagos vízhozam (mm/hó), C: a vízhozam valószínű maximuma (mm/hó). M

: a maximális várhaló vízhozam (r A B C M JANUAR 5.6 10.5 46.8 93.6 FEBRUÁR 5.7 16.8 45.3 90.6 MÁRCIUS 5.0 16.6 36.8 73.6 ÁPRILIS 4.6 17.4 50.9 101.8 MÁJUS 7.1 28.4 73.1 146.2 JUNIUS 4.4 17.1 44.7 89.4 JULIUS 2.6 15.1 42.6 85.2 AUGUSZTUS 3.0 12.4 41.0 82.0 SZEPTEMBER 4.5 17.2 55.0 110.0 OKTOBER 4.5 19.1 47.8 95.6 NOVEMBER 8.7 22.4 50.3 100.6 DECEMBER 8.7 18.7 57.9 115.8 Havi átlag 5.4 17.6 49.3 98.6 Evi összeg 64.4 211.8 592.2 1184.4