Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. vésbé jó minősítést eredményezett. A halgazdasági hasznosítás szempontjából a víz minősége többségében II. osztályú, az oxigén háztartási komponensek szempontjából az évek többségében I. osztályú. A biológiai stabilitás szempontjából a nem kívánatos állapotok részaránya csekély. A tározó vizének mikroszennyezőit nyolc fontos toxikus elemre (Zn, Cu, Pb, Ni, Cr, Cl, Hg, As) vizsgálták, és megállapították, hogy ezeknek mennyisége az ivóvíz minőségére megkívánt határértékeknek messze alatta marad. Az összes vízhasználat szerinti értékelés alapján a vízminőség I. osztályú volt az esetek 80 %-ában. Nem kívánatos értéket egyetlen esetben sem regisztráltak. 9. ábra. A tiszai vízlépcsők és vizeiosztó rendszereik a-a kiskörei vízlépcső belépése elölt, b a fejlesz,lés után Az üledék minősége Az üledék a Tisza változó sebességviszonyai miatt elsősorban áradáskor jön mozgásba és részben elsodródik. A vízsebesség csökkenésekor új üledék képződik, s a folyó melletti tározótérben új jellegű és összetételű üledék alakul ki. A folyóban és a csatlakozó tározótéri nyílt vízterekben az üledék minőségét a szennyező anyagok nem befolyásolták észrevehetően. Az üledék szervetlen jellegű, s ez kedvező a tározó vízminősége szempontjából. Az üledék minőségét és összetételét döntően a vízgyűjtő terület geológiai adottságai határozzák meg. A tározó vízminőségére az üledék összetétele nem volt kedvezőtlen hatással. Az üledék részbeni kicserélődése miatt dúsulási folyamatok nem alakultak ki. A növényvilág A tározó területén hullámtéri ligeterdőkkel tarkított mocsárrét volt, néhol, a magasabb fekvésű helyeken jórészt külterjes mezőgazdasági műveléssel kiegészítve. Az árvízi elöntések voltak meghatározók a vegetáció összetételére. A duzzasztás előtt az erdők jó részét - a magasabb területek kivételével - letermelték, esetenként tuskótlanították az üdülési- és egyéb érdekek figyelembe vetelévcl. A tározó maradék zöld tömege a duzzasztás következtében állandó jelleggel víz alá került. Az új helyzetnek megfelelően a jelenlegi duzzasztási szint mellett az állandóan vízzel borított mélyebb - leginkább 1 m-nél nagyobb vízmélységű - területek nyílt vízfelületű, tavi jellegű állapotba kerültek. A kisebb vízborítású területek hínárral és mocsári növényzettel benőttek. A tározó szárazulatainak erdőállomány összetétele fokozatosan változik. A tározó területén az új vízborítási és vízjárási viszonyokhoz alkalmazkodó növényvilág alakult ki, amely lassan stabilizálódik. A szárazulatokhoz csatlakozó sekély vizű részek szegélynövényzeténck a terjedése káros a vízhasználatok szempontjából, és ezek terjedésének korlátozása kívánatos. A tározó külső, a töltések melletti 2-3 kin-es körzeteinek talajvízszintjében stabilizált az állapot, amelyet a növénytársulások indikációja is igazol. Az állatvilág A tározótérben a vízkedvelő állatfajok váltak uralkodóvá. Gazdag madárvilág alakult ki, és jelentős ritka fajok telepedtek meg. Halbiológiai szempontból a korábbitól eltérő, de továbbra is kedvező körülmények alakultak ki. Egyes fajcsoportok (pl. a rcofil fajok) háttérbe szorultak, mások (pl. a limnofil fajok) előtérbe kerültek. Megnövekedett, stabil halállomány alakult ki, összhangban a megnövekedett és megfelelő tisztaságú vízi élettérrel. A csigák és kagylók fontosak a vízi élőlények táplálék láncában. Összefoglalóan megállapították, hogy a jelenlegi puha testű fauna faj- és egyedszámban gazdagodást mutat a korábbi állapothoz képest. Az időszakos vízszint változások - bár azok mértéke a duzzasztás előtti állapothoz képest csökkent - jelentős egyedszám csökkenéssel jártak ugyan, de az újból megállapodott vízborítások újabb népesedést eredményeztek. A fenékiszapban nincs olyan mérgezőanyag-felhalmozódás, amely a csigák és kagylók létét veszélyeztetné, vagy egyedszámát észrevehetően korlátozná. A férgekre, lár\'ákra (zoobentosz) vonatkozó vizsgálatok hasonló képet mutattak. Az emlősök előfordulása az új élőhely típusnak megfelelően alakult. A tározóban az élőhely igen nagy változatossága alakult ki, így a tározótavi részen a pocokfélék, a vízfolyások környékén a vízicickány, ill a hermelin jelenik meg. A vizenyős réteken egér-pocokfélék fordulnak elő, ritkábban a hermelin. Az erdős rétek jellegzetességei a cickányfélék, a sün, az őz. A rágcsálók is számos fajjal képviseltetik magukat. így ismét megjelent az európai hód. ami ritkaságnak számít. A ragadozóknak is több családja jelent meg. A tározó egész térségében végzett bakteriológiai vizsgálatok megállapították, hogy - az egyes helyeken tapasztalt helyi vízminőség romlás ellenére - a tározóban kedvezőbbek a bakteriológiai viszonyok, mint a tározó feletti szakaszon. A szabad strandok vize higiénés szempontból általában megfelelő. A fitoplankton egyedszáma a lebegőanyag tartalom és a hőmérséklet változásaival összhangban ingadozik, de mintázatuk évről-évre hasonló, ami a stabilitás irányába